ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-06-05 / 60. szám

ESZTERGOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.* — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVII. évfolyam, 60. szám. Vasárnap, 1932. június 5 A bíboros-hercegprímás legújabb kör­levelében még lelkesebb önfeláldozó munkára hívja fel papjait és híveit a nyomor enyhítése érdekében. Dr. Serédi Jusztinián bíboros­hercegprímás legújabb körlevelét a Caritate Christi compulsi kez­detű új pápai encyklika gondolatai­val kezdi, és felhívja papjait és híveit további és még lelkesebb, önfeláldozó munkára a szűkölkö­dők megsegítése és az általános nyomor enyhítése érdekében. A nyomor és inség a tél elmul­tával nem szűnt meg, sőt terjedel­mét tekintve mondhatjuk, hogy világ­szerte általánosabb lett — mondja a hercegprímás. Nincs már állam, város vagy család, mely nem érezné az anyagi gondok súlyát, sőt már azok is, kiknek lelkiismeretlensége és kielé­gíthetetlen kapzsisága előidézője volt ennek a súlyos helyzetnek, maguk is megérezni kénytelenek önzésüknek következményét. Segítségért és orvoslásért kiált a küszködő emberek milliója. A lelkek elkeseredett hangulatát természe­tesen kihasználják azok, kik sza­badulni akarnak minden isteni és emberi törvénytől és istentelen elveiket sajtó, rádió, gramofon, szinház, mozi, előadások, felvonu­lások stb. által akarják a köztu­datba lopni, hogy megrendítsék azokat, kik a nélkülözések között is hívők és jó honpolgárok akar­nak maradni. Nekünk résen kell lennünk és vigyáznunk kell, hogy ez a modern alakba öltözött sátán meg ne rostáljon minket. Majd Jézus Szive ünnepének ben­sőséges megülésére hívja fel híveit a bíboros főpásztor. Alispáni jelentés a küzdelmes 1931. esztendőről. A törvényhatóság keddi gyűlésén terjesztette be jelentését Palkovics László alispán az elmúlt 1931. év­ről, amelyben megállapítja elüljáró­ban, hogy ezt az Ínséges esztendőt átéltük anélkül, hogy felborult volna a vármegye költségvetése, anélkül, hogy drága kölcsönök útvesztőjébe tévedt volna a vármegye, átéltük a gondok, bajok türelmes viselésével, mely utóbbi kimondhatatlan ér­deme az egyesített vármegyék jó­zan és megértő közönségének. Nagyobb mozgalmat vált< tt ki Esztergom sz. kir. megyei város pénzügyi és közigazgatási szanálása, amely új polgármestert és a „Köz­üzemi Rt." bérbeadásával 2,500.000 pengőt hozott a városnak. Ezen$ösz­szegből függőkölcsöneit fizette ki a város. A világgazdasági krizis, a katasz­trofálisan rossz termés egyre jobban érezteti hatását s , azon körülmény, hogy a Magyar Általános Kőszén­bánya Rt. társulati adója 60%-al csökkent — igen érzékenyen érin­tette a vármegye háztartását és egész jövő munkaprogrammját. Emelni kellett a pótadót, az útépítkezéseket nem lehetett to­vább folytatni, a munkaalkalmak csökkenésével egyre növekedett az ínség. Az inség leküzdésére minden le­hető megtörtént. A vármegye 20.000 pengőt szavazott meg e célra. A kormány vetőmag-, gabona, illetve lisztakciót indított meg. A népkony­hák újra működésbe léptek, ruha, tej, fűtőanyag, stb. kiosztásával igyekeztünk segíteni a rászorulókon. Megemlékezik a jelentés a 71201— 931. számú belügyminiszteri rende­letről, amely a vármegyei tiszti­kar és egyéb alkalmazottak új lét­számát állapítja meg. Eszerint 10 állással kell apasztani az eddigi lét­számot. A vármegye 3 közgyűlésben in­tézte el azokat az ügyeket, amelye­ket az új törvény meghagyott a közgyűlés hatáskörében. 12 rendes és 2 rendkívüli közgyűlésben 657 ügyet tárgyalt le. Az alispáni hivatalban 15.814 ügy­darabot intéztek el. Az év folyamán 28 fegyelmi ügy volt folyamatban. A vármegye kezelésében 3,082.151 pengő értékű alap és alapítvány volt. A községek pótadója nem haladta meg sehol a 75% maximális adót. 51 község pótadója 50%-ban álla­píttatott meg. 33 község 175.215 pengő segély­ben részesült. A vármegyei pótadó 16*68 %-bau volt megállapítva, csak Békésmegyé­fren volt 15­03%, mig a többi me­gyékben 1812—3877% között moz­gott a pótadó kulcsa. A vármegye költségvetését felül­bíráló hatos bizottság és miniszteri­alis vegyes bizottság a költségvetés felett teljes elismerését fejezte ki és a