ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-03-25 / 34. szám

Jól cselekszik az, aki a tömegnyomort kihasználva a népet hazug jelszavakkal egy soha el nem érhető cél (nem is az, csak fixa idea lehet) elérésére tüzeli és szervezi? Becsületes cselekedet a koldus rongyokat harci zászlónak, az éhes gyomrok korgását harci riadónak felhasználni? Okosan cselekszik az a nép — legyen bármily szegény és könnyes szemű, — mely a nyomor vámszedőinek, a történelemhamisitóknak, a tele hassal éhséget kiabálóknak bedől? Nem és ezerszer nem ! Azt a vezért, aki le tudja törölni a könnyeket, aki pacifikálni tudja a nemzeteket, aki meg tudja szüntetni a társadalom kiáltó ellentéteit, aki egyetlen rács elé térdelteti a grófot és proletárt, aki testvérekké tudja tenni a fajokat: azt a vezért nem hívják sem Marxnak, sem Lasalle Henriknek, s nem Leninnek és Stalinnak. Annak a vezérnek a neve: Názáreti Jézus, aki Pilátus előcsarnokából indul eL véres keresztjével a Golgotára. Igen, ez a mezítlábas názáreti vándor Ember az, aki köré a gondolatoknak, az alacsony és nagy gondolatoknak, a hitnek és csűrés-csavarásnak, a szeretetnek és emberi kicsiségeknek olyan folyama örvénylett, mint senki köré : — sem előtte sem utána. „Ez a mezítlábas Ember az eget hozta le szivében ..." Ennek az embernek szociális kátéja a négy evangélium, harci riadója : a hegyi beszéd. Ehhez a szociális kátéhoz, ehhez a harci riadóhoz kellene visszatérnie a világnak, ide kellene visszakényszeriteni a gőgös Mammont, a hatalmában őrjöngő — bankokráciát. Ezt elérni csak a Názáreti nyomain haladó, szilárd akaratú, erős egyéniségekkel lehet, de koldúserkölcsű, koldus néppel soha. Ez a nép csak a Mammonnak részeg hajcsár serege, a Vörös-rém janicsárgárdája és idegen-légiója lenne. z. Igazgatósági ülés az Esztergomi Takarékpénztárban. Tiszta nyereség : 191,176 P, osztalék: 6 P. A vidéki kisiparosok és a közszállítások. A közszállííások körül eddig sok panasz hangzott el amiatt, hogy a vidéki kisiparosok szállításokban nem vehettek részt, mert a szállítandó anyagok mintái rendszerint csak Bpesten voltak megtekintetők. A kereskedelemügyi miniszter körrendeletet adott ki, mely szerint a törvényhatóságok vezetőinek gondoskodniuk arról, hogy a közszállításra kiírt anyagok mintái a kerületi iparkamarák helyiségeiben vagy valamelyik állami szerv hivatalában megtekinthetők legyenek. Városunk legnagyobb pénzintézetének, az Esztergomi Takarékpénztárnak igazgatósága március 19-én, szombaton d. u. 5 órakor ülést tartott. Az igazgatósági ülésen Etter Ödön elnök-vezérigazgató elnökölt, aki az kíés megkezdése után megható szavakkal parentálta el az alig egy hete oly hirtelen elhunyt Marosi Ferenc nagykereskedőt, a Takarékpénztár igazgató-tanácsosát. Az igazgatóság a megboldogult értékes munkásságát és nagy érdemeit jegyzőkönyvileg örökítette meg, míg mély részvétről külön átiratban kívánta az özvegyet értesíteni. Etter Ödön vezérigazgató által előterjesztett, mindenre kiterjedő részletes igazgatói jelentésből megnyugvással vette tudomásul az igazgatóság, hogy a páratlanul nehéz 1931.