ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-06-12 / 63. szám

Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. \í gjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. —Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők." — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVII. évfolyam, 63. szám, fl reáliskola 75 éves jubileumára. Esztergom, 1932. jún. 12. j Az esztergomi államilag segélyezett községi Szent Imre reáliskola ma ünnepli 75 éves fennállási jubileumát. 75 év előtt nyílt meg az intézet igen szerény keretek között és fejlődése mintegy hőmérője volt Esztergom város kultúrérzékének. Olyan iskola volt, amelyet az esztergomi polgárságnak kellett fenntartania s ha volt, aki lelkesedést tudott a polgárokban kelteni a kultúra ügyei iránt, az iskola is nagy lépésekkel járt a fejlődés útján, máskor pedig stagnált és betegeskedett. Volt idő, amikor a jó polgárokra a vármegye hatalmi szava kényszerítette a reáliskoláért megszavazandó anyagi áldozatokat. Ha valamin takarékoskodni kellett, az elsők között volt a reáliskola, amelyet kiszemeltek áldozatul, hogy a zsebeket a közterhek ne fosztogassák oly mohósággal. Még a legutóbbi években is a reáliskolán akarták a város szanálását elkezdeni, mintha ez volna a legnagyobb és legfeleslegesebb tehertétel a város kiadási rovataiban. Pedig a város kultúréletében a mult és a jelen egyaránt igazolja a reáliskola létjogosultságát. Mindazok, akik betekintést nyerhettek az iskola belső munkájába, megelégedéssel láthatták, hogy az intézet a rendelkezésére bocsátott elég szűk keretek között oly kultúrmunkát végez és oly kultúrhivatást tölt be, amely ha megszűnnék, Esztergom nagy szellemi értékkel lenne szegényebb. A reáliskola tanári testülete a város világi intelligenciájának minden időben a szinejavát alkotta. Ha időnkint volt is panasz egyesekre, inkább tudandó be a kisvárosi társadalom olykor félszeg helyzetekbe sodró alkalmainak, mint a testületi szellemnek, amely miként ma, a múltban is kényes volt úri nívójára és hamarosan kivetette magából a nem odaillőket. Annál inkább meg kell hajtanunk az elis mérés zászlaját ama tudós és tekintélyes tanárok emléke | előtt, akikről ma is tisztelettel | szól minden esztergomi ember, de különösen az egykori hálás tanítványok nagy serege. Hogy csak pár nevet említsünk, dr. Feichtinger Sándort, az országos hírű botanikust, lovag Kaán Jánost, az Iparbank kedves emlékű vezérigazgatóját és neves festőt, dr. Kőrösy Lászlót, Esztergom idegenforgalmának első apostolát, a mult század nyolcvanas éveinek népszerű íróját, a polihisztor dr. Nemtsák Jánost, s a ma is fogalomként emlegetett Obermayer György igazgató nevét soroljuk fel. Közülük dr. Kőrösy Lászlóról utcát nevezett el a város kegyelete, dr. Nemtsák Jánosnak sírjára az egykori tanítványok hálája emelt emlékkövet, Kaán János művészi olajfestésű képe pedig a Kereskedelmi és Iparbankban emlékeztet az egykori reáltanár közhasznú társadalmi tevékenységére. Az egykori tanítványok névsorán végigtekintve azt látjuk, hogy akik közülük Esztergomban maradtak, mind tisztes, tekintélyes, szorgalmas és a műveltség iránt érzékkel bíró polgárok. Egyik-másik volt reálista Budapestre került s ott értéke a főváros társadalmi életének. Vannak az egykori esztergomi reálisták között híres emberek, nagy művészek, neves írók vagy közéleti kapacitások. Van közöttük sok intelligens iparos és kereskedő, akiknek ma a gyermekei járnak a reáliskolába, hogy egykor majd követhessék apáik nyomdokát becsületben, szorgalomban, Isten- és hazaszeretetben. Mert hogy apáik talpig emberek lettek, abban az intézetnek igen-igen nagy része van. Egy nagy kívánnivalónk van csak a i eáliskolával kapcsolatban, amely azonban ezidőszerint szinte kivihetetlen len ábrándképnek látszik, pedig pár év előtt még könnyen megvalósulhatott