vármegye gazdálkodását is mintaszerűnek mondotta. A vármegyei árvaszék 9932 kis­korú és 170 gondnokolt ügyét in­tézte. Ügyforgalma 17,458 drb. volt A vármegyei gyámpénztár pénze az év végén 387,940 P 61 fillér volt. A jelentés további részében a já­rási főszolgabírói hivatalok ügyfor­galmát és ügymenetét ismerteti, majd Esztergom sz. kir. város és Koma rom városok életével és vezetésé­vel és hivatalaik ügyforgalmával foglalkozik. Kiemeli a város iskola- és fürdő jellegét, az utcák szépítését, par­kírozását, idegenforgalmát, építke­zéseit, földművelő népének ügyes­bajos dolgait — a gyümölcsterme­lés iránti érdeklődés fokozódását — a legelő megjavítására vonatkozó törekvéseit Esztergom sz. kir. város közönségének. A jelentés egyéb részeiről jövő számunkban írunk. A reáliskola jubileuma. Az esztergomi községi reáliskola az idei tannévvel fejezi be 75. tan­évét. Ezt az évfordulót a tanévzáró ünnepély keretében fogja megülni az iskolafenntartó város közönsége, a reáliskola igazgatósága és a ta­nulóifjúság. Június 13-án, hétfőn, d. e. 9 órakor ünnepélyes Te-Deu­mot tart, majd 10 órakor a várme­gyeház nagytermében lesz az ün­nepély, utána pedig a reáliskola emeleti tantermeit betöltő retros­pektív rajzkiállítás megnyitása kö­vetkezik. Ugyanaznap rendezi az intézet nyilvános tornaünnepélyét a szigeti sportpályán. Az iskolafenntartó város erre a jubileumi ünnepségre meghívta az iskola felettes hatóságait is, a val­lás és közoktatásügyi minisztert, a középiskolai ügyosztályt, a tanker, kir. főigazgatóságot. A helybeli meg­hívók a jövő hét folyamán mennek szét. A rajzkiállítás, amelyen kü­lön teremben az intézet volt nö­vendékei is részt vesznek, hat na­pig lesz nyitva és helyiségeiben kedden, csütörtökön és szomba­ton délután az intézet ifjúsága sé­tahangversenyt rendez. A Te-De­umra, az ünnepélyre, a rajzkiállí­tás megtekintésére és a tornaünne­pélyre az intézet igazgatósága ez uton is szeretettel meghívja a m. t. szülőket, az intézet volt tanítvá­nyait és az iskola minden barátját. Gyermekjátszótér. Mintegy két éve egy belügy­miniszteri rendelet rendelte el a községekben és városokban a gyer­mekjátszóterek létesítését. Annak­idején az arra rendelt városi bizott­ság foglalkozott is ezzel a kérdés­sel és erre a célra a feltöltendő Árok-utcát, a nagydunaparti Szu­lejman-lépcső mentén (Ujjadi gyár­tól a vasgyárig) elterülő széles sá­vot és a Hunyady-utcát jelölte ki. A játszóterek további berendezése azonban, főleg költséghiány miatt mindezideig elmaradt. Időközben az Árok-utca alsó szakasza feltöltetett és fásittatott s igy semmi akadálya sincsen annak, hogy a rendelke­zésre álló szerény eszközökkel a játszótér kellőképen berendeztessék. A második játszótér a vasgyár kör­nyékén mult évben szintén plani­roztatott, azonban további kiképzé­se : bokrok a várfalak alatt, padok és ivóvízzel való ellátása elmarad. A szentgyörgymezői Hunyady-téren szintén megmozdult valami, azonban korántsem a megfelelő mértékben. Most újabban élénkebben lépett fel a kívánság a gyermekjátszóterek létesítését illetőleg. Mindenesetre legelőször is tisztába kell jönni az­zal, hogy milyen célt szolgáljanak a város belterületén létesítendő ját­szóterek. A mi térviszonyaink mel­lett természetesen arról nem lehet szó, hogy nagyobb gyermekek ki­futást játszhassanak az«kon, vagy labdarúgást gyakorolhassanak; ilyen játékokra a sportterek és az iskolák udvarai használandók. Itt mutatok rá arra az elengedhetetlen követel­ményre, hogy a Szt. Imre-utcai elemi iskola udvara a mögötte elterülő kerttel egészen a Vörös-féle telekig megnagyobbítandó és az ott levő rozoga öreg ház lebon­tandó volna, hogy az iskola nagy­számú gyermekseregének megfe­lelő udvar álljon rendelkezésére. A belterületeken létesítendő gyer­mekjátszóterek kizárólag csak 10 éven aluli gyermekek kisebb cso­portokban való használatára vol­nának rendelve. Kívánatos volna Szombaton és vasárnap, június 4—5-én a legnagyobb katonai vigjáték a „Kadettkisasszony" testvérfilmje: FELESÉGEM A HADNAGY ÚR Főszereplők: Eggert Márta, Georg Alexander, Félix Bessart és Verebes Ernő. , KORZÓ MOZGÓSZIIWÁZ. (SZÉCHENYI-TÉR)

Next

/
Thumbnails
Contents