ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-05-20 / 54. szám

összgyakorlat. de nem volt terük. Ki kellett menniök a Borjúmezőre, ami pl. a szentgyörgymezői iskolától pont három kilométerre fekszik. Volna ugyan a szigeten egy hely, de azon részben állandóan a sportegylet tagjai treníroznak, vagy pedig magasabbfokú iskolák, sőt a katonaság is igénybeveszi és azonkívül két Duna között fekszik. Szóval nincs játszótér, de nincs árnyas, szabad terünk sem. A városba nemcsak újabban, hanem régebben is jöttek csoportos kirándulók. Ezek között nagyon sokan vannak, akik ha megtekintették a város nevezetességeit, szívesen letelepednének valami árnyas helyen, ahol elfogyasztanák a magukkat hozott elemózsiát és valamelyik közeli korcsmából hozatnának maguknak italt. Ilyen helyünk azonban nincs. Azelőtt a Primáskert és a NagyDuna közti rész, a hajdani Kioszk környéke volt ilyen, de az be van kerítve. Elvégre ez a rész magántulajdont képez és a tulajdonos úgy rendelkezik sajátjával, ahogyan akar. Ezen a helyen kivül pedig más alkalmas hellyel nem rendelkezik a város. Volna ugyan még egy árnyas hely: — a Borászati Egylet kerthelyisége, de az teljesen az ismeretlenség homályába burkolódzott és igy sem önmagának, sem a köznek nem használ. Ki lehetne idegenforgalom szempontjából az előbb emiitett célra használni a Sötétkapumelletti és pince bejárata előtti árnyas helyet, sőt magát a primási pincét is, de ez sem a város tulajdona. Pedig sokkal jobb volna, ha eme helyen telepednének le a búcsúsok és kirándulók, mint a Bazilika körül, mely hely kevésbé tűri meg az eldobált zsirospapirosokat és a hangos ;ársalgást. (?) A pincében berendezett szeszes és szeszmentes üdítőitalok kiszolgáltatása, ha nem is szökkentené fel nagy százalékkal az idegenforgalmat, de mindenesetre kellemes emléket hagyna maga után, ami önmagától is pénzzé változik át. Mindezeket összefoglalva a városnak igen fontos érdeke az, hogy mindenáron gondoskodjék megfelelő gyermekjátszótérről és olyan árnyas térségről, ahol a búcsúsok és szerényebb viszonyok között mozgó kirándulók letelepedhetnek. Ha látszólag nem is jelent hasznot az imént emiitett két tér, mégis haszonnal fog járni, mert elviszik annak hirét, holott ma a kettőnek hiánya miatt Esztergomnak csak elriasztó hirét viszik el. V. I. A rendelet értelmében 1932. június 30-ig mindazokat a gabonamennyiségeket, amelyeket exportálni szándékoznak, amelyeknél tehát a tulajdonos igényt tart a gabonalevél ellenértékének visszatérítésére, be kell szállítani valamelyik nyilvános raktárba, tárházba, vagy kereskedelmi malomba, esetleg nagyobb vegyesőrlésű malomba. Ott a készletet a pénzügyigazgatóság ellenőrzi és ennek alapján fog a gabona exportra kerülni és a boletta ellenértéke (10 P) 1932. augusztus hó 21-ig visszatérítettni. Ahol a malmoknak adták el a gabonát, a malmoknál június 30-ika és augusztus 31-ike között jegyzőkönyveket fognak felvenni a készletről és a gabonalevél értékét a malmok lisztforgalmi adóban kap ják vissza. A kormánytól akar orvoslást kérni a kisipar bajaira a soproni kereskedelmi és iparkamara. A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara olyan értelmű indítványt fogadott el, mely szerint megkeresi az ország össes kamaráit, abban az irányban, hogy küldöttséggel járuljanak a kormányzóhoz és előtte ismertessék a magyar kisiparosság elviselhetetlenül súlyos helyzetét. Ebben a küldöttségben — az indítvány értelmében — minden egyes kamara egy-egy kiküldöttel venne részt. A kormányzót arra kéri majd a küldöttség, hogy fordítsa figyelmét a súlyos helyzetben lévő kisiparosság felé; egyben arra kéri