ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-05-20 / 54. szám

összgyakorlat. de nem volt terük. Ki kellett menniök a Borjúmezőre, ami pl. a szentgyörgymezői iskolától pont három kilométerre fekszik. Volna ugyan a szigeten egy hely, de azon részben állandóan a sportegylet tagjai treníroznak, vagy pedig magasabb­fokú iskolák, sőt a katonaság is igénybeveszi és azonkívül két Duna között fekszik. Szóval nincs játszó­tér, de nincs árnyas, szabad terünk sem. A városba nemcsak újabban, ha­nem régebben is jöttek csoportos kirándulók. Ezek között nagyon so­kan vannak, akik ha megtekintették a város nevezetességeit, szívesen le­telepednének valami árnyas helyen, ahol elfogyasztanák a magukkat ho­zott elemózsiát és valamelyik közeli korcsmából hozatnának maguknak italt. Ilyen helyünk azonban nincs. Azelőtt a Primáskert és a Nagy­Duna közti rész, a hajdani Kioszk környéke volt ilyen, de az be van kerítve. Elvégre ez a rész magán­tulajdont képez és a tulajdonos úgy rendelkezik sajátjával, ahogyan akar. Ezen a helyen kivül pedig más al­kalmas hellyel nem rendelkezik a város. Volna ugyan még egy árnyas hely: — a Borászati Egylet kert­helyisége, de az teljesen az isme­retlenség homályába burkolódzott és igy sem önmagának, sem a köznek nem használ. Ki lehetne idegenforgalom szem­pontjából az előbb emiitett célra használni a Sötétkapumelletti és pince bejárata előtti árnyas helyet, sőt ma­gát a primási pincét is, de ez sem a város tulajdona. Pedig sokkal jobb volna, ha eme helyen telepednének le a búcsúsok és kirándulók, mint a Bazilika körül, mely hely kevésbé tűri meg az eldobált zsirospapiroso­kat és a hangos ;ársalgást. (?) A pin­cében berendezett szeszes és szesz­mentes üdítőitalok kiszolgáltatása, ha nem is szökkentené fel nagy százalékkal az idegenforgalmat, de mindenesetre kellemes emléket hagyna maga után, ami önmagától is pénzzé változik át. Mindezeket összefoglalva a város­nak igen fontos érdeke az, hogy mindenáron gondoskodjék megfelelő gyermekjátszótérről és olyan árnyas térségről, ahol a búcsúsok és szeré­nyebb viszonyok között mozgó ki­rándulók letelepedhetnek. Ha látszó­lag nem is jelent hasznot az imént emiitett két tér, mégis haszonnal fog járni, mert elviszik annak hirét, holott ma a kettőnek hiánya miatt Esztergomnak csak elriasztó hirét viszik el. V. I. A rendelet értelmében 1932. jú­nius 30-ig mindazokat a gabona­mennyiségeket, amelyeket expor­tálni szándékoznak, amelyeknél tehát a tulajdonos igényt tart a ga­bonalevél ellenértékének visszaté­rítésére, be kell szállítani valame­lyik nyilvános raktárba, tárházba, vagy kereskedelmi malomba, eset­leg nagyobb vegyesőrlésű ma­lomba. Ott a készletet a pénzügyigazga­tóság ellenőrzi és ennek alapján fog a gabona exportra kerülni és a boletta ellenértéke (10 P) 1932. au­gusztus hó 21-ig visszatérítettni. Ahol a malmoknak adták el a ga­bonát, a malmoknál június 30-ika és augusztus 31-ike között jegyző­könyveket fognak felvenni a kész­letről és a gabonalevél értékét a malmok lisztforgalmi adóban kap ják vissza. A kormánytól akar orvoslást kérni a kisipar bajaira a soproni ke­reskedelmi és iparkamara. A Soproni Kereskedelmi és Ipar­kamara olyan értelmű indítványt fogadott el, mely szerint megkeresi az ország össes kamaráit, abban az irányban, hogy küldöttséggel járul­janak a kormányzóhoz és előtte is­mertessék a magyar kisiparosság elviselhetetlenül súlyos helyzetét. Ebben a küldöttségben — az indít­vány értelmében — minden egyes kamara egy-egy kiküldöttel venne részt. A kormányzót arra kéri majd a küldöttség, hogy fordítsa figyel­mét a súlyos helyzetben lévő kis­iparosság felé; egyben arra kéri hogy hasson oda, miszerint