ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-04-10 / 39. szám

tet nem vásárol, — és foltos ruhában és cipőben, rongyos kalapban, rongyos fehérneműben fog járni a tisztviselő. Az iparos műhelye majd csöndes lesz, a kereskedő boltja pedig még üresebb, mint most. Kétségtelen, hogy munka, ker esetés forgalom nélkül a helyzet még kietlenebb, — az adóf izetéspedigmégnehezebb lesz. A tisztviselő elbocsátja a cselédet, a kis cseléd nem vesz ruhát, cipőt, — a tisztviselő maga vágja a fát, még inkább nő a munkanélküliség. Az újabb fizetéscsökkenésnél tehát riadtan néz össze a tisztviselővel a gazda, az iparos, a kereskedő, minden kereső ember ebben a városban, ahol a gazdasági vérkeringés amúgy is kétségbeejtően legyengült és a város szivedobogása alig érezhető a trianoni szerződés folytán. A magyar gazdák megsegítése, A magyar gazdasági élet minden vonatkozásban folyamatosan lefelé csúszott. Valahogyan olyan elszegényedés következett be, melyből senkinek haszna nem lett. Az egyesek, osztályok elszegényedéséből másutt sam halmozódott fel a vagyon. Devalválódott az ingó és ingatlan birtok. Ennek az általános leszegényedésnek különösen nagymérvbenjett osztályosa a magyar kisgazda. Ebből azonban senki ne olvassa azt ki, hogy a kereskedő, iparos, közalkalmazott és munkásra kevesebb megpróbáltatást rótt az általánosan le romlott gazdasági helyzet. A magyar kisgazda leszegényedése már a nyomorral lett határos, ami nemcsak gazdasági és szociális, hanem államrendszerfenntartási veszedelmet is jelent. Tudni kell, hogy a kisgazdatársadalom képezi az ország lakosságának legnagyobb kontingensét s így adózás, fogyasztás, termelés szempontjából is nagyon számottevőn esik az állam gazdasági életének mérlegserpenyőjébe. Az ál Iámnak tehát gondoskodnia kellett ennek^ az osztálynak felsegélyezéséről. És ha igazságosak akarunk lenni, meg kell mondanunk, hogy ez az osztály a fentiek miatt meg is érdemli az állam megsegítő gondoskodását, de megérdemli más miatt is. Amig 1919-ben mások tömegesen állottak a vörös irányzat szolgálatába s másokból igen sokan megfélemlítve szolgálták azt, a magyar kisgazdák soraiból csak elvé ive akadt hive a kommunista vörös uralomnak, melynek bukását 'éppen eme osztály ellentállása segítette elő. Kisgazdatársadalmunk ősi erővel, fanatikusan ragaszkodik a földhöz. Eme ragaszkodás pedig rendkívül erős oszlopa társadalmi berendezkedésünknek. A föld terménye azonban olyan áru, melynek árát egy ország sem szabályozhatja tetszése szerint, annál kevésbé maga a termelő. A termelőnek tehát nagyon meg van nehezítve a spekulatív boldogulás lehetősége. A közelmúltban az állam belátva a gazdák helyzetét, bolettával akart rajtuk segíteni, — nein egészen szerencsés módon. A bolettarendszert megbuktatta a tavalyi katasztrofális kenyérmagtermés.Fenntartható azonban amúgy sem lett volna, mert a mezőgazdaság csak két terményének értékesebbé tételéről volt szó. A szőlő-, a gyümölcstermelők, állattenyésztők más termelőkkel egyetemben ki voltak zárva a boletta segítő akciójából. Gondoskodni kellett tehát valami más, legalább ide: iglenes megsegítésről, enyhítésről. ] Elhatározta ezért a kormány, hogy az 1932—33. állami költségvetés ideijére esedékes földadókat szünetelj teti. Ezáltal a mezőgazdaság min' den ágán segíteni kíván. Elhatározta továbbá, hogy a kisgazdák közmunkaváltság ánál is nagy engedményeket ad. Egy szoba-konyhás házak birtokosai az eddigi négy napszám helyett csak egy napot, kétszoba-konyhás házak tulajdonosai négy nap helyett két napszámot fognak szolgálni és két igavonó állat után csak egy igás napszámra lesznek kötelezve a tervezet szerint. Köztudomású dolog, hogy gazdatársadalmunk önhibáján kívül nagy adóhátralékos lett. Mivel az 1932— 33. állami költségvetés idejére eső földadót fizetni nem fog, megvan a lehetősége annak, hogy aóhátralékát rendezheti. Társadalmi osztálykülönbség nél