ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-02-22 / 21. szám

XXXVI. évfolyam, 21. szám Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Vasárnap, 1931. február 22 ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. Az Esztergomi Közüzemi Rl. ügye tárgyilagos megvilágításban. i. A városi vizsgálattal és a város gazdasági helyzetének meggyógyításával kapcsolatban sok szó esett mostanában a sajtóban és sajtón kivül is a Közüzemi Rt-ról. Természetesen iparkodtak a rt. ügyét olyan beállításban tárgyalni és bírálni, amely a személyi tekintetek kiélezése következtében az igazságot nem fedi, sőt azzal homlokegyenest ellentétben áll. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a Közüzemi Rt-ról, annak működéséről, helyzetéről minden személyi vonatkozástól eltekintve, tárgyilagosan tájékoztassuk Esztergom város közönségét. A Közüzemi Rt. gondolata néhány lelkes, Esztergom város fejlődését munkálni akaró polgár lelkében született meg és 1923-ban öltött testet, amikor a rt. megalakult és pedig akként, hogy a részvénytöbbséget Esztergom város, mint közület jegyezte le és ezért a részvénytársaság igazgatóságában döntő szót nyert. A rt. célja volt Esztergom város fejlesztésének munkájához észszerűen hasznothajtó műveket létesíteni, a meglevő műveket bérbevéve, azokat a város javára hasznosítani. Az első években bérbevette a város elhanyagolt kőbányáját, tábori rendszerű téglaégetőjét és nem téglagyárat és az erdőtisztitással kapcsolatban mészégető kemencéket létesített. Az erdőtisztitás körül éveken át bajok voltak és azt a közgyűlésen sokszor kifogásolták, mert az erdőtisztitásra vállalkozók a munkát nem mindig az erdő gazdaságossága és a város •érdekében végezték. A rt. éveken át résztvett az erdőtisztitásban az illetékes erdőmérnök utasítása és ellenőrzése alapján és a rosszakarat sem vitathatja el, hogy hasznos és eredményes munkát végzett. A kitermelt rőzse felhasználásával meszet égetett és azt főképen a városban folyó építkezéseknél értékesítette. A városnak elhanyagolt kőbányáját kitisztította, rendbehozta, ott munkáslakást és szerszámkamrákat építtetett. Hasonlóképen rendbehozatta a téglaháznál levő elhanyagolt épületeket, égetőkemencét. Mind a három üzem részint régimódi rendszere, részint az építkezési lehetőségek csökkenése miatt nagy eredményekkel nem kecsegtette sem a rt.-ot, sem a város vezetőségét, de viszont minden évben meghozta a városnak azt a hasznot, amelyet a szerződés értelmében és az eladási lehetőségek figyelembevételével a város remélt. Az e cimen évenként befizetett összegek a város számadásában évről-évre megtalálhatók. Hogy ezen üzemek jövedelmezősége az utolsó két évben csökkent, azon csak az csodálkozhatik, aki ezek bírálatánál elvonatkozik a gazdasági élettől. — Hogy egy tábori rendszerű téglaégető hogy tudna részt venni eredményesen a téglakartell nagy versenyében, azt a biráló és cikkező uraktól kérdjük legelőször. A téglaégetőt jórészben a város lefoglalta gazdasága részére s igy a bérletből már majdnem kivette. 1924-ben, amikor a Ganzék szerződése a város villamos világítására lejárt, a város a szerződést nem kívánta meghosszabbítani és tárgyalásokat kezdett a villamos üzemek házi kezelésbe vétele, vagy pedig a Közüzemi Rt. útján való kezelése iránt. Nagy harc indult meg pro és kontra, a közgyűlés többsége azonban a Közüzemi Rt-nak adta bérbe villamos üzemének kezelését egyelőre 12 esztendőre. Aki ezen szerződést ismeri £s az igazságot is szereti, annak a*zt kell megállapítania szóban és Írásban, hogy a szerződés kizárólagosan a város érdekeit szolgálja. De ez nem is lehet másképen akkor, amikor a Közüzemi Rt. alapitói és későbbi igazgatósága amelyben mégis csak a város hivatalos vezetősége és a városért mindig önzetlenül dolgozó polgárai foglalnak helyet, csak egyetlen célt tűznek ki mapuk elé: a város érdekeit szolgálni es n

binden üzeméből minél több hasznot biztosítani. A Közüzemi Rt. egész felépítése nem más, mint egy városi házi kezelés a részvénytársasági korrektivummal, aminek következtében üzletileg könnyebben tud mozogni. Ezen rt. a szakértők véleménye szerint egy életveszélyes állapotban levő művet vett át azzal a kötelezettséggel, hogy azt a szerződés tartama alatt rendbehozza, modernizálja. A szerződés értelmében minden létesítmény a város tulajdonát képezi. A haszon 75 °/o-a fizetendő bér címén. A villamos egységárakat a város képviselőtestülete állapítja meg. A rt. első ténykedése az volt, hogy a Ganz bérlet idején a fogyasztóktól szedett áramáron felüli 5 %-os részesedést a közönség válláról levette és a részvénytársaság terhére írta elő. A városi hálózatot 5 éves munkájával nagy áldozat árán rendbehozta, a vasvezetékeket vörösrézvezetékkel cserélte ki, beleszámítva a dorogi 7 km. primarvezetéket is, a város főutcáján a faoszlopok helyébe vasoszlopokat állított fel, az oldalvilágítás helyébe középvilágítást szerelt fel. A Simor János-utcában vasoszlopokat állított és átépítette a magasabb feszültségű tápvezetékeket és ezzel bevezette azokat a munkálatokat, amelyeknek fokozatos végrehajtása után a városi világítást 3 körzetre osztotta fel, hogy esetleges üzemzavarok alkalmával ne boruljon sötétség a városra, hanem csak egyes részeire és így a hiba helyreállítása is könnyebb legyen. A városi közvilágítást is erőteljesebbé tette és 5 év alatt 188 új közvilágítási lámpát szerelt fel úgy, hogy az átvétel alkalmával 362 drb. közvilágítási lámpaszám 1930.' év végén 555 darabra emelkedett. Ezen munkálatokkal kapcsolatosan a Rt. 167.000 P-t ruházott be, amelynek évi törlesztéséről és a kamatok fizetéséről a Rt. gondoskodott. A szerződés értelmében minden szükséges tőkét a város köteles a Rt. rendelkezésére bocsájtani, miután azonban a város anyagi körülményei ezt, egy esetet kivéve, nem tették lehetővé, a Rt. maga gondoskodott a szükséges beruházási összeg megszerzéséről. Egész működése alatt arra törekedett, hogy a város közönségének igényeit teljes mértékben kielégítse, hogy a várostól a 664.000 P leltári értékben átvett vagyonának állagát sértetlenül jókarban megőrizze, a városnak minél több részesedést juttasson és teljes erejével szolgálja a város fejlesztését és ipari érdekeit. Számadatokkal fogjuk igazolni a Rt. ezirányú minden ténykedését, itt csak azt jegyezzük meg, mint egészen sajátságos tényt, hogy amíg a város fentemlített üzemeit egyesek és a Ganzék bírták bérben, sem az újságokban, sem a városi közgyűléseken nem foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel, pedig akik a város életét figyelték és az ügyek intézésében résztvettek, látták azokat a bajokat, amelyek fokozottabb ; mértékben voltak meg és amelyeknek kiküszöbölésén a Közüzemi Rt. fáradozik és pedig nem eredménytelenül. •••••mii—iiBiiiiiii ni nii mmiiniiifl«»*i'Uisj«».»> Főegyházmegyei hir. Zofahl Aladár budapest-herminamezői segédlelkészt az egyházi főhatóság fővárosi hitoktatóvá, egyben a budapest-Hengermalom-űti egyházközség lelkészévé nevezte ki. Nagyböjti katolikus akció. Irta: Dr. Torna Imre. Nagy Szent Gergely pápa, egy elomló világ romjain keseregve, az elkövetkező tiz évszázad keresztény épületének alapjait rakta le. XI. Pius pápa, a legnagyobb világkatasztrófák utáni időben, az Egyház új korszakának alapjait készíti elő, Krisztus király örök jogán, az „Ubi arcano Dei" katolikus cselekvést sürgető szavával s a „tiszta házasságnak" a társadalom beteg létalapját gyógyító és erősítő balzsamával. Mert a beteg emberiség hihetetlen társadalmi és gazdasági nyomorának alapoka az erkölcsi normák letiprása. Isten és erkölcs nélkül akarván építeni egyént és társadalmat, tőkét és munkát egyaránt, demoralizál mindeneket és Krisztustól elpártolva, a család krisztusi alaptötvényeit bontotta meg. A biboros Főpásztor nagyböjti szózata: „— egységes, tervszerű és állandó legyen Sión őreinek hangos kiáltása az egész nagyböjti időben, a sötétség fejedelmének aknamunkája ellen", a nagyböjti buzgalomnak legmélyebbreható lelkipásztori beállítását parancsolja, amelyben a nagyböjti szent időszak áldott kegyelme, Krisztus kínszenvedésének emlékezete, a Főpásztor áldó imájától kisérve buzdítson és erősítsen meg minket. Hisz emberemlékezet óta nem volt ilyen reménytelenül borús az élet, mikor nem a szegénység, de a nyomor fojtogat mindent, amely letör, elerőtlenit és oly sok lelket fordít el az Égtől. A nagyböjti szózat a krisztusi orvos gyógyító balzsamát, a bajok és szenvedések hősies elviselésének erőforrását, az erkölcsi élet fenntartóját, a tiszta és boldog családi élet éltető malasztját árasztja és küldi el a társadalom alapsejtjeibe. A nagyböjti igehirdetés révén árad szét ez először is a templomlátogató keresztény családok lelkébe s azok erejét, tartalmát, életrevalóságát fokozza, a házassági hűség, szentség és íelbonthatatlanság szempontjából, azután az ő jó példájuk és a világi apostolok buzgalma révén tovább árad az Egyháztól, a templomtól még távol élő társadalom zugaiba s az ott tenyésző vadKézimunkacikkek, harisnxák legolcsóbbak BflLOS-nál