ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-04-08 / 38. szám

titkári jelentését. Ez a jelentés adja miniatürképét annak a munkának és tevékenységnek, mit az egyesület egy év folyamán kifejt. Azért jelen­tésével kissé részletesebben foglal­kozunk. Igy tudjuk meg, hogy hús­vétkor lelkigyakorlatokat végeztek a tagok és utána 85-en járultak egy ütésen a szentségek liez. Volt az ifjúság részére szaktanfolyam né­met nyelven avatott vezetés mellett. Az egylet dalárdája — élén az országos viszonylatban is előkelő pozíciót betöltő Ammer József kar­naggyal — az elmúlt évben is de­rekasan megállotta a helyét. A „Csepreghy Ferenc" r-ről elne­vezett műkedvelő gárda pedig ma már szinte fogalom Esztergomban. (A titkári jelentésből kimaradt ugyan, de mindenki tudja, hogy ezért a szereplő ifjúság munkáján kívül a fárad hatatlan rendező és egyben súgó Merényi Gyula egyleti titkárt illeti az elismerés.) Az elmúlt évben is sok sikerült színházi estét kö­szönhetett neki a város közönsége. Kezdi szárnyait bontogatni az egyesületben a sportolás is, a turis­taság pedig már nagyon szép tért hódított, ami elsősorban a vezető Szedmer József egyleti háznagy ér­deme. Külön meg kell állanunk a „nép akadémia és kultúresték" vezér­szónál. Olyasmit, ami e téren a le­gényegylet felmutatott, egyetlen egyesület sem produkált az egész városban. A mult évben 16, az idén pedig — a közgyűlésig — 9 ilyen előadói est volt, melyen vá­rosunk jeles előadói működtek közre, az ifjúság pedig tarka jelenetekkel fűszerezte azt. A közönség szívesen honorálta az igyekezetet és buz­gón látogatta az előadásokat, me­lyek egyébként a kulturális célra tekintettel díjtalanok voltak. Ezen­felül természetesen mulatságokban sem volt hiány. Karácsonykor alkalmi színjáték volt, amelyet Őeminenciája is vé­gignézett és megelégedésének adott kifejezést. A közgyűlés örömmel vette tudo­másul ezen tartalmas titkári jelen­tést és köszönetet szavazott az év folyamán közreműködnek. Egyúttal pedig meleg elismerésben részesí­tette hosszú évek óta agilisán dol­gozó titkárát és szinirendezőjét, Me­rényi Gyultát és felkérte — dum vires annique sinunt — a további eredményes közreműködésre. A pénztárosi jelentésből — mely tisztet az előző pénztáros tavalyi le­mondása óta ugyancsak Mátéffy Viktor egyházi elnök töltötte be — megtudtuk, hogy a legényegylet és az ugyancsak szép hivatást be­iparostanoncotthon bevételei és ki­adásai a 20.000 P körül mozog­nak és ma már nagyjából egyen­súlyban vannak, miután sikerült a kisebb nagyobb aprólékos terhektől megszabadulni. A számvizsgálók je­lentése alapján örömmel vette ezt tudomásul a közgyűlés. Majd Szedmer József háznagy is mertette a hatáskörébe eső ügyek állását. A közgyűlés felhasználva az alkalmat, meleg elismerését és kö­szönetét fejezte ki háznagyának ab­ból az alkalomból, hogy már 25 éve tagja a Magyarországi Kath. Le­gényegyletek Orsz. Szövetségének és 10 év óta fáradhatatlan házna­gya az Esztergomi Kath. Legény­egyletnek. Ezután a dékán (az ifjúság veze­tője), Pézsa Mihály jelentése követ­kezett. Jelentése szerint van az egy­letnek 110 rendes tagja (nőtlen iparos- és kereskedő segéd), 410 pártoló tagja (nős segédek, önálló iparosok és más foglalkozású támo­gatók), 18 tiszteleti és 62 alapítótagja. Varga Józef könyvtárosi jelentése szerint a könyvtárállomány 1822 darab, a tagok örvendetes számban veszik igénybe a könyvtárat. Szi­ves (könyv) adományokat köszönet­tel elfogadnak. Ezután a tisztikar lemondott, a közgyűlés azonban legnagyobbrészt újra megválasztotta és bizalmáról biztosította. Ugyanakkor elismerő oklevéllel tüntette ki Bartalos Vince csizma­diamestert abból az alkalomból, hogy az egyesületnek több mint 40 év óta