ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-03-18 / 31. szám

Magyar munkásnak ad kenyeret az, aki magyar iparcikket vásárol! • i 11*1111 WW H—M •WilUllillli mm IIHII1II lllllll'IIIWIMIII'IHIMBII«««^ Willlli '~TTT L I üi JtllxU Ára köznap 10 fül. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 AH. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fülér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.* — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. XXXVJL évfolyam, 31. szám. A szerkesztésért felelős i GÁBRIEL ISTVÁN. Péntek, 1032. március 18 lazságos megítélés­Esztergom. 1932. márc. 17. Emlékezetünkben jár a fő­ispáni székfoglaló beszéd azon része is, amely az igazsá­gos megitélés hiányáról szólt a kormány ténykedéseivel kap­csolatban. A közvélemény egy része ugyanis gazdasági nyo­morúságunk okozójául a kor­mányt állítja oda, és — mint a főispán mondotta — egyál­talán nem akarja tudomásul venni azt, hogy a mi nyomo­rúságunk a világgazdasági bajok függvénye és nem ve­szi tudomásul azt, hogy pl. a buza tragikus áresése is milyen lesújtó hatással volt államgazdálkodásunkra. So­kan vannak, akik a letagad­hatatlan nehéz körülménye­ket egyszerűen nem veszik figyelembe, a bajokkal való küszködést nem mérlegelik, hanem csupán a hibákat dom­borítják ki ország-világ előtt, — mert az ő mindennél előbbrevaló céljuk nem a ba­jokon való segítés, hanem bizonyos zavart szituációk te­remtése, amikor a kormányon levők távozását lehet köve­telni és kormánybuktatást le­het előidézni. Ezen az alapon azután nincs igazságos meg­itélés, mert nem érdek és az ő szempontjukból nem ered­ményrevezető az igazságos megitélés. Mi, esztergomiak nagyon jól tudjuk, hogy mit jelent az igazságos megitélés hiánya. A közéletben minden békétlen­ségnek és tusakodásnak az igazságos megitélés hiánya az oka. Ebben a városban na­gyon dívott az utóbbi időben az igazságos megitélés teljes hiánya mellett pellengérre ál­lítani közférfiakat és a nyo­morúság és bajok bűnbakjául jelölni meg közférfiakat, akik — ha itt-ott talán hibáztak is, itt-ott talán nem tehettek min­denkinek szájíze szerint — egész életük munkásságát a városnak, a népnek, a köz­nek áldozták. Itt is ugyancsak az az indok, ami az országos viszonylatban elmondottaknál: nem a bajok orvoslása, nem a nyomorúság enyhítése volt a főcél, .hanem emberhajsza, közéleti "férfak elüldözése. Nekünk itt tapasztalataink vannak abban a tekintetben, hogy mire vezethet az igaz­ságos megitélés hiánya, és azért tudjuk azt is, amit hang­súlyozottan kell mondanunk, hogy az annyira óhajtott bé­kességes közélet egyik leg­főbb alapfeltétele az igazságos megitélés visszatérte és érvénye­sülése. As új főispán válássá a katolikus klérus, a vallásfelekesetek, a ka­tonaság és a hivatalok küldött­ségeinek üdvöslésére. Mult számunkban helyszűke miatt csak röviden emlékezhet­tünk meg azokról a bensőséges, meleg üdvözlésekről és vála­szokról, amelyek a főispáni ins­talláció után a küldöttségek fo­gadásánál elhangzottak. Az alábbiakban dr. Lingauer Sándor főispánnak az egyes üd­vözlő beszédekre adott válaszá­ból közlünk jellemző sorokat, amelyek a küldöttségfogadás fel­emelő hangulatáról tanúskodnak. Dr. Machovich Gyula érseki hely­nőknek a katolikus klérus nevében intézett üdvözlésére a kővetkezőket mondotta a főispán; — Mint az egyház hű fia igaz lelki örömmel látom, hogy a katholikus papság önfeláldozó munkája nyomán hogy terjed az igazi őszinte és mély vallásosság azokban a társadalmi osz­tályokban is, melyek eddig közömbö­sek voltak a vallással szemben. De örömmel és megelégedéssel tölt el e tény engem mint főispánt is, mert a vallásosság a polgári erények egyik legfontosabbika, s mint ilyen, a kor­mányzás egyik legszilárdabb bázisa. — Az állam és az egyház harmo­nikus együttműködése évezredes tra­díció Magyarországon, legyünk to­vábbra is hűek- ehhez a tradícióhoz és akkor nyugodtan nézhetünk a jövő elé, mert az a nemzet, melyben az állampolgári hazafias kötelességtudás hittel párosul, el nem veszhet soha. A református lelkészség üdvözlésére a főispán az alábbiakat válaszolta; — Legyenek meggyőződve róla, hogy bennem az elfogultságnak még