hogy hasson oda, miszerint az ország kisiparosságának súlyos hely zete enyhülést nyerjen. A kisipar kívánságai között szerepelnek: végrehajtások felfüggesztése, az adók mérsékelése, a forgalmiadó eltörlése, az adóknál a létminimum megállapítása, a munkaalkalmak megteremtése, az álláshalmozások az OTI sérelmek, a közüzemek sür gős lebontása, a kartellek megrenszabályozása, szóval mindaz, ami a magyar kisiparosságnak fáj. M. H. osaink Győrött. Az Esztergomi Kath. Legényegylet dalárdája a győri kerületi dalosversenyen. Két hónappal meghoszszabították a bolettát az óbuzára. A boletta érvénye tudvalevően június 30-ával megszűnik, minthogy azonban a gazdák s a gabonakereskedők tulajdonában, valamint a közraktárakban még az új termés küszöbén is van felhalmozva buza, amelynek tulajdonosai elveszítenék a boletta kedvezményét, a tőzsde terjedelmes felterjesztésben kérte a bolettaérvónyének meghoszabítását. A gazdatársadalmi és a kereskedelmi érdekeltségek is hasonló álláspontot foglaltak el, aminek alapján a kormány most úgy rendelkezett, hogy a boletta érvényét bizonyos gabonakészletekre június 30ától augusztus hó 31-ig, tehát két M

ónappal meghosszabbította. Igazán örvendetes jelenség, hogy mily nagyarányú fejlődést mutat a magyar dalkultusz. A magyar dal lelkes barátai — hála Istennek — már a kicsi falvakba is elviszik a magyar dal szeretetét s egyre-másra alakulnak meg a dalárdák s ezek egymással nemes versenyre kelve küzdenek a babérokért. A legutóbb Debrecenben megtartott országos dalosverseny tanulságaiéi 1.600 versenyző érkezett, azonkívül számos kisérő, valamint a környék minden számottevő érdeklődője) arra az elhatározásra bírták az Országos Szövetséget, hogy decentralizálják a dalosversenyeket és ezért az egész országot daloskerü letekre osztották. Esztergom a győri kerületbe került. Az első ilyen kerületi dalosverseny most volt pünkösdhétfőn Győrött s ennek válogató jellege volt: a győztesek, illetőleg az erre képesítettek lesznek csak jogosultak résztvenni a jövőre megtartandó országos dalosversenyen. Hogy a legközelebbi országos versenyt hol tartják, ma még nem tudjuk. Emlegetik Miskolcot, meg Budapestet is, de az sem lehetetlen, hogy a cserkész világjamboree-val kapcsolatban Gödöllőn fogják megrendezni. Városunkat a pünkösdhétfői kerületi versenyen a fiatal, de már is szép eredményekkel dicsekedhető Esztergomi Kath. Legényegylet dalárdája képviselte Ammer József kerületi társkarnagy vezényletével. (Sajnálattal nélkülöztük azonban a versenyről a Magyar Turista Egylet esztergomi osztályának kipróbált énekkarát.) A 40 tagból álló dalárdát elkísérték útjukra a világi elnök, az egyházi II. elnök, az egylet titkát a és ügyésze, valamint a választmánynak egyik érdemes tagja Két autóbuszon mentek a versenyzők és első útjuk Győr-Révfaluba vezetett, hol résztvettek az ünnepi Istentiszteleten és a mise alatt egy házi énekeket adtak elő a hivek nagy tetszésére és lelki épülésére Délután fél 2 órakor felvonulás sal kezdődött az ünnepély. A kerü létnek mintegy 900 dallosa vett részt a versenyen, kik zászlóik alatt tömör sorokban vonultak fel a vas útállomástól végig a városon a Széchenyi-térre. Két csoportban két zsűri előtt folyt le a verseny, a könnyebb csoportbeliek a megyeház termében, a többiek pedig a Lloydban. A kath. legényegylet dalárdája, mely az előírt fokozatok kötelező betartása szerint már a ue héz népdalcsoportban van, s/intén a Lloydban adta elő versenyszámát Itt más, szorosan vett esztergommegyei dalárda nem szerepel. Előkelő közönség zsúfolásig töltötte meg a Lloyd dísztermét, a közönség körében találkoztunk régi kedves