tagja. A minden tekintetben tartalmas közgyűlés a himnusz eléneklésével ért véget. x. y. Április 10-én Prohászka kegyelet­lesz Esztergomban. As esztergomi s székesfehérvári irói kiválóságok, mint o. Gabányi János tábornok történetire Magasi Artúr bencéstanár költő, Sík Sándor egyetemi tanár és mások irtak al­kalmi költeményeket. Hasonlókép együtt érvényesül ez alkalommal Esztergom és a székes­főváros a szervezés terén is érde­mesült művészeinkkel, kik nagy súlyt fektettek az a. e. műpártoló püspök által kedvelt szerzeményekre és magyar dalokra. A műsor szerint Ammer József a „Nem, nem, soha" szerzője, Kemény Miklós az Eszter­gomi Turista Dalárda tagja, dal­énekes, N. Nemesszej>hy István ny. zenetanár, hegegűművész, N. Nemes­szeghy Gizi zongoraművésznő szere­pelnek. A székesfővárosiak közül a mű­vészi kőrútjukról visszatérő Kubányi György zeneszerző és neje Bodán Margit a közkedveltségű „Nótás Tarisznyá"-jukból adnak elő minden bizonnyal a megszokott eredmény­nyel, hogy városunk a nőtiszteletet szolgáló, s a magyar népleiket ki­fejező dalkulturát, majd a meg­szállott megyerész falvaiban is ápolja. Az OSzTGE „Tehetségérvényesi­tési" feladata ezúttal úgy érvényesül, hogy a bencésgimnázium kitűnő ta­nulói közül Magas Miklós konferál és Szatzlauer Gyula cserkész szaval dr. Saly Arnulí bencésgimnáziumi tanár és cserkészparancsnok be­osztásával. Belépődíj a kulíuszdélutánra nincs. Az 1 P-s, illetve 50 filléres műsor­megváltási dijakból és felülfizetések­ből befolyó jövedelmet a rendezést teljesítő 14-es Holló-cserkészek ja­vára fordítják. Az országos emiékünnepségekkel kapcsolatban tartják meg városunk­ban a Proi'ászka kegyeletnapot áp­rilis 10-én, vasárnap. Az ünnepély bencésifjúsági szentmisével d. e. 8 órakor a Ferencrendiek templomá­ban kezdődik, az általános érdeklő­déssel és lelkesedéssel találkozó nagy nap, melyen a székesfővárosi buzgólkodók is kiveszik részüket. Jelentőségét emeli ez emlékünnep­ségnek az a körülmény is, hogy a nagy apostolt az itteni kitüntetéssel letett érettségije — a 7 évi római Collegium G. Hungaricumban a böl­cselet- és hittudományok doktorsá­gának megszerzése után — 1881-ben itt szentelték áldozópappá majd az érseki szemináriumban mint spiri­tuális — az itt töltött 22 év alatt írt nagy alkotásaival — vált országos hírűvé. Ennek hatása alatt foglal­kozik most az OSzTGE itteni osz­tálya a Prohászka-kuitusszal s tartja április 10-én d. u. fél 5 órai kezdet­tel a bencésgimnázium dísztermében a kegyeleídíszgyűléssel egybekötött Prohászka-kultuszdélutánt az itteni 14-es Holló cserkészek javára s ren­dezésük mellett. A tárgysorozatból K. Jeszenszky Kálmán prael.-kanonok ünnepi, dr. Kemenes Illés bencés gimn. igazgató alkalmi beszédét, K. Kamenszky Gyula dr. alapító orsz' ö. elnök kul­tuszismert dését s a külön napra ki­tűzött Prohászka indítványokat emel­jük ki. Ez utóbbiak közül Erzsébet főhercegnő Ő kir. Fensége és Nagy Aífonzné Prohászka Irma püspök­atyánk nővére irányitói a boldoggá­avatáshoz jelentős adatokat tartal­maznak. Ép ezért lapunk, melynek alapitója volt a lángszellem — ezek­kel külön is foglalkozik. izakodással tekint a jövőbe a: Esztergomi Takarékpénztár. Az Esztergomi Takarékpénztár r. t. nemcsak megyénknek egyik legszámottevőbb nagy intézménye, hanem a vidéki pénzintézetek kö­zött országos viszonylatban is a leg­elsők közé számít. Épen ezért az üzletévet tárgyaló rendes köz­gyűlések minden időben esemény­számba mentek, ma meg éppen meg­különböztetett figyelemmel kiséri még a fővárosi pénzpiac is az Esz­tergomi Takarékpénztárnak az el­múlt év üzleti eseményeiről és gaz dálkodásáróí kibocsátott jelentését és mérlegét. A mai nyomasztóan nehéz gazdasági helyzetben szerény