volna: az intézet mai pedagógiai, szellemi nívójához méltó ^modern, önálló iskolaépület. Ámbár a mai tanári testület, élén-Obermüller Ferenc igazgátóval, nagy körültekintő gondossággal és munkával sok tekintetben felejtetni tudja, hogy a mai iskolaépület, amely 75 évvel ezelőtt talán még palotaszámba ment, a mostani követelményeknek már nem megfelelő. Remélni merjük, hogy a mai lehetetlen gazdasági viszonyok elmultával mihamarább állani fog az iskola új, modern épülete, amely Len az intézet 100 éves fennállását Esztergom egész társadalma osztatlan lelkesedéssel és örömmel fogja megünnepelni. Ezt kívánjuk még a mai ünnepen a reáliskolának a 75 éves évfordulója alkalmából Esztergom kulturális fejlődésének előbbrehaladása és tekintélye érdekében. előzetes geológiai ttamás hegyről. Mit mond az vizsgálat A város az államtól kér segítséget Szenttamás részletes kivizsgálására, hogy a városrészt egységesen vízteleníthesse. Ismeretes, hogy Szenttamás hegy egyes részein, a városrész utcáin és egyes házaiban vizek törtek elő, amely jelenség aggodalommal töltötte el mind e városrész lakóit, mind a varos vezetőségét. Glatz Gyula polgármester ezért geológust kért a m. kir. Földtani Intézettál a vizek eredetének vizsgálatára. A földtani intézet dr. Schréter Zoltán kir. főgeológust küldte ki, aki Esztergomba jött, a veszélyeztetett helyeket megtekintette és ennek alapján szakvéleményét elküldötte a városnak. A polgármester három kérdésre óhajtotta a geológiai vélemény nyilvánítását : 1. Mi a Szenttamás hegy pincéiben és az úttesteken észlelt vizek eredete s mi módon lehetne a vizfakadásokat és azok káros hatását megszüntetni ? Vasárnap, 1932. június 12 2. Mi a Könyök-utcában már másodízben történt beomlás oka, különös tekintettel arra, hogy volt-e ebben szerepe a víznek? 3. A jövőben várhatók-e változások a Szenttamás hegyen s azok milyen hatással lennének a vízvezetéki hálózatra? A főgeológus szakvéleményében először összegyűjtötte a vízfakadásokra és földbeomlásra vonatkozó adatokat, azután vázolta a Szenttamás hegy földtani viszonyait. Eszerint a Szenttamás hegy úgynevezett hárshegyi homokkőből épült fel. A hegy peremén levő homokkőpadok laza összetartásúak. A hegy tetején agyag települ. A délnyugati meredek lejtő agyagvetődése mentén jön fel a mélyből a Malyamelegvízforrás, amely a fürdőt táplálja. Ezután válaszol a geológiai szakvélemény a feltett kérdésekre, melyek elsejére megállapítja, hogy a pincékben és az úttesteken fakadó vizeknek a Malya-forrás melegvizével semmiféle kapcsolata nincs. Megállapítja azt is, hogy a vizek jelenléte nem róható a vízvezeték létesítésének rovására. Azt a tényt, hogy a vízvezeték létesítése óta szaporodtak el a talajvizek, úgy magyarázta a főgeológus, hogy azelőtt a kútakba összegyűlt vizeket kimerték a lakosok és így segítettek fogyasztani, most azonban a Szenttamás hegy vize nem fogy, sőt a vízvezetékből pazarlásképen kifolyt víz némileg még szaporítja is a talajvizet. Ezt azonban — mondja a szakvélemény — nem lehet az áldásos hatású vízvezeték rovására írni. A főgeológus véleménye az, hogy a Szenttamás hegyen fakadó vizek csakis a csapadékvizekből származtathatók. A csapadékdús és enyhe, valamint a száraz és fagyos időszakok váltakozásától függ a víz nagyobb vagy csekélyebb mérvű jelentkezése. Valószínű, hogy az idén a bőségesebb esőzések következtében a pincevizek is szaporodni fognak. A felfakadó vizek megszüntetésére és káros hatásuk megakadályozására egyenlőre egységes megoldást, ami az egész hegy víztelenítését előidézhetné, nem tud ajánlani a főgeológus. Erre nézve részletesebb vizsgálat szükséges. Amíg ez megtörténik, a helyi megoldás az volna, hogy a pincék legmélyebb részéből, ahol a víz fakad, földalatti csatornavezeték készíttessék s ez kivezettessék az utca külszíni csatornavezetékébe.