az or­szág kisiparosságának súlyos hely zete enyhülést nyerjen. A kisipar kívánságai között szerepelnek: végrehajtások felfüggesztése, az adók mérsékelése, a forgalmiadó eltörlése, az adóknál a létminimum megállapítása, a munkaalkalmak megteremtése, az álláshalmozások az OTI sérelmek, a közüzemek sür gős lebontása, a kartellek megren­szabályozása, szóval mindaz, ami a magyar kisiparosságnak fáj. M. H. osaink Győrött. Az Esztergomi Kath. Legényegylet dalár­dája a győri kerületi dalosversenyen. Két hónappal meghosz­szabították a bolettát az óbuzára. A boletta érvénye tudvalevően június 30-ával megszűnik, minthogy azonban a gazdák s a gabonake­reskedők tulajdonában, valamint a közraktárakban még az új termés küszöbén is van felhalmozva buza, amelynek tulajdonosai elveszítenék a boletta kedvezményét, a tőzsde terjedelmes felterjesztésben kérte a bolettaérvónyének meghoszabítását. A gazdatársadalmi és a kereske­delmi érdekeltségek is hasonló ál­láspontot foglaltak el, aminek alap­ján a kormány most úgy rendelke­zett, hogy a boletta érvényét bizo­nyos gabonakészletekre június 30­ától augusztus hó 31-ig, tehát két M ónappal meghosszabbította. Igazán örvendetes jelenség, hogy mily nagyarányú fejlődést mutat a magyar dalkultusz. A magyar dal lelkes barátai — hála Istennek — már a kicsi falvakba is elviszik a magyar dal szeretetét s egyre-másra alakulnak meg a dalárdák s ezek egymással nemes versenyre kelve küzdenek a babérokért. A legutóbb Debrecenben megtar­tott országos dalosverseny tanulsá­gaiéi 1.600 versenyző érkezett, azon­kívül számos kisérő, valamint a kör­nyék minden számottevő érdeklő­dője) arra az elhatározásra bírták az Országos Szövetséget, hogy de­centralizálják a dalosversenyeket és ezért az egész országot daloskerü letekre osztották. Esztergom a győri kerületbe került. Az első ilyen ke­rületi dalosverseny most volt pün­kösdhétfőn Győrött s ennek válo­gató jellege volt: a győztesek, ille­tőleg az erre képesítettek lesznek csak jogosultak résztvenni a jövőre megtartandó országos dalosverse­nyen. Hogy a legközelebbi orszá­gos versenyt hol tartják, ma még nem tudjuk. Emlegetik Miskolcot, meg Budapestet is, de az sem lehetetlen, hogy a cserkész világjamboree-val kapcsolatban Gödöllőn fogják meg­rendezni. Városunkat a pünkösdhétfői ke­rületi versenyen a fiatal, de már is szép eredményekkel dicsekedhető Esztergomi Kath. Legényegylet da­lárdája képviselte Ammer József kerületi társkarnagy vezényletével. (Sajnálattal nélkülöztük azonban a versenyről a Magyar Turista Egy­let esztergomi osztályának kipró­bált énekkarát.) A 40 tagból álló dalárdát elkísérték útjukra a világi elnök, az egyházi II. elnök, az egy­let titkát a és ügyésze, valamint a választmánynak egyik érdemes tagja Két autóbuszon mentek a verseny­zők és első útjuk Győr-Révfaluba vezetett, hol résztvettek az ünnepi Istentiszteleten és a mise alatt egy házi énekeket adtak elő a hivek nagy tetszésére és lelki épülésére Délután fél 2 órakor felvonulás sal kezdődött az ünnepély. A kerü létnek mintegy 900 dallosa vett részt a versenyen, kik zászlóik alatt tömör sorokban vonultak fel a vas útállomástól végig a városon a Széchenyi-térre. Két csoportban két zsűri előtt folyt le a verseny, a könnyebb csoportbeliek a megye­ház termében, a többiek pedig a Lloydban. A kath. legényegylet da­lárdája, mely az előírt fokozatok kötelező betartása szerint már a ue héz népdalcsoportban van, s/intén a Lloydban adta elő versenyszámát Itt más, szorosan vett esztergom­megyei dalárda nem szerepel. Elő­kelő közönség zsúfolásig töltötte meg a Lloyd dísztermét, a közön­ség körében találkoztunk régi ked­ves ismerősökkel is. Az