kül, megértve a sürgető okokat, mindenki csak elismeréssel lehet a kormány eme szociális gazdamentő tervezetével szemben. V. I. m i R Éjjeli szolgálatot április 10—17-ig Takács István „Féket® Sas "-hoz címzett gyógyszeriára (Ferenc József-út) teljesít. Áthelyezés. A m. kir. földmivelésügyi miniszter kratnai Könczey Árpád m. kir. erdőmérnököt az állami erdőhivatal vezetőjét a szolgálat érdekéből a miskolci m. kir. erdő igazgatósághoz helyezte át és megbízta a Miskolc melletti mocsolyástelepi kincstári erdőíiivatal vezetésével. Eljegyzés. Dr. Müller Győző bu-, dapesti ügyvéd, Komárom és Eszi tergom vármegye tb. főügyésze ell jegyezte Hoser Máriát, Hoser Viki tor óragyáros leányát. Az Esztergomi Oltáregyesület április hó 10-én tart ja szokásos havi szentségimádó ájtatosságait. Utána való napon, április 11-én délután 4 órakor választmányi ülés lesz a vízivárosi zárdában. Kirándulás Bécsbe. Esztergom szab. kir. város idegenforgalmi hivatala (Kossuth L. u. 25. Telefon 44.) kirándulást rendez autóbusszal Bécsbe f. hó 24-én a magyar—osztrák válogatott labdarúgó mérkőzés alkalmából. Bővebb felvilágosítást a hivatal ad. A Credó-egylet tagjai felhívatnak, hogy f. hó 10-én (vasárnap) reggel 9 órakor a plébáni i -templomban a szentmisén és 10 V

2 órakor az Olvasókörben tartandó rendes havi gyűlésen jelenjenek meg. Állást foglalunk a halottégetés ellen. Előadó Sinka Ferenc Pál, az egyesület titkára. A határozathozatalhoz az összes tagok részvételét kérjük. Az Elnökség. Sajtóper. Keiner (Kenéz) József tatai hírlapíró, valamint ismeretlen, nyugalmazott katonatiszt ellen vi-f téz SzívósWaldvogel József ny. tá-í bornok egy, a Komárom—Eszter-j gom Vármegyei Hírlapban megjelent cikkért sajtópert indított. Az Esztergomi Stefánia Szövetség í. hó április 13-án, szerdán, d. u. fél 5 órakor igazgatósági ülést, ugyanaznap d. u. 5 órakor rendes közgyűlést tart a városháza tanács-1 termeben, melyre az igazgatóság, il-1 letőíeg a Szövetség tagjait tisztelettel meghívja az Elnökség. Adomány. A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság, amelynek Dorogon oly kiváló képviselője van, mint Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos, a Nagy Szent Gergely-rend lovagja, 200 pengőt küldött az „Esztergom vidéki Régészeti és Történelmi Társulat"-nak, melyet köszönettel hozunk nyilvánosságra. Itt említjük fel, hogy a tagok számában történt jelentős változások miatt a társulat rekonstruálása válik szükségessé, ami őszkor lesz. Akkor fog megjelenni a társulat folyóirata, az „Esztergom Évlapjai" is, szokottnál nagyobb terjedelemben. Igazgatóság. Az Esztergomi Takarékpénztár új nHelakck .. , ... rdaközönség Vármegyénk első pénzintézete az Esztergomi Takarékpénztár r. t. a gazdaközönség érdekében egy új hitelakciót vállalt. Ugyanis a Pénzintézeti Központ útján bekapcsolódik a m. kir. kormánynak a válságos viszonyok közé jutott mezőgazdák megsegítését célzó 1560/930 sz. rendeletével szabályozott tavaszi mezőgazdasági hitelakciójába. E célból Esztergom megye és vá ros gazdaközönsége részére 150.000 pengő hitel áll rendelkezésre, mely összeg keretén belül lesznek a mezőgazdasági munkák elvégzésére, vetőmag beszerzésére szükséges költségek fedezetére bejelentett hiteligénylések kielégítendők. A kölcsönök a munkák előre haladásának megfelelő arányban lesznek folyósítandók. A munkálatok elvégzése szigorú ellenőrzés alatt fog állni. A kölcsönök a mindenkori bankráta feletti 1 % % kamat mellett, jelenleg tehát 8 Va °/o kamat mellet foiyósíttatnak és f. évi szeptemben 16 ig vissza fizetendők. Indokolt esetben kivételesen a kölcsön legalább 50 %-ának egyidejű lefizetése mellett a kölcsön többi része december 17-ig meghosszabbítható, azonban e határnapon okvetlen kiegyenlítendő. A kölcsönökről váltók adandók. Amennyiben valamely kölcsönre annak lejárata előtt visszafizetés eszközöltetnék, úgy ez összeg után a lejáratig