ismerősökkel is. Az Országos Dalosszövetség kiküldöttjének megnyitója után egymásután jöttek a dalárdák és nagy igyekezettel énekelték el az előírt dalokat. A közönség nem fukarkodott az elismerésben, de meg is érdemelte azt mindegyik dalegylet. Ezúttal versenydíjak nem kerültek kiosztásra, csupán emléktárgyat kapott mindegyik dalárda (teljesen egyformát), később fogják csak írásban közölni: képesített e f az országos versenyre, vagy sem. Érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy dalárdánk csoportjában egyedül volt, a kiírt versenydarab ugyanis olyan nehézségeket okozott, hogy más dalárdák nem is mertek jelentkezni. Bár a döntés írásban fog megérkezni, mégis mi már tudjuk, hogy az egyleti dalárda kitűnő minősítést kapott, — melyet méltán meg is érdemelt teljes prezicitással kidolgozott előadásáért, csupa dynamika volt az egész száma, — így az országos versenyben biztosítva van a részvételi jogosultság. A verseny után a Széchenyi-téren az összkarok szórakoztatták a közönséget, amivel a hivatos programra véget is ért. Dalosaink pedig újból Révfaluba mentek, bol Weszely Géza plébános, az egylet volt II. elnöke, az esztergomiak régi kedves ismerőse magyaros vendégszeretettel és pompás vacsorával fogadta őket, mindjárt egy kis rögtönözött szerenáddal kedveskedtek neki, mit kedves, közvetlen szavakkal köszönt meg. Az egylet dalárdája legszebb emlékei közé sorozhatja azt a napot, melyet a győri dalosversenyen töltött el. x. y. rar ROVÁS Ebzárlat. Tudja Ön már, mi az a lysoform? Tudja Ön már, mi az a ebzárlat ? Hát jöjjön ide mihozzánk Esztergomba, itt megtanulhatja. Mikor a kutyák is már megsokallják gazdáik nemtörődömségét velük szemben, úgyhogy maguknak kell saját fenntartásukról heteken keresztül gondoskodniuk, veszettséget szimulálnak és megharapják az embereket úgy, hogy annak következtében elpusztulnak, nem a kutyák, hanem az emberek. Tehetik, mert még eddig sem a kutyáknak, sem a gazdáknak semmi bajuk nem esett az ilyen harapásokból, legfeljebb a megtámadottaknak volt tekintélyes kára, esetleg az állam fizette a költségeket; a kutya gazdája a körülményekhez képest igen jól érezte magát mindenkor. A kutyatársadalom az elkövetett merényletek után — legalább egy ideig — gondozásban részesül gazdái részéről. Máskor a kutya sem vigyáz az ebekre, de milyen gyengéd gondossággal védik meg ilyenkor a kutyákat póráztól, szájkosártól és a gyepmester barbarizmusától ! Ebzárlat idején kutyának lenni Esztergomban valóságos élvezet lehet s egy cseppet sincsen igaza annak, aki így vigasztalta a kutyáját: „Armes Hunderl, nicht einmal spazieren gehen darfst du". A kutyák jól felfogott érdekében éljen az ebzárlat ! Szülői értekezlet. Az EsztergomVízivárosi Irgalmas Nővérek leánygimnáziuma május 14-én tartott szülői értekezletet; az igazgató megnyitván a gyűlést, meleg szavakban emlékezett meg az Anyák napjáról s hangsúlyozta az anyai szeretet nagy pedagógiai jelentőségét. Az első előadó, Kornháber Samuné, hálás szavakban ecsetelte az esztergomi szülők örömét, melyyel a leánygimnázium megnyitását fogadták. Majd fejtegette a kérdést, hogy miben és mily módon támogathatja a család az iskola munkáját. A könnyed, vonzó előadás meeg érdeklődést váltott ki. Dr. Sajó ^ajos megyei tiszti főorvos az influenza ellen való védekezésről értekezett ; szemléletes képekben ismertette a gyakoribb gyermekbetegségeket s az ellenök való védekezést különös tekintettel az influenzára. Örömmel állapította meg Esztergomnak feltűnően előnyös egészségi állapotát. A szakszerű, emellett mindvégig lebilincselő előadás komoly tanulságokkal gazdagította a hallgatóságot.