Országos Dalosszövetség kiküldöttjének meg­nyitója után egymásután jöttek a dalárdák és nagy igyekezettel éne­kelték el az előírt dalokat. A kö­zönség nem fukarkodott az elisme­résben, de meg is érdemelte azt mindegyik dalegylet. Ezúttal ver­senydíjak nem kerültek kiosztásra, csupán emléktárgyat kapott mind­egyik dalárda (teljesen egyformát), később fogják csak írásban közölni: képesített e f az országos versenyre, vagy sem. Érdemesnek tartjuk meg­említeni, hogy dalárdánk csoportjá­ban egyedül volt, a kiírt verseny­darab ugyanis olyan nehézségeket okozott, hogy más dalárdák nem is mertek jelentkezni. Bár a döntés írásban fog megérkezni, mégis mi már tudjuk, hogy az egyleti dalárda kitűnő minősítést kapott, — melyet méltán meg is érdemelt teljes pre­zicitással kidolgozott előadásáért, csupa dynamika volt az egész száma, — így az országos versenyben biz­tosítva van a részvételi jogosultság. A verseny után a Széchenyi-té­ren az összkarok szórakoztatták a közönséget, amivel a hivatos prog­ramra véget is ért. Dalosaink pedig újból Révfaluba mentek, bol We­szely Géza plébános, az egylet volt II. elnöke, az esztergomiak régi ked­ves ismerőse magyaros vendégsze­retettel és pompás vacsorával fo­gadta őket, mindjárt egy kis rögtö­nözött szerenáddal kedveskedtek neki, mit kedves, közvetlen szavak­kal köszönt meg. Az egylet dalár­dája legszebb emlékei közé soroz­hatja azt a napot, melyet a győri dalosversenyen töltött el. x. y. rar ROVÁS Ebzárlat. Tudja Ön már, mi az a lysoform? Tudja Ön már, mi az a ebzárlat ? Hát jöjjön ide mihozzánk Esztergomba, itt megtanulhatja. Mi­kor a kutyák is már megsokallják gazdáik nemtörődömségét velük szemben, úgyhogy maguknak kell saját fenntartásukról heteken ke­resztül gondoskodniuk, veszettséget szimulálnak és megharapják az em­bereket úgy, hogy annak következ­tében elpusztulnak, nem a kutyák, hanem az emberek. Tehetik, mert még eddig sem a kutyáknak, sem a gazdáknak semmi bajuk nem esett az ilyen harapásokból, leg­feljebb a megtámadottaknak volt tekintélyes kára, esetleg az ál­lam fizette a költségeket; a kutya gazdája a körülményekhez képest igen jól érezte magát mindenkor. A kutyatársadalom az elkövetett merényletek után — legalább egy ideig — gondozásban részesül gaz­dái részéről. Máskor a kutya sem vigyáz az ebekre, de milyen gyen­géd gondossággal védik meg ilyen­kor a kutyákat póráztól, szájkosár­tól és a gyepmester barbarizmusá­tól ! Ebzárlat idején kutyának lenni Esztergomban valóságos élvezet le­het s egy cseppet sincsen igaza an­nak, aki így vigasztalta a kutyáját: „Armes Hunderl, nicht einmal spa­zieren gehen darfst du". A kutyák jól felfogott érdekében éljen az eb­zárlat ! Szülői értekezlet. Az Esztergom­Vízivárosi Irgalmas Nővérek leány­gimnáziuma május 14-én tartott szülői értekezletet; az igazgató megnyitván a gyűlést, meleg sza­vakban emlékezett meg az Anyák napjáról s hangsúlyozta az anyai szeretet nagy pedagógiai jelentő­ségét. Az első előadó, Kornháber Samuné, hálás szavakban ecsetelte az esztergomi szülők örömét, mely­yel a leánygimnázium megnyitását fogadták. Majd fejtegette a kérdést, hogy miben és mily módon támo­gathatja a család az iskola munká­ját. A könnyed, vonzó előadás me­eg érdeklődést váltott ki. Dr. Sajó ^ajos megyei tiszti főorvos az influ­enza ellen való védekezésről érte­kezett ; szemléletes képekben ismer­tette a gyakoribb gyermekbetegsé­geket s az ellenök való védekezést különös tekintettel az influenzára. Örömmel állapította meg Esztergom­nak feltűnően előnyös egészségi állapotát. A szakszerű, emellett mindvégig lebilincselő előadás ko­moly tanulságokkal gazdagította a hallgatóságot.

Next

/
Thumbnails
Contents