ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-12-06 / 136. szám

„Olvasd Esztergom és Hónapok óta mulatok azon a kínos erőfeszítésen, amellyel azon mesterkednek, hogy múlttal és érdemekkel biró közférfiakat hírlapi polémiákba rántsanak bele. Nincs az a sületlenség, amit netálaltak volna fel jámbor olvasó közönségüknek. Tették pedig ezt nem a közérdek szolgálatában, hanem hogy tehetetlen dühüket valamiképen lehűtsék és saját jelentékteienségüket hősi pózban mutassák be és minden áron szines szenzációkat száíiitsanak a publikumnak. Mindezekre a kedélyeskedésekre a kipécézettek hónapokig nem válaszoltak, jó magam sem, pedig aki engem ösmer, tudja jól, hogy az önkéntes mártiromságra nem sok hajlandóságom van. Csak midőn itt-ott vastag kezdett lenni a sajtószabadsággal való visz szaélés, voltam bátor egy-két zokszót oda mondogatni. Hát bizony „Olvasd Esztergom és Vidéke", de necsak olvasd, hanem szívleld is meg a Nemzeti Újság ve zércikkében elmondottakat. Midőn én ezt a cikket elolvastam, annyira megkapott a benne rejlő igazság ereje, hogy nem tudtam ellenálni annak a belső kényszernek, hogy ezt a kis megjegyzést oda ne írjam. A megjegyzés nagyon kapóra jöhetett a témaszegény cikkíró már-már kimerülő hírlapírói vénájának, amely némi idegen segítséggel egészen pompás eszmefuttatásra izgatta a pletyka-kedvel ők házi szállítóját. Kisajtolt tehát magából a tőle me >szokott történelmi hűséggel és igazságszeretettel minden telhetőt. Az Esztergom és Vidékénél eltöltött szerkesztő-bizottsági elnökségi szereplésemből Ignatievet megszégyenítő rablómeséiről csak annyit, hogy a laptulajdonos Laiszky Kázmér ha tűri is ezt a hirlapirói kedélyeskedést, a cikk állításait aligha fogja aláírni. Máskülönben a szerkesztő-1 bizottság egyéb tagjai, pl. Dr. Grout és Dr. Darvas könnyen bizonyíthatják, hogy mindaz, amit elmondott a! cikkíró erről a tárgyról, nem egyéb ! mint a hirlapirói fantázia vadhajtása, szenszedett valótlanság. Az én felfogásom a hirlapirói etikáról merőben más, mint a cikkíróé, épp azért álláspontjainkat egy nevezőre hozni teljességgel lehetetlen. A margóra írt megjegyzésem épp azért nem az ötvenkét éves Esztergom és Vidékének, hanem a mainak szólott. Mi tagadás benne, be kell vallanom, hogy jóbarátaim és kevésbbé jó barátaim részéről nem egyszer kellett azt a szemrehányást hallanom, hogy hiszen én ültettem lóra a városszerte már-már terhessé váló szerkesztő urat, sőt egy maliciőzus barátom vele kapcsolatban a székely közmondást aplikálta reám: „Székely szülte a magyart, ette volna meg!" El kell ismer nem, hogyebben a szemrehányásban sok igazság van és ha csakugyan hiba volt amit tettem, hát ezennel szánom és bánom bűnömet. De ki láthat bele az emberek veséjébe? Még azt is be kell vallanom, hogy az én ajánló leveleimmel jutott el a derék ifjú a Magyar Revíziós Ligához, a határszéli csendőr és vámőrparancsnokságokboz és egyéb helyi hatóságokhoz, sőt mi tagadás benne, az útiköltségek egy részét is én koledáltam össze számára. Aki azzal bizonyítja be hirlapirói igazságszereíetét, hogy védőiratában a legvaskosabb ferdítésekéi engedi meg magának, azzal szemben igazán felesleges az igazság bizonyítása Kész vagyok azonban minden elfogulatlan és komoly fórum előtt adatokkal bizonyítani, hogy az utóbbi időben az Esztergom és Vidéke hányszor irt tudatosan valótlanságokat. Illő tisztelettel most már bocsánatot kérek az olvasó közönségtől, hogy ilyen vészterhes időkben, mikor komoly férfiaknak egyébb dolguk is van, mint gyerekes perlekedésekkel foglalkozni a nyilvánosság előtt, a hozzám intézett eszmefuttatásra egyáltalán válaszoltam, de nem akartam azt, hogy a hallgatást bárki is félremagyarázza. Állítom, hogy az Esztergom és Vidéke legutóbbi cikke is szöges ellentétben áll a Nemzeti Újság vezércikkének alapgondoltával. A jóizlésű közönség Ítéletére bízom annak a szellemeskedésnek elbírálását is, hogy a cikkíró egyéb címeim mellé még azt is odabigygyesztette : Harmincnégy egyesület tagja. Mit akar ezzel a cikiró mondani, talán áldozatkészségemet akarta kipellengérezni, amelylyel úgy én, mint a középosztály sok más tagja, a jóért, a szépért és a Dr. Zwillinger Ferenc beszédében a kellő vármegyei ellenőrzés elmulasztását okozta az Aníóny-ügyértés azért a súlyos helyzetért, amelybe az ítélet folytán is a város jutott. Dr. Mike Lajos szólalt fel ezután és felszólította a képviselőtestületet, hogy komoly meggondolással vegye tudomásul a felsőbbség Ítéletét és komolyan tárgyalja a fegyelmi ügyeket. — Utóvégre nem azért vagyunk itt — mondotta dr. Mike —, hogy dr. Zwillinger Ferenc zöldségeit és meddő okfejtéseit hallgassuk. Ennek az állapotnak végre is meg kell szűnnie; Komoly munkára küldött bennünket ide a város közönsége! Éles összetűzés következett ezután dr. Mike és dr. Zwillinger között, majd a város főtisztviselőire vonatkozó fegyelmi Ítéletek részletes ismertetését követelte a képviselőtestület. — Úgy tu 5

