ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932
1932-06-19 / 66. szám
2 ESZTERGOM 1932, június 19. A különbség csak az lenne, hogy akkor desperáltan szenvednénk a terhek alatt, méltatlanul a magyar feltámadásra !... Hogy milyen küzdelmek árán jutottunk egy évtized alatt a mai Esztergomhoz, abból sokat tanulhatunk a jövőre nézve. Nem haragszunk a kritikusokra sem, mert hiszen jóakarattal a kritika iselőbbreviheti a közügyeket, — annyi bizonyos, hogy könnyebb soruk volt a kritikusoknak, mint azoknak, akik az alkotás felelősségét, terhét és munkáját magukra vették. Viszont meg kell becsülnünk azokat is, akik dolgoztak. Az eszmét és program mot valakinek hirdetni kell és valakinek meg kell valósítani. Amint a cselekvés terére lépünk, már nincs és nem is lehet személy nélküli Programm. Aki segíteni akar, az a programmot és elveket magáévá teszi, a — gáncsoskodó azonban haragszik arra, aki cselekszik, és a programmot személytelenül akarja látni, azaz úgy, hogy a „programm önmagát hirdesse" azok számára, akik semmit sem tesznek. A jövő Esztergom számára azonban nem a gáncsoskodó kritika szabja meg az irányt. Amikor a nehéz esztendők után azt kérdezzük, hogy hová is megyünk, — a kérdésnél nem szabad megállanunk, hanem azonnal felelnünk kell: tovább a megkezdett úton a feltámadás felé! Küszködni tovább együtt a dolgozókkal, alkotókkal és hívőkkel, de a hitetlenekkel és kritikusokkal is — meggyőzve őket. Válságos időket élünk mindenféle tekintetben, ez igaz, — de épen ezért a „Hová megyünk ?" tétova kérdésével nem állhatunk meg az élet úton. A kérdés felelet nélkül széthullást és visszaesést jelent. Ha folyt is a harc személyek és ügyek ellen, ha sokszor széthúzás' és félreértés is volt, az eszme él és az út, amelyen minden tisztaszándékú esztergomi embernek együtt kell haladnia, határozottan adva van, a mi programmunk ismerős, immár több mint tízesztendő. — Hová megyünk? — Tovább ! Összefogással, kitartással! A vidéki városok jótékonysági listája. Egyik vidéki lapban érdekes számadatokat találtunk azon városokról, amelyekben szegénygondozó hivatalok működnek. A híradás szerint Eg T 200.691, Kecskemét 162.624, Szolnok 89.930, Baja 74.314, Sátoraljaújhely 61.527, Esztergom 57.727, Gyöngyös 47.988 és Hatvan 40.876 pengőt fordított fennállása óta a szegénygondozó hivatal támogatására. Műemlékeink a föld alatt A pilisszentléleki romok feltárása. Esztergom vármegyének törté- j nelmi múltjából, leszámítva a talán nem is itteni eredetű műkincseit és az esztergomi várni arad ványokat, alig maradt valami emléke.' A dömösi királyi kastélyt, a későbbi * apátságból csak egy csonka faldarab meredezik az ég felé. Olyan, mint egy fölkiáltójel. A. többi, a tatár, török és német pusztításokból meg-, maradt műemlék szanaszéthordva: elkallódott, vagy pedig mélyen a föld alatt fekszik elfeledve és a lassú pusztulásnak kitéve. Az Ákos-palotának, a főúri kastélynak s az azutáni pálos-kolostornak imitt-amott látszanak csak az alapjai. Néhai Knausz, esztergomi kanonok tárta azokat is fel, de azóta senkinek nem jutott eszébe tovább kutatni és meggyőződni felőle, vájjon nincs-e valami alapja annak a néphitnek, hogy alagúttal van összekötve a dömösi apátsággal. Ki tudja, a mult századok mennyi kulturális világosságát rejti magában az esetleg tényleg létező alagút sötétsége. Persze, ha arany és más drágaságot szimatolnának az emberek a romok alatt, már régen felásták volna még a tájékát is. Műkincs, a mult kultúrájának képe, ugyan kit is érdekelne? A barátkúti, hajdani pálos-kolostornak már nyoma sincs. Csak a fakadó forrás őrzi a magyar specializálással elnevezett hajdani szerzetesek nevét. Még egy rommaradványunk van Pilisszentléleken. Ez