ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-05-22 / 55. szám

*ddÉ^ ^J^^^^^ ^^^^^^^^^^^^^^ Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. M gjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.* — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvDyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVII. évfolyam, 55. szám. Vasárnap, 1932. május 22 Békeirányzat. Esztergom, 1932. május 21. Békeirányzat uralkodik hó­napok óta a város vezető kö­reinek szándékaiban. Béke­irányzat, amelynek őszinte kö­vetésére oly nagy szüksége van ezekben a nehéz időkben a város társadalmi és politikai életének. Békeirányzat, amely ha megvalósul, ha nyomában igazi béke jár, ennél jobbat és üdvösebbet nem kivánhatunk e városnak és polgárságának. Csakis a béke lehet alapja a polgári összefogásnak, amely Esztergom jobb jövőjét mun­kálná és a legnehezebb idők­ben is egy táborban tartaná a város népét. Ennek a békének első fel­tételét illetően tagadhatatlanul jelentős lépés történt azzal, hogy dr. Kemenes Illés az „Esztergom és Vidéke" fő­szerkesztői tisztét elvállalta és ezzel a lap irányítását kezébe vette. Az első feltétel, az első komoly lépés ugyanis a béke felé a közéleti személyeske­dések és a demagógia meg­szüntetése. Dr. Kemenes Illés fellépésével a sajtóbeli szemé­lyeskedés és demagógia hangja kétségtelenül elhalkult Eszter­gomban. Nem kételkedhetünk abban, hogy dr. Kemenes Illés, a jó bencés, a jó katolikus pap, az egész ember és a határo­zott, erélyes jellem, bevallott szándékaitól egy jottányira sem fog eltérni. Békét, szeretetet, megértést hirdet, és a közéleti munka, becsület és tisztesség hajtha­tatlan őrének mutatkozik be köszöntő soraiban dr. Kemenes Illés. A katolikus pap csak szeretetben járhat, — a reve­rendás újságiró csak a béke követe lehet, — a bencés csak fegyelmet és tisztes munkát tűrhet maga körül, — dr. Ke­menes Illés csak egyenes, tiszta, önzetlen és gavallér lehet a közügyek szolgálatában: ez szent meggyőződésünk. A békeirányzatnak ezzel az ideális elgondolásával valóság­gal apostoli az az út, amelyre az új főszerkesztő lépett. Apos­toli, — telve az evangéliumi apostolság küzdelmességével és nehézségével. Amikor pedig dr. Kemenes Illés őszinte szóval hívja ki­bontott zászlaja köré Eszter­gom minden becsületes, igaz szándékú polgárát, lelkese­déssel vesszük ezt tudomásul, mert úgy érezzük, hogy egy úton haladunk, és ezen az úton valahol találkozni fogunk. Teljes bizonyossággal állit­hatjuk azt, hogy dr. Kemenes Illés békés szándékai, a köz­tigyeket szolgáló tárgyilagos kritikai szempontjai, és a sze­mélyeskedést kizáró, nemes újságírást megkövetelő fő­szerkesztői joggyakorlata — $em az „Esztergom", sem a város egyetlen igaz polgára részéről soha ellenkezésre találni nem fognak. Revíziós nagygyűlés lesz ma vasárnap Esztergomban. A Magyar Revíziós Liga és a Tár­sadalmi Egyesületek Szövetségének (TESz) utasítására és felkérésére Budapesten és a vidéki városokban revíziós népgyűléseket tartanak. Esztergomban vasárnap délelőtt nagygyűlés lesz a Széchenyi téren, amelynek szónoka dr. Csonkás Mi­hály reáliskolai tanár lesz. A gyű­lés célja a mielőbbi igazságos reví­zió követelése és komoly akció meg­indítása abban az irányban, hogy a magyar érdekek megvédését és Magyarország igazságos helyzetét Mztositsák a dunai államok sorsá­mak rendezésében. A gyűlésen memorandumot fogad­nak el, amelyet el fognak küldeni a világ összes vezető politikusainak. Esztergom népének lelkes és mi­nél nagyobb számú megjelenését kérjük. A gyűlés 11 órakor kezdődik. Csapadékmérő állomásokat állít fel a város a tnsőrségen és a vízműveknél. A m. kir. meteorológiai és föld­mágnességi intézet felkérésére a vá­ros a tűzőrségen és a vízművek­nél aránylag nem nagy költség­gel csapadékmérő állomást fog fel­állítani ; a szükséges műszert termé­szetesen az