eredményt felmutatni is elismerést érdemel, az Esztergomi Takarék­pénztár zárszámadásaiból elénk bon­takozó eredmény azonban könnyen érthetővé teszi az Esztergomi Taka­rékpénztár igazgatóságának és rész­vényeseinek azt az őszinte lelkese­dését, amely az intézet vezetősége, de elsősorban Etter Ödön elnök­vezérigazgató iránt a közgyűlésen megnyilvánult. Délelőtt li órakor kezdődött a közgyűlés. A hétköznap dacára nem várt nagy számban jelentek meg a részvényesek a közgyűlésen, ame­lyet dr. Frey Vilmos országgyűlési képviselő a közgyűlés ezévi elnöke nyitott meg tartalmas szavakkal. Beszédében rámutatott arra, hogy a gazdasági helyzet gyökeres or­voslását a nyugati nagyhatalmak mindaddig nem fogják megoldhatni, amíg reá nem jönnek a baj igazi okára: a tarthatatlan békeszerző­désekre ! Addig tehát minden intézmény vezetőségének a legnehezebb gaz­dasági harcokat kell megvívnia, ha intézetét fejleszteni és a jobb jövő számára fenntartani akarja Az Esztergomi Takarékpénztár eb­ben a harcban az elmúlt év alatt is sikerrel állta meg a helyét s ezért a részvényesek nevében a legteljesebb elismeréssel adózik Et­ter Ödön elnök-vezérigazgatónak. Az ő egyenes, nyilt, mindenkor az intézet érdekében kifejtett fárad­hatatlan munkája, csüggedést nem ismerő kitartása, felőrölbetetlen energiája, gyors és világos áttekin­tóképessége, határozott, de alkal­mazkodni is tudó célkitűzései, az üzleti lehetőségek nyughatatlan ke­resése, egyéni invencióinak kia­padhaíatlansága, határolva a józan konzervatizmus és az előrenéző bölcs mérséklet által s mindezeken túl az administráció pedáns ellen­őrzése azok a kiváló tulajdonságok, melyek Etter Ödönt a mai bizony­talanságban a pénzvilág egy kima­gasló vezető egyéniségével predez­tinálták, s amelyek az Esztergomi Takarékpénztárnak a viszonyokhoz mért legelőnyösebb fejlődését ga­rantálják. De höszönetét fejezte ki dr. Frey Vilmos elnök az intézet igazgató­ságának, tisztviselőkarának és ügy­feleinek is, hogy munkájukkal és bizalmukkal hozzájárultak a nehéz idők sikeres átküzdéséhez. A közgyűlés azután egyhangúlag elfogadta az igazgatóság által elő­terjesztett javaslatokat, így a 44 évi szolgálat után nyugalomba vonuló Brenner Ferenc aligazgató, főkönyv­vezetőnek, ki az utóbbi 7 éven át az Esztergomi Gazdasági Bank igaz­gatója volt, hűséges és becsületes szolgálataiért elismerését fejezte ki, Müller Gyula h. főkönyvvezetőt cégjegyzői jogosultsággal ruházta fel, végül Bárdos Miklós véglege­sítését. Az elhunyt igazgató-tanácsosok Farkas Tivadar és Marosi Ferenc em­lékét a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökítette meg. A 9.469,000 pengővel lezárt mér­leget és az eredményszámlát vál­tozatlanul elfogadta a közgyűlés. Örömmel vette egyben a jelentés­ből tudomásul, hogy bár a nehéz viszonyok az egyes üzletágakon meglátszanak, de a csökkenés kü­lönösen a betét tőkék apadásánál erősen az országos átlag alatt ma­radt. A tiszta nyereség 191.176 P, ugyauannyi volt mint az előző év­ben, ennek dacára az osztalékot a közgyőlés a tavalyi 8 pengőről 6 pengőre szállította le s az így elő­álló 30.000 pengőt a jövő évi ered­ményszámlára rendelte átvinni, hogy a gazdasági viszonyoknak netáni még kedvezőtlenebb alaku­lása esetén is a részvények meg­felelő jövedelmezőségét minden kö­rülmények között biztosítsa. Ezek után a közgyűlés egyhan­gúlag újból megválasztotta az igaz­gatóságnak és a felügyelőbizott­ságnak ez évben kilépett tagjait, a megüresedett két igazgatósági póttagsági helyre pedig dr. Schleif­fer Mátyás főorvos és vitéz Matus Gyula nagyiparost választotta meg. A megválasztottak nevében Zsiga Zsigmond mint legidősebb igazgató­sági tag köszönte meg a bizalmat

Next

/
Thumbnails
Contents