ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-06-22 / 67. szám

ESZTERGOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. \fcgjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVII. évfolyam, 67. szám. Öt esztendővel ezelőtt irta meg Rothermere lord hi­res cikkét a Daily Maiiban, amelyben feltárta Magyaror­szág helyzetét, bebizonyította a trianoni szerződés tartha­tatlanságát és követelte a sé­relmek orvoslását, a béke­szerződés revízióját. Hungary's place under the sun: helyet követelt Magyar­országnak a nap alatt Rother­mere lord a világ ítélőszéke előtt. A Daily Mail vezércikke felrázta a világ lelkiismeretét, a cikk megállapításai nemcsak a szenzáció erejével hatottak a világ összes intéző köreiben, hanem — ami a fő, és amiért Örökké hálásak leszünk a nagy újságírónak — felébresztette a világ lelkiismeretét, felkeltette az érdeklődést Magyarország iránt úgy, hogy az érdeklődés azóta sem lanyhult el, és a vi­lág államférfiainak lelkiisme­rete azóta sem nyughatik, és úgy látszik nem is fog nyu­godni addig, amíg Magyar­országnak igazságot nem szol­gáltatnak és a magyar nem­zet el nem foglalhatja ismét azt a helyet a nap alatt, amely ezeréves kultúrájánál, élet­erejénél, elhivatottságánál fog­va és az igazság alapján őt megilleti. Hálatelt szívvel emlékezik vissza minden jó magyar em­Szerda, 1932. Junius 22 bei az 1927. június 21.-én meg­jelent cikkre. Nehéz napjaink­ban vigasztalódunk és remény­kedünk a jobb jövőben, a ma­gyar feltámadásban, ha Rot­hermere híres cikkének hatá­saira gondolunk és az azóta eltelt öt esztendő történelmére emlékezünk, amely idő alatt a revizió gondolata megérett a megvalósításra. A Daily Mail öt év előtti cikke a csonka ország térkép­illusztrációjával jelent meg, amelyen vastag fekete vonal jelezte a trianoni határt és a határjelzésen túl széles sáv mutatta a tiszta magyar terü­leteket. 1,000.000 hungarians, — 1,000.000 magyar: áll a Dunán futó vonal felett, amely­nek kiszögellésében búslako­dik Esztergom, a hajdani ma­gyar főváros, a primási szék­hely. Itt búslakodik, mert el­vették feje fölül a napot és itt reménykedik, hogy egyszer mégis csak felvirrad számára. Öt év után ma már bebizo­nyosodott, hogy Magyaror­szággal számolni kell, ha Európa élni akar, — bebizo­nyosodott, hogy „Magyaror­szágnak helye van a nap alatt", — amelyét mielőbb el kell fog­lalnia. Ebben a helyzetben pe­dig Esztergom nem az ország határán, hanem az ország kö­zepén van. Régen nem volt oly szép az esztergomi határ, mint az idén. Az idei terméskilátások. A mult esztendei rossz gabona­termésünk rendkívül nehéz helyzet elé állította Esztergom város gazda­közönségét. A takarmány és alom­hiány arra kényszerítette őket, hogy pénzen vásárolt takaimányon és almon tartsák el valami módon állatjaikat, melyeket az alacsony árak miatt őszkor eladni sem lehe­tett az új btszerzés lehetetlensé­gének veszélye nélkül. A takar­mány vásárlását pedig az tette nehézzé tőkeszegény gazdáinknál, hogy borukat már két éve értéke­síteni nem birták. Ez évben, hála Istennek, a határ­beli vetemények általánosan a leg­jobb reményekre jogosítják fel a gazdákat. Már évek óta nem volt oly szép a határ, mint ez évben. Ha nem éri terméseinket valami elemi csapás és csak némi ára is lesz a terménynek, sokkal köny­nyebb tél elé nézhetnek gazdáink, mint a mult évben. Vasárnap reggelre a város középületein mindenütt fekete j zászló hirdette, hogy [gyásza van Esztergom városának: meghalt Bleszl Ferenc, az Esztergomi Takarékpénztár R.