-Í üzletévet fényes eredménynyel zárta a takarékpénztár. Bár a mostani gazdasági viszonyok majdnem mindegyik üzletágon meglát szanak, mégis az 1930. üzletévi 191,187 pengővel szemben sikerült 191,176 P tiszta nyereséget elérni. Nagyközönség által az intézet iránt \ érzett bizalomnak kétségtelen jele)az is, hogy a Takarékpénztárban a j betéttőkék 10.6 %-os elvonási arány; száma erősen az országos 27 %-os átlagon alul van s bár a nyári leg nehezebb idő alatt is a legmesszebb menő előzékenységgel állott a be tevő közönség rendelkezésére és kívánságára, a betétkifizetést sokszor felmondás nélkül is teljesítette, mégis az 1931.-i év csak az 1930-iki üzletév alatt elért nagy betétszaporulat egy részét vitte el. A városi tartozások ügyével kapcsolatosan jelentette az elnök vezérigazgató, hogy azok 70.000 P-re apadtak le, mert a város szanálásakor cca 300.000 P-t visszafizetett. Ugyanis a Takarékpénztár mindenkor a legnagyobb készséggel állott a város segítségére, ha az felsőhatóságainak jóváhagyása mellett a Takarékpénztárhoz fordult, mert a nagyközönség érdekeit vélte szolgálni, ha a várost nehéz pénzügyi helyzetében kölcsönfolyósítással támogatja és így a várost nagy költségektől és perektől mentesíti. A Takarékpénztárt terhelő adók összege ez évben is emelkedett. Összehasonlításul kimutatta az el nök, hogy a Takarékpénztár az 1928. évben 47.602 P 03 fül. 1029. évben 73.682 P 18 fill. 1930. évben 106.846 P 75 fill, és az 1831. évben 109.432 P 18 fillér adót fizetett. Megnyugvással vette tudomásul az igazgatóság a Pénzintézeti Központ által eszközölt revízióról szóló jelentést is, amely szerint a hivatalosan kiküldött revizorok mindent rendben találva, a zárszámadások ellen kifogást nem emeltek. Az eredményfelosztási tervezet során az igazgatóság az 1931,-i osztalékot 6 pengőben javasolta megállapítani, egyrészt mert a kétségtelenül nehezebb 1932. évre külön 30.000 P t akart előre tartalékolni, másrészt, mert ezzel a javaslattal nemcsak a fővárosi és vidéki számottevőbb pénzintézetek példáját kívánta követni, hanem egyenesen a Pénzintézeti Központ felhívásának is meg kivánt felelni. A nehéz gazdasági év dacára a takarékpénztári fürdők forgalma emelkedett, mert az 1930. évi 51.306 személlyel szemben az 1931. évben a fürdőket 52.562 személy kereste fel. A forgalom emelkedése a jövedelem növekedésében is kifejezésre jutott. Sajnos azonban a fürdők forgalma még mindig nem érte el azt a szintet, amolyet az országos viszonylatban is elsőrangú esztergomi fürdőtelep megérdemelne ! A személyi ügyek kapcsán Müller Gyula helyettes főkönyv vezetőt 25 éves szolgálati évfordulója alkalmából az igazgatóság elismerése jeléül cégjegyzőnek nevezte ki. Dr. Wiplinger Ödön ügyész kérelmére ré szere 6 havi betegségi szabadságot engedélyezett az igazgatóság, egy ben helyettesítésével dr. Mattya sóvszky Béla h. ügyészt bízta meg Brenner Ferenc az Esztergomi Gaz dasági Bank r.-t. igazgatója beteg ségére való tekintettel kérte a takarékpénztárhoz való visszahívását és nyugdíjazását. Az igazgatóság mindkét kérést teljesítette és Brenner Ferencet 44 évi hűséges és becsületes szolgálatának elismerése mellett teljes fizetéssel nyugdíjazta. Az évi közgyűlés napját március 30-ár a tűzte ki az igazgatóság, egyben közgyűlési elnökké dr. .Frey Vilmos országgyűlési képviselőt választotta meg. Ugyancsak egyhangú választással igazgató-tanácsossá lett Kerschbaummayer Károly gyógy szerész, aki a megválasztást őszinte szavakkal köszönte meg, hangsúlyozván, hogy ugyanazzal a ragaszkodással és szeretettel kivánja