csak a nyoma sincs, ami biztosítja számomra az abszolút objektivitást és igazságosságot, — Ha szabad magamat úgy kife­jezni, úgy azt mondhatnám, hogy én a kérdéseket történelmi perspek­tívából nézem. — Tudom, hogy míg nekem a Patrona Hungáriáé élő hit, addig az Önöknek egy bájos, tiszteletreméltó hagyomány. Ezzel szemben, míg Önöknek a reformáció mélységes meggyőző­désen alapuló hit alapja, nekem a szellemi felszabadulás és a nemzeti függetlenségi törekvés soha el nem halványuló szimbóluma. — Mind a kettő azonban egyfor­mán integráns része a magyar múlt­nak és egyformán erős bázisa a ma­gyar jövőnek, melyre becsületes kéz­zel és tiszta lélekkel abban a tudat­(ban építhetünk, hogy az erre épített [váron, melyben a magyar géniusz fog J lakni, a pokol kapui nem fognak erőt ; vehetni, mert felette ott van kitárva ;a Mindenható védő keze, azé a Jézus ! Krisztusé, kit mindnyájan egyformán [leborulva imádunk. Melegen köszönte az eyangéllkusok [üdvözlését, majd Spiegel Ármin fő­\ rabbi köszöntésére a következőkben 1 válaszolt az izraelita hitközség tag­jaihoz : — Legyenek meggyőződve, hogy az önök számára sincs más a lelkemben, mint megértés. Embertársaimat min­dig egyénileg és elfogultságnélkül Ítélem meg. Garancia ez Önöknek arra, hogy kormányzatom alatt önök értékük szerint lesznek megbecsülve. Értéküket pedig az alatt az idő alatt, melyet a gazdasági életben töltöttem, megtanultam tisztelni és becsülni. Vitéz Lánghy alezredes rövid kö­szöntőjére a következőket mondotta a főispán: — Am. kir. honvédség, csendőr­ség és vámőrség a magyar nemzet büszkesége és reménysége. Zászlajuk a becsület zászlaja, szine hófehér. Ha folt van rajta, az csak vérfoit lehet, mit a Hazáért ontott. Lobogjon ez a zászló mindig büszkén legelői és ma­gasan, s járjon nyomában győzelem és főleg béke, ami a hadsereg leg­nagyobb dicsősége. A társtörvényhatóságok jókíván­ságai után ár. Alapi Gáspár és Glatz Gyula köszöntötték a főispánt, ki az alábbiakban válaszolt: — Komárom és Esztergom-megyei városok közönsége és tisztikara nevé­ben kifejezett jókívánságokat köszö­nöm. Viszonzásul szivem szerint sok mindent szeretnék Ígérni, sok vágya­tokat szeretném valóra váltani. Saj­nos, a mai nehéz gazdasági viszo­nyok között ezt nem tehetem. De egyet igérek és azt be is fogom tar­tani. — Minden nemes törekvésteket minden erőmből és a legjobb tudá­sommal támogatni fogom addig is, míg eljön az idő, midőn alkothatunk nagyot és maradandót. Adja a Min­denható, hogy ez az idő mielőbb itt legyen. A bíróság üdvözlésére a következő­ket mondotta • — A nie ,yar bíró a magyar nép­lélek megtestesülése: egyenes lelkű, hajthatatlan és igazságos. — A bírói palást a legdíszesebb palást, mert a legnehezebb viszonyok között is mocsoktalan marad. — Büszkék vagyunk a magyar bí­rákra, mert nevük fogalom, igazságot jelent. Különösen meleg hangon fordult a főispán az állami tisztviselők üd­vözlő csoportjához: — Közületek indultam el pályá­mon és közétek jöttem vissza. — Vissza hozott az a mélységes meggyőződés, hogy — habár az em­ber mindenütt a hazáját szolgálja — mégis érte legtöbbet az állami szol­gálatban tehet. — Ez a pálya nehéz és rögös, mert útja ma nélkülözéssel és lemon­dással van kirakva. De éppen ezért egész embert, egész jellemet kivan. — Ez tradíció az állami szolgálat­ban, és én tudom, hogy Ti ezt a tradíciót hűen őrzitek. Dr. Fehér Gyula nagyprépostnak, a társadalmi egyesületek szónokának szavaira a következőket mondotta a főispán : — Önök uraim különböző eszmé­ket, gondolatokat, érdekeket és fog­lalkozásokat képviselnek és azoknak hivatott reprezentánsai. — Ezzel szemben én egy eszmét, az állam eszméjét képviselem. Ez a különbség azonban nem ellentét, ha­nem, a legtökéletesebb harmónia, mert az Önök partikuláris érdekeinek ösz­szesége adja meg az állam célját és szabja meg a kormányzás irányát. — Ha tehát én híven fogom szol­Szombaton március 19-én 7 és 9 órakor, vasárnap márc. 13-án 3, 5, 7 és 9 órakor két sláger egyszerre! lótás fiúk. Szép Pongrácné krinolinja. Zenés színjáték 10 felvonásban. Magyarul beszélő, zenélő és éneklő film az 1848-as időkből 3 felvonásban. Korzó Mozgó

Next

/
Thumbnails
Contents