ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-01-17 / 6. szám

RevSziót! Párkány nélkül nem élhetünk! Igazságot Magyarországnak XKXvIJ. évfolyam, 6, szám. Ara köznap 10, vasárnap 16 fi!S. Vasárnap, 1932. január 17 RGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Ml »»IHM Viegjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Krisztus vagy Marx ? Esztergom, 1932. jan. 17. Világnézeti különségek és ellentétek még'soha oly éle­sen és kiengesztelhetetlenül nem állottak*egymással szem­ben, mint napjainkban. Ma va­lósággal a*kereszténység élet­problémája, hogy ethikai be­rendezkedésének tisztaságá­ból és fenségéből fakadó erő­kifejtéssel szállhasson szembe az ellene felvonult erők bru­talitásával. Ma > kereszténység minden más problémája másodlagos és az erők összessége koncen­trálandó a nagy cél érdeké­ben. Ma az ortodox egyház Oroszországban vivott élet­halálharca életproblémája a katolicizmusnak és protes­tantizmusnak egyaránt. Felve­tődött a kérdés Krisztus-e vagy Marx, a szeretet vagy a gyűlölet diadalmaskodjék-e a világon. A kereszténységgel szemben felvonult erők egyáltalán nem lekicsinylendők, mert azok az állatember legalacsonyabb ösz­töneire, az önzésre és a gyű­löletre épitenek, és ezzel szem­ben áll Krisztus a maga sze­lidségével, alázatosságával és a hegyi beszédben vallott élet­felfogásával. Ha a keresztény­ség lényegét keressük, azt látjuk, hogy mindaz, ami sze­retet, megértés és megbocsá­tás: az keresztényi és keresz­tény, —ami gyűlölet, önzés, en­gesztelhetetlen harag, felfu­valkodottság, öntúlértékelés: az a kereszténység ellentéte, anti­pólusa. Ma a szeretetet vív élethalálharcot a gyűlölettel, az altruizmus az önzéssel. Ha a kereszténység azt az életha­lálharcot, amely felvetődött és amelyet kikerülni semmiképen sem lehet, sikeresen akarja megvivni, első és fő feladat, hogy belső regenerálódással, ethikai értékeit azok tiszta­ságában emelje ki a káoszból és azokat a szellemi és er­kölcsi fegyvereket vigye bele a harcba, amelyekkel Krisztus egyszer [már meghóditotta a világot. Ebben a kérdésben nem le­het kompromisszum. Főként nem"; lehet az, hogy valaki szeretetet, alázatosságot, ön­feláldozást hirdessen, és ön­túlértékeléssel, gőggel a gyű­lölködést szolgálja. Aki ma gyűlölködik, az ellentétbe ke­rül a kereszténység lényegé­vel és azok táborát erősiti, akik Krisztust akarják le­győzni. Ne felejtse el senki, hogy a szeretet volt az az erő, amely a Krisztust üldöző Saulusból Paulust csinált és a gyűlölet az az erő, amely még a Pau­lusokat isffSaulusokká képes átváltoztatni. Ma minden tu­datosan gondolkozó keresz­tény embernek tisztában kell lenni azzal, hogy a kis kér­désekben való marakodás ideje lejárrés minden problémát az elkerülhetetlenül megvivandó élet-halál harc szemszögéből kell elbírálni. Ma a keresztény életfelfo­gást vissza kell vezetni ahhoz az egyszerű, mégis oly fensé­ges tételhez, amelyet maga Krisztus a legfőbb törvénynek vallott. „Szeresd a Te Uradat Istenedet teljes erődből, teljes szivedből és teljes lelkedből, ehhez hasonlatos a másik: szeresd felebarátodat, mint tenmagadat." Krisztus tehát világosan és félreérthetetlenül megmondta, hogy mit kell ten­nünk, ha keresztények aka­runk lenni és ljogy milyen le­gyen a kereszténység lénye­gét alkotó szeretetnek a mér­téke. A szeretet mint érzés azt jelenti, hogy valaki akarja azt, hogy az, akit szeret, az éljen, boldoguljon, érvényesüljön