az intézetet szolgálni, mint amellyelelelődje Marosi Ferenc mindenkor viseltetett. Tudomásul vette végülaz igazgatóság Csanády László bányaigazgató nak az igazgatóságba történt behívását, míg az üresedésben levő póttagsági helyekre dr. Schleiffer Mátyás főorvost és vitéz Matus Gyula nagyiparost jelölte. Ezek után az ülést Etter Ödön elnök-vezérigazgató berekesztette, mig az igazgatóság tagjai azzal a nyugodt érzéssel oszlottak szét, hogy az Esztergomi Takarékpénztár a lefolyt üzletévben a legnehezebb viszonyok között ismét kiváló üzleti eredményt mutatott fel. A PtUoLc^ Az összefogás példája Nyergesujfalun. Az erők tömörítésének ritka példáját statuálta Nyergesujfalu község lakossága. Átérezve a súlyos idők parancsoló szükségszerűségét, a divatossá váló külön utakra lépés és új mesgyék keresése helyett a társadalmi és gazdasági összefogás célját írta zászlajára, megalakította egyetemes kulturális és gazdasági javainak szolgálatára a Kultur Kört, hogy benne polgárai, társadalmi helyzetükre s politikai felfogásukra való tekintet nélkül egymás mellé állva egymásért munkálkodjanak. Az alakulás március idusának megünneplésével esett egybe. Vasárnap délelőttjén szentmisére vonultak fel a tűzoltók, a levente egyesület zászlókkal, a szaléziai intézet, az állami elemi iskola a teljes tantestülettel, a megjelenő Reviczky Elemér főszolgabírót és László István tüzr. felügyelőt fogadva és kisérve. Szokatlanul nagy számban láttuk ott az értelmiséget, iparosságot, a gazdákat, élükön a képviselőtestülettel, hogy lerójják kegyeletük adóját a márciusi eszmék iránt, melynek ünnepsége a szaléziai intézet udvarán történt mise után. Maga a Kultur Kör megalakulása délutánra esett. Az alapszabályok ismertetése után megválasztották a tisztikart, élükön Zsitvay József elnökkei, Léderberger Pál, Lóhner József és Niki János csoportelnökkel, amint azt a Kör figyelemreméltó tagozódása kívánta. Van ugyanis értelmiségi csoportja a vezetésre hivatott intelligencia számára, gazda és munkás csoportja, mindegyiknek külön helyisége egyazon házban, külön választmánya, melyet mindegyik csoport a maga kebeléből választ, felettük a közös elnökséggel s választmánnyal, amelynek főfeladata a különböző társadalmi rétegek érdekeinek a közös nevezőre hozása, mindnyájuk kulturális javainak az ápolása. Gazda, munkás, úr egy szervezetben, egyazon alakulatban, a vezető a vezetettél, termelő a fogyasztóval ugyanazon megértő szándékkal, bár példájává válnék az egész országnak, amint Reviczky mondotta, akinek különben régóta volt már ilyen alakulás létrehozása kedvelt ambíciója. A délben érkezett Frey Vilmos orsz. képviselő a maga részéről ugyancsak örömmel gratulált az ujfalusiaknak, talpraesett beszédben üdvözölve az eszmét, amely a magyar egységet szolgálja. A gyakorlati politikus szemszögén át jellemezte találóan, a mai nehéz viszonyok konklúziója az egyetemes öszszefogásra élénk hatással volt hallgatóira, akik lelkesen ünnepelték s vették körül a népszerű főszolgabíró társaságában. A kör megnyitás a atűzoltók eskütételével fejeződött be, majd a hagyományos kaszinói vacsora következett, hogy március idusának nemzeti hagyománya s a ma gondjaiFestesse lakását kedvező részletfizetésre a legmodernebb mintákban szobafestő- és mázolóval, Esztergom, Kossuth Lajos-utca 24. szám. Szabó József I