-T. nyugalmazott elnökigaz­gatója. Bleszl Ferenccel ismét egy rész tünt el „a régi Esz­tergomból, az Ő jellegzetes alakja szinte hozzátartozott a város megszokott minden­napi képéhez, hiszen egyetlen alkalommal sem hiányzott sehonnan, ahol közügyekről volt szó! Mindenki ismerte Őt és épen ezért most, amikor eltávozott közülünk, rendkí­vüli nagy mértékben nyilvá­nult meg a részvét iránta és gyászbaborult családja iránt. Végtelenül jó családapa, fá­radhatatlan közéleti ember és mély vallásosságú férfi volt: a mai korban ritka erények ezek! Nehéz a nagy veszte­ség felett enyhítő szavakat találni, de ha a részvét őszinte megnyilvánulása csillapíthatja a család fájdalmát, ha a re­mény, hogy a jó Isten érté­kelni fogja az Ő emberi ér­tékeit, tompíthatja az elválás feletti végtelen bánatot, úgy hozzátartozói merítsenek némi vigaszt abból az együttérzés­ből, amellyel a megrendítő gyászeset alkalmával Eszter­gom lakossága osztatlanul velők érzett. * Bleszl Ferenc 1857. június 30-án született Esztergomban, jómódú ke­reskedő családból. Édesatyja — Bleszl Albert — az Esztergomi Ta­karékpénztár megalapításánál is élénk szerepet vitt, úgy hogy már az alakuló közgyűlésen, 1844-ben, beválasztották az első választmány tagjai közé. Édesatyját azonban ko­rán elvesztette, úgy hogy édesanyja nehéz gondok között neveltette őt. Középiskoláit az akkor még 4 osz­tályú reáliskolában végezte, ahon­nan 1872-ben a Budapesti Keres­kedelmi Akadémiára ment. Itt sze­rezte meg 1875-ben az érettségi bi­zonyítványt. Könyvviteli tanára, a nemeslelkű Lubich Emil, akiről egész életén át mindig kegyelettel emlékezett meg, neki, az árva fiúnak, minden felkérés nélkül állást szer­zett a Budapest-terézvárosi Takarék és Előlegezési Pénztárnál. Itt, ennél az azóta már megszűnt kisebb fő­városi pénzintézetnél, egy évig dol­gozott, mikor is, 1876. május 2-án, az Esztergomi Takarékpénztár igaz­gatósága segédtisztté választotta. Fokozatos előléptetés útján az ösz­szes tiszviselői állásokban sikerrel működött, amíg 1906 év őszén Reusz József igazgató halála után az Esz­tergomi Takarékpénztár közgyűlése őt választotta meg a megüresedett igazgatói állásra. Az Esztergomi Takarékpénztár ebben az időben már országos jelentőségű nagy pénz­intézet volt és így, mint ennek a nagy vidéki intézetnek a vezetője, rövidesen belekapcsolódott a fővá­rosi pénzintézetek életébe és élénk szerepet vitt a vidéki pénzintézetek országos egyesületében is, úgy hogy neve a pénzügyi körökben ismertté vált. Emellett azonban a helyi köz­életben is tevékeny munkát fejtett ki, a vármegye törvényhatósági bi­zottságában, a közigazgatási bizott­ságban, a városi képviselő testület­ben és az Iskolaszékben egyike volt mindig a legagilisabb tagoknak. Szol­gálatának 40 éves jubileumát 1916. évben ülte meg, amikor is a helyi közéleti vezetők és az országos pénzügyi körök részvételével az Esztergomi Takarékpénztár vezető­sége páratlanul meleg ünneplésben részesítették. A pénzügyi téren szerzett érdemeit a kormány még ez évben királyi tanácsossá tör­tént kinevezéssel ismerte el. Ugyanez évben alakult meg az azóta kitűnően bevált Pénzintézeti Köz­pont, amely őt, mint az Esztergomi Takarékpénztár igazgatóját már az első igazgatóságba beválasztotta. Közéleti szereplésének élénkségét igazolja az a körülmény is, hogy 1917. évben, mikor gróf Széchenyi Emil lemondásával megüresedett az esztergomi országgyűlési képviselő­ség, a város akkori vezető emberei őt akarták megnyerni képviselő­jelöltül, hogy ezzel is honorálják az Esztergomi Takarékpénztárnak a Ma, jún. 21-én a A torockói menyasszony.

Next

/
Thumbnails
Contents