intézet bocsátja az ál­lomás rendelkezésére. A csapadékmérő-álJomás, amely lehetővé teszi, hogy ezentúl a vá­ros csapadékviszonyairól rendes sta­tisztikát vezessünk, igen érdekes célt is szolgál. Egy országszerte mű­ködő biztosító társaság ugyanis a helyi meteorológiai észlelet alapján DOSSZ idő ellen bebiztosítja a fillé­res gyors és hajókirándulókat s amennyiben a biztosított időben az illető helyen 2 mm-nél nagyobb csapadék esik, az útiköltséget ne­kik visszatéríti. Örömmel üdvözölhetjük ezt a praktikus és szellemes vállakózást, amely a kirándulások rizikójának csökkentésével a kirándulókedvet és e réven az idenforgalmat remél­hetőleg jótékonyan fokozni fogja. A halászati társulat ivó-terei léte­sít a Kutyaszorítónál. Az Esztergom-vármegyei Halászati Társulat f. hó 18-án tartotta ezévi közgyűlését az Országos Halászati­felügyelőség kiküldöttjének részvé­telével. Ez alkalommal a közgyűlés a halászati területek új beosztásá­nak kérdését tárgyalta s ennek megfelelőleg az alapszabályokat is módosította. A közgyűlés a lemon­dott Hajdú István helyébe dr. Bren­ner Antal főjegyzőt választotta meg elnökévé, a szintén lemondott igaz­gató, vitéz Móró János helyébe pedig Schalkház Ferenc városi in­tézőt. A társulatnak az a legköze­lebbi terve — amely az anyagi helyzet javulásával sürgősen kivitel alá is kerül, — hogy a szigeti Ku­tyaszorítóban ívó-tavat létesít, amely a halállomány szaporítása tekintetében rendkívül nagy jelen­tőséggel bir. Az orosz gazda­nép és a magán­tulajdon. Az oros szovjet híres ötéves ter­vének negyedik esztendejében a bolsevizmus kollektivizáló teóriái sorra megbuknak. Csak néhány nappal ezelőtt kénytelen volt a moszkvai kormány rendeletben ki­mondani az elkomnmnizált állatok­nak visszaadását a gazdák magán­tulajdonába, mert a kollektív állat­tenyésztés teljesen csődöt mondott és a szovjet-birodalmat húsinség és tejhiány fenyegeti. Most pedig egy újabb szovjet-rendelet megengedi az élelmiszerekkel való magánke­reskedelmet, holott pedig ez eddig tiltva volt és az élelmiszerek zug­forgalmát a legnagyobb büntetések­kel tiltotta a szovjet. Az élelmiszerek forgalombahoza­tala eddig állami monopólium volt. A gabonatermelők és állattenyész­tők gabonáit, állatait, baromfiát fegyveres vöröscsapatok rekvirálták eddig és az egész élelmiszerellátást állami intézmények bonyolították le. De hiába gyakorolták a legna­gyobb nyomást a termelőkre, hasz­talan küldöttek büntető expedíció­kat a termőföldekre: a parasztok ellenállását a szovjet nem tudta letörni és a rekvirálás útján nem lehetett annyi gabonát felhajszolni, amennyi az élelmiszer és kenyér­jegyek alapján a szervezett mun­kásságnak és városi lakosságnak legelemibb szükségletét kielégíteni képes lett volna. Ennek következtében a városok­ban, a Volga vidékén, az Uraiban sok millió ember éhezik. A kor­mánynak kellett valamit tenni, hogy a hombárokban elrejtett gabona­készleteket valahogy előcsalja. A végső szükségben a szovjet-kor­mányzat szakítani volt kénytelen az élelmiszermonopóliummal és visszaállította az élelmiszerekkel való kereskedelmet, amely most már minden kommunista teóriával ellentétben megengedi a termelő gazdának, hogy tetszése szerint a kialakuló piaci napiárban saját számlájára és javára adhassa el termékeit. Az élelmiszerekkel való magán­kereskedelem megengedésével és törvényesitésével a szovjetdiktatura bevallja a kollektivizálás teljes csőd­jét. Először már kiderült, hogy a nem mezőgazdasági népesség élelmiszer­ellátása elégtelen, másodszor, mert nem sikerült a szovjetnek a pénz el­értéktelenedését a dolgozó népről el­hárítani és harmadszor kiderült, hogy a paraszt egyáltalán nem illeszthető bele a kollektív termelési rendbe. A földművelő gazda mindig tudni akarja, hogy munkájának gyümöl­Titkos küldetésben Világfilm 11 fel­vonásban. KORZÓ MOZGÓ.

Next

/
Thumbnails
Contents