sem vár, sem főúri kastély nem volt, hanem erdők mélyén megbújt csendes, szent -emelkedéseknek és a lüktető életnek, a munkának hajléka. Kolostor volt. Egy nagy darab faj maradványa áll századok óta az Árpádok korából, a tatár pusztításból és a félhold ragyogásának minden keresztény kultúráé elpusztító korszakából. A többit ledöntötték az évszázadokon keresztül ostromló viharok es elnyelte a minden bút, bánatot és örömet eltakaró föld. Felettük apró riskatehenek, fürge kecskék és esőtleső libák legelésznek, de különben a völgy mélységes csendje lengi körül az öles falmaradványokat. Az ima, a sóhaj és a munka régen elszállottak közülük. Legújabban csákány csattogásától, munkások zajától, szekerek nyikorgásától lettek már másodszor hangosak az egykori kolostor romjai. Revisnyei Reviczky Elemér főszolgabíró módját ejtette, hogy a zárda alapjai napfényre kerültek. A multévbeni ásatásoknak eredménye az lett, hogy felszínre kerültek a kolostor körvonalai. Néhány nagyon szép faragott oszlopfő és párkányrész bizonyította azt, hogy nem egyszerű, dísztelen épület állott ott hajdan, hanem a fejlett és műérzékkel biró szobrászat tette azt díszessé. A mult napokban ismét folytattatta az ásatásokat. Sajnos, az anyagi szükségletek hiányában csak két napig tarthatott a munka, de már ennek is van történelmi eredménye. Ujabb szép oszlopfőket emeltek ki a munkás< k és megtalálták a kolostortemplom padlózatának apróméretű téglaburkolatát is. Edénymaradványok és bizonyára templomi szerekből eredő fémtörmelékek kerültek ki a földből. A munkálatok azonban ismét megakadtak. Elfogyott a pénz. Szinte sajnálja az ember Reviczky Elemér mellett buzgólkodó Erdőssy Ferenc c. kanonok, plébános, Szigethy Mihály községi főjegyző és Laborczai Vincze segédjegyző energiáját, mely költségek fedezet3 hiján ismét stagnálásra van kárhoztatva. Talán nem ártana, ha az illetékes hivatalos fórumok felhívnák a műemlékek bizottságának figyelmét a romokra és megmozdulna maga a vármegye közönsége is és elősegítené a romok teljes feltárását. Elvégre ipartörténelmi emlékről van szó, mert hisz Pilisszentlélek az első magyar üveggyártó telepek közül való. v. I. HIREK. Éjjel! szolgálatot június 18—24-ig Kerschbaummayer Károly „Megváltó"-* hoz címzett gyógyszertára (Kossuth Lajos-utca) teljesít. A kormányzó születésnapja. Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója szombaton, f. évi június hó 18-án ülte 64-ik születésnapját. Ezen alkalomból Esztergom középületein ünnepi lobogó lengett. A város kegyúri templomában ünnepi mise volt a katonai és polgári hatóságok képviselőinek jelenlétében, amelyet Mátéffy Viktor prépost-plébános tartott, ugyancsak istentisztelet volt a református és evangélikus templomban. Minden hű magyar együtt ünnepelt e napon a Kormányzó úr Őfőméltóságával és kérte Istent, hogy az ország és népe javára még sokáig éltesse. Szabadságon. Glatz Gyula polgármester f. hó 20-tól kezdődőleg három heti szabadságra utazott. A Bakács-kápolnai női MáriaKongregáció tagjait értesítjük, hogy f. hó 19 én, vasárnap a szokásos havi ájtatosságot megtartjuk. Vezetőség. Halálozás. Rudnay Béla nyűg budapesti főkapitány, Komárom .negye volt főispánja 75 éves korában meghalt. Temetése pénteken délután volt Budapesten nagy részvét mellett. Kiss Ferenc a Nemzeti Színház kiváló művészének egyetlen vendégjátéka az „Elcserélt ember" címszerepében pénteken, e hó 24-én. Kii telező tantárgy lesz a gyorsírás. Knrafiáth Jenő kultuszminiszter közölte Träger Ernő miniszteri tanácsossal, a gyorsirásügyek kormánybiztosával, hogy a jövő tanévben valamenyi iskolában kötelező lesz a gyorsírás tanulása. 11 Giusticia Az olasz nemzet géniusza, amely a háború utáni korszakban Mussolini egyéniségében nyilatkozott meg a leg atalmasabb és a legkifejezőbb mértékben, lefordította az Óceánt lebíró, dicsőséges mag\ar repülőgép angol nevét. Igy lett a „Justice" — „Giusticia". Igy lett a „Justice for Hungary" ból — „Giustica per l'Ungheria". De a világ minden nyelvén a magyar igazság — igazság marad. Igazság, melyet számba kell venni és amelyet a trianoni szerződésben megzavart erkölcsi világrend helyreállítása érdekében ismét élő valóvá és teljessé kell tenni. A szerencsétlen Endresz repüiőmadara fenséges magasságban hordozta a magyar nemzet sérelmét •ÍZ egész világ szeme előtt. Az egész civilizált világ feleszmélt a magyar nemzeten elkövetett véres igazságtalanság tudatára. Ma már világszerte lelkes barátai és bátor szószólói vannak a magyar igazságnak : a magyarokon elkövetett igazságtalanság jóvátételének, a trianoni békediktátum revíziójának. Ezt a nevezetes eredményt a magyar nemzet Endreszék nagyszerű teljesítményén kivül legelsősorban az angol Lordnak és Mussolini hatalmas barátságának köszönheti. Miiyen szózatot intézett Lord Rothermere a lausannei konferencia tagjaihoz Magyarország érdekében ! Ez a szózat alkalmas volt arra, hogy felrázza az egész világ lelkiismeretét, amely nem nyugodhat meg addig, és az európai béke sem biztosítható addig, amíg a magyar nemzeten elkövetett igazságtalanság, mint borzalmas seb tátong Európa testén. Azután következett Mussolini demonstrációja, amellyel újólag kifejezésre juttatta a magyar nemzet iránt táplált meleg érzelmeit. A Justice for Hungary római katasztrófáját mély megdöbbenéssel fogadta egész Olaszország. Mussolini fejedelmi gyászpompával búcsúztaita a hősi magyar repülőket, márványemtéket állít a katasztrófa színhelyén, százezer lirát juttat Endresz feleségének és ötvenezer lirát Bittay édesanyjának és végül az összetört repülőgép pótlásául új gépet ajándékozott Magyarországnak, amelyet a legrövidebb idő al itt röpített Budapestre. A Justice for Hungary hamvaiból, mint a legendás főnixmadár támadt fel új életre a magasan szárnyaló magyar igazság. A magyar lélek csak a legmélyebb meghatottsággal és csak a leghálásabb érzéssel fogadhatja Mussolini és az olasz nemzet*barátságának ezt az újabb impozáns megnyilatkozását. Mert a ragaszkodó barátság már magában hálára kötelez, de Mussolini barátságának mélyebben járó és messze kiható jelentősége van a magyar nemzet szempontjából. Gondoljunk csak vissza arra az időre, amikor a világháború és a forradalmak pusztításai után magára hagyatva, kifosztva, baráttalanul és véd'elenül állott a durván és esztelenül megcsonkított Magyarország. Egy ádáz ellenséges gyűrűbe szorítva, sorvadásra, lassú halálra volt ítélve az ezeréves magyar nemzet. Mussolini volt az első, aki világraszóló hatalmas szóval hirdette, hogy a békeszerződés nem lehet egy sírdomb, amely egy történelmi rendeltetésű nemzetet örökre eltemet. És megszólaltatta a magyar Igazság harsonáját, bátor hangon követelve, hogy a magyar nemzet ellen elkövetett igazságtalanságot jóvá kell tenni: a trianoni szerződést revizió alá kell veni. Mussolini Giusticiája az olasz nagyhatalom részéről tehát egy újabb történelmi jelentőségű tanúságtétel — az egész világ szeme előtt — a megbántott magyar igazság és a revizió elkerülhetetlen posztulátuma mellett. Nagy megnyugvás rejlik ebben a küszködő magyar nemzetre nézve. A magyar igazság nem halt meg, hanem él és mind erősebben és mind hatékonyabban követeli jogait. Életben tartja a magyar igazságot nemcsak a nemzet lankadhatatlan hazaszeretete és a nemcsak magyar kormány éber buzgósága, hanem a lelkes barátság is, amely Magyarország nagylelkű barátaiban az angol Lordban és Mussoliniben nyilatkozik meg.