és létének lényege, akarata, vá­gyai hassanak, érvényesülje­nek és megvalósuljanak. Lé­nyegében az Istenszeretet sem jelent mást, mert aki Istent szereti, annak akarnia kell, hogy Isten lényege, a végte­•»wmiw—•—wa— es bölcse-1 és len jóság, szeretet ség érvényesüljön, hasson megvalósuljon a világon. Bármennyire fontos az Isten­imádás, hódolat és tisztelet ki­fejtése és gyakorlása, végered­ményében Istent hozzáméltóan szeretni és szolgálni csak a felebaráti szeretet gyakorlá­sán keresztül lehet. Ezt is meg­mondotta Krisztus világosan, félreérthetetlenül és félre­magyarázhatatlanul. A keresz­ténység lényege emberszere­tet, aki ezt nem teszi, aki ezt megszűnik gyakorolni, akinek nincs szive a szenvedők, nyo­morgók iránt, az megszűnt Istent is szeretni, az megszűnt kereszténynek lenni. Kétségtelen az, hogy a ke­reszténység a megvívandó nagy világnézeti harcban csak a szeretet fegyverével diadal­maskodhat és csak a szerete­ten keresztül lesz képes az embereket megnyerni Krisz­tusnak. nagy Otto­Istenben boldogult püspökünk, Prohászka kár, aki a maga nagy és fenségesen keresztényi lelkü­letével többet tett a katoliciz­musért, mint előtte és utána századok tesznek és tettek, a maga szociális érzésével és emberszeretetével ítélt meg minden nagy problémát, u valóban a szeretetet tette égő hitének központjába, és ezzel magyarázható az a nagy ha­tás, amelyet elért, hogy a kö­zömbös katolikus intelligen­ciát visszavezette a templomba. Ha ő ma Isten kifürkészhe­tetlen akaratából ki is dőlt az élők sorából, azért kell, hogy lelke és szelleme közöttünk maradjon és az általa muta­tott szeretetnek, alázatosság­nak, szerénységnek útja lesz ma is az az egyedüli út, ame­lyen keresztül Krisztus ügyét minden poklokkal szemben is diadalra tudjuk vinni! r. Esztergomban rendkívüli ideigle« nes házadómentességet engedé­lyezett a pénzügyminiszter. A m. kir. pénzügyminiszter a m. kir. belügyminiszterrel egyetértőleg a polgármester felterjesztésére Esz­tergom város részére rendkívüli ideiglenes házadómentességet enge­délyezett, melyre vonatkozólag a 157.561/1930. VII. a. sz. P. M. ren­delet a következőkép intézkedik: Esztergom sz. kir. város polgármesterének Esztergom. Felterjesztésére, valamint a ki­küldöttem részvételével f. évi nov. 5-én tartott helyszíni szemle ered­ményeinek figyelembevételével a rendkívüli ideiglenes házadómen­tességről szóló 1929. XXIX. t.-c. 6. §-ában nyert felhatalmazás alapján a belügyminiszter úrral egyetértő­lég megengedem, hogy Esztergom sz. kir. város területének alább felsorolt utcáin, terein és háztelkein emelt új épületek az alább meg­állapított mértékű rendkívüli ideig­lenes házadómentességben részesít­tessenek: I. Amennyiben legkésőbb 1933. óv végéig teljesen lakható állapotba helyeztetnek, 30 évi rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg : a) a legalább egy emeletes, vagy ennél magasabb új épületeket a következő területeken: Szent Lő­rinc-utca, Széchenyi-tér, Kossuth Lajos-utca, Rákóczi-tér, Ferenc Jó­zsef-út, Csernoch János-út az Árok­utcáig. b) a villaszerű épületeket a kö­vetkező területeken: 1. a Dorogi-út, Baross Gábor-utca és vámvonal által határolt terület a Baross Gábor-utca másik oldalá­val, 2. Kenderföld-utca, Szombaton, jan. 16-án Vasárnap, jan. 17-én Farsang tündére Kálmán Imre világhírű operettje Budapestet megelőzve! ===== a KORZÓ MOZGÓBAN!

Next

/
Thumbnails
Contents