om, hogy a rosszalásban több a dicséret — kiáltotta dr. Zwillinger. Dr. Sántha József előadta ezután, hogy dr. Brenner Antalt a Szent Imre-utcai iskola egészség'] telén, és alkalmatlan elhelyezéséért és az iskolaépítésnél felmerült túlkiadások ; miatt, df. Sántha Józsefet a polgármester házhely ügye miatt, László Istvánt és Frommer Ferencet pedig a városi kölcsönfelvételek körüli szabálytalanságokét Ítélte rosszalásra a fegyelmi bizottság. Mindeniknél tekintetbe vette a fegyelmi bizottság a jószándékot. Dr. Zwillinger Ferenc indítványára a közgyűlés bizalmat szavazott a főtisztviselőknek és további lelkiismeretes munkára hívta fel őket. Végre a fegyelmi Ítéleteket tudomásul vette a képviselőtestület. A tárgyalás további során a városi major eladásáról döntött a képviselőtestület, és a javaslatot elfogadva eladta a Csernoch Jánosúti városi major telkét a rajta lévő épülettel együtt a Rhomberg-cégnek, mint az lapunk más helyén olvasható. Az „Esztergom" tárcája. Szíts Máriás gondolatok a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén, „Buzdítson elesett hőseink példája, 'Szabad lesz Mária hű Magyarországa". Á Szent Gellért kegyelethely egyik hősi: emléktábláján ez a felirat olyasható. És valóban Szent Gellórt bizalomteljes Szűz Mária szeretetéből forrásozó rendithetetlen hitünk # a Regímm Marianum .—, mely a török-tatár dúlást s a nyomában kőVetkezett megpróbáltatásokat kiállta, a világháború s forradalmak megrázkódtatásaiból is mint diadalmas Nagy-Magyarország fog feltámadni. A f eh étel csal; az, hogy mint Szűz Mária hű magyarjai idegén járom aíatt nyögő testvércinkkel együtt küzdve ezeréves alkotmány unk alapján, a Szent István. Szent Gellért sugalmazta esz a; ékei megvalósítva, kiérdemeljük Hazánk egységét és területi épségét. Az OSzTGE az Országos Szent Gellért Egyesület imafohásza hatása alatt, mikép az okt. 8. Magyarok Nagyasszonya, úgy a dec. 8. Szeplőtelen fogantatás ünnep alkalmával foglalkozik Szűz Mária ünnepeivel. Ezek közül különösen azokkal, melyeknél a hazafias jelleg erősen kidomborodik és sugal.mazólag hat integritási munkájában. Ezért tartja az OSzTGE városunkban évenkéut augusztus 14-én a Nagyboldogasszony előnapi kultuszestjét, emlékezve arra, hogy 1038-ban e napon ajánlotta fel S/ent István Szent Gellért buzdításával hazánkat a Patrona Hungariaenek. Ebben találja magyarázatát az is, hogy immár mindenfelé, Szentföldön, s a Szűz Mária zarándokhelyeken e tárgyú festményekkel terjesztik a Szent Gellért — Patrona Hungáriáé kultuszt. Hő vágyuk az volna — amint ezt az őemineuciájához felterjesztett hódoló feliratukban kifejezésre is juttatták — ha a Magyarok Nagyasszonya és a Szent Gellért ünnepe böjttel s normával kapcsolatos piros betűs ünnep lenne, melyeken hazánk sorsának jobbrafordulásáért esdekelnének, a Szűz Mária, Szent Gellért sugalmazta gondolatokat kidolgoznák és esetleg meg is valósítanák. Az egyesület alapító elnöke legutóbbi kuiíuszelőadásában, miképen szelídítette meg Szent Gallért a pogány vad, szilaj nomád magyarokat a Szűz Mária kultuszával, és miképen éi vényesül ez a legideálisabb nőkultusz Szent Gellért munkáiban, főleg a Deniatióban, majd azzal fejezi be kultuszisrnertet őjét: „ha Szent Gellért mást nem lesz, minthogy népét megerősíti a Szűz Mária tiszteletében, a Patrona Hungariaekultuszt behozta, már akkor is örökös hálára kötelezi hazánkat, s a magyar szentek közé ragyogó betűkkel írja be nevét." Gabányi János tábornok, történetíró, a nagy integritási regényíró az OSztGE-nek ajánlott költeménygyűjt3inényében egyik Szűz Máriaversében ily vigasztaló szavakat ad a Patrona Hungáriáé ajkára : „Istenben is csak magában Bizzék most a magyar, Visszavívja így hazáját Erős szívvel, karral." Erzsébet kir. hercegnőnk a Szűz Mária-kultusz tárgyában az Osztgetől kikért P. H. buzdítójának külön helyet szántunk. Az OSzTGE iró-művész tagjai nagy számmal foglalkoztak s foglalkoznak Védőasszonyunkkal. Közülök most csak Balázs Benediktának, az OSzTGE levelező tagjának azt a levenemesért küzdő egyesüléseket filléreivel támogatni kívánta? Én valóban sok egyesületnek vagyok a tagja és sok egyesület munkájában veszek részt, de én a tagdíjat valóságosan meg is fizetem, ellentétben azokkal, akik csak hangoskodnak, de áldozatot hozni nem tudnak. Egyebekben a magam részéről ezt a meddő vitát lezárom és nem kivánok sem a cikkíróval, sem szellemeskedéseivel továbbiakban foglalkozni. A cikkírótól azzal a szállóigévé vált mondással köszönök el: „Ockay brigadéros jóéjszakát!" Vitéz Szívós-Waldvogel József. inn ni ím ,