terjedő időre az eredeti kamattétel mellett a kamat visszatéríttetik. Olyan gazdák részére, kiknek kérelmére fötdíeherrendezési eljárás van folyamatban, ily hitel nem folyósítható. A hitelek fedezetére megfelelő és elfogadható ingatlan és esetleg ingó biztosíték adandó. Hiteligénylések, a cél tüzetes megjelölése mellett, a biztosíték közlésével becslési bizonyítvány beterjesztése mellett legkésőbb f. é. máijus 15-ig jelentendők be az Eszter! gomi Takarékpénztár Részvénytársaságnál. Ezen időn túl beérkező kérelmek figyelembe nem vehető;. Az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaságnak a mezőgazdaságunk elsőrendű céljait szolgáló ezen akciójára gazdaközönségünk figyelmét felhívjuk. Hamis ötpengős Esztergomban. Ujabban ismét felbukkant Esztergomba a hamis pénz. Tegnapelőtt egy hamis ötpengőst szolgáltattak be a rendőrségre. A hamisítvány szürkés színű, tompa csengésű, kissé hajlékony és alkalmas a közönség megtévesztésére A közönség figyelmét ebből az esetből kifolyólag is felhívjuk a fokozott óvatosságra^ A Századok évszámai, Szakalka Lajos c. tanár, gyakorlóiskolai tanitó hézagpótló és történeiempedagógiailag rendkívül hasznos munkája, megjelent Esztergomban. A mű a magyar történelem fontosabb évszámainak" grafikai ábrázolását tartalmazza és a X—XX.századot öleli fel Kapható a szerzőnél és minden esztergomi könyvkereskedésben 1 pengő árban. Griger Miklós a Korunk Szava főmunkatársa. A Korunk Szava áprilisi első száma Széchenyi György gróf, Aradi Zsolt és Ballá Borisz szerkesztésében megjelent. E szám tói kezdődőleg Griger Miklós országgyűlési képviselő is harmadik főmunkatársa lett a lapnak. Az erdészeti szakiskola állatállománya. Az „Esztergom" 1932. évi április bó 8-iki számában „F" cikkíró „A városmajor áthelyezése" című cikkben a városmajornak a Tábor-utcába való helyezését az esztergomi m. kir. erdőgazdasági ^ szakiskolának tévesen megállapított állatállományával támogatja. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a m. kir. erdőgazdasági szakiskola és a vele együtt levő m. kir. erdőőri és vadőri iskola tanulmányi célt szolgáló gazdasága érdekében a Tábor-utcában levő gazdasági udvarában csakis 4 darab lovat, 9 egy év körüli és 16 féléves sertést tart. Szigorúan őrködünk a tisztaságra és egyben arra, hogy a kör- . nyékbeii levegőt el ne rontsuk és a * szakiskolával szemben ilyennemű panasz eddig nem is merült fel. A m. kir. erdőgazdasági szakiskola igazgatósága. Autó és motorkerékpár ka^ rambolja. A mult hétfőn a dorogi uton a Schmidt villa előtt az országúton Frankhauser András esztergomi lakos motorkerékpárja és Szuplie Ferenc budapesti lakos autója hibás térés következtében öszszeütközött. Mindkét jármű erősen megrogálódott és Frankhauser felsőlábszárán törést szenvedett. Véget ér-e a nyersanyagok áresése? A berlini konjuktúrakutatóintézet legutóbbi jelentése azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mikor végződik már be a nyersanyagok áresése. Az intézet jelentése megállapítja, hogy minél tovább tart a depresszió, annál nagyobbak azok a reménykedések, amelyek a nyersa- * nyagpiacokon mutatkozó áresések legcsekélyebb szüneteléséhez fűződnek. Eddig azonban a jelzett reménykedések mindig csalódással jártak és a várt fordulat nem következett be. Ez év február havában számos nyersanyagpiacon ismét szilárduló irányzat mutatkozott, ami megint felvetette azt a kérdést, hogy átmeneti jelenségről van e szó, vagy véget ér-e a nyersanyagárak árhanyatlása. A jelentés ezután rámutat az angol védvámok behozatalát tömegesen mutatkozó árubeszerzésre, majd a tavaszi szokásos szezonszerű világpiaci helyzetre és az amerikai hitelrendszabályok hatására, konstatálja, hogy általánosságban a növényi nyersanyagok aránylag szilárdulóknak tekinhetők, ha az 1932. évi aratásból eredő kínálat nem lesz nagy. Ellenben az állati termékek továbbra is erős nyomás alatt állanak. (M. H.)