^\k^mM

m

n\\m

m

uK^n^Fw

mmm Halálos baleset a sátorkői homokbányában. A dorogi bányatelep közelében, Sátorkő puszta lábánál van a dorogcsolnoki bányákat homokkal ellátó hatalmas homokbánya. A homok termelése 80 hold területen folyik, villamosan meghajtott baggérekkel s a homokot villanyos vasút szállítja a csolnoki Henrik hegyig A homo ktermelés normális időben egészen egyszerű munka, a bagger kanalai kaparják a homokot, azzal töltődnek s automatikusan rakják meg a szállító csilléket. Télen azonban, 'amikor a talaj megfagy a a 8—10 m magas homokfalat hiába kotorja a bagger, a felső fagyott réteg állva marad s ezt le kell robbantani. Folyó hó 4-én hajnalban a talajt 17 cm vastagságig fagyott át s a robbantást már 4 éve végző Pásztor János munkás a robbantáshoz szükséges fúrólyukat nem az előírt módon a part tetején készítette, hanem a meredek oldalára kakapaszkodott fel. A második fúrólyuk készítéskor a felső fagyott homoktömb rázuhant s maga alá temette, s mire társai a homokot eltávolították, már halott volt. A bányakapitányság és a csendőrség a helyszini vizsgálatot azonnal megindították. Szemüvegek behomályosodását a „Glasolet"-paszta \ megóvja ára 60 fillér. Kapható: Rottár „Hattyú" drogériájában, j lét emeljük ki, melyet az OSzTGE orsz. elnökéhez irt, s melyben in ditványt tesz, mikópen lehetne a primási székváros s a közeli falvak közt kulturális kapcsolatot létesítsen a Patrona Hungariae-kultusz alapjn. E kiváló írónő, ki „Pannónia virágos kertje" c. magyar szentek legenda iában Szent Gellértet a Szent Szűz püspökének nevezi — így szól: „Ő az a világító hegy, aki tüzet szór a hit halavány derengésébe — minden idők magyarjainak szivébe — úgy, hogy belőle sarjadt ki a világ legszebb Mária-tisztelete, a Boldogasszonynak szerelmetes dicsérete. Ez azóta is a magyarság ezer esztendején velünk a napba öltözött szent Szűz, aki védi hazánkat a sötét kelet vérengző pogányságától (kommunizmus) és védi a nyugat idegen isteneinek bálványozásától. Szt. Gellért Szűz Mária hazafias lángolása élénken kifejezésre jut a nagy magyarrá vált szent egész életében, prédikációiban, a templomok építésében, karitász munkájában, végrendelkezésében, s korának tudományosságában s magas szárnyalásában, magában álló munkájában a Deliberatioban, hol Szűz Anyánkat nemcsak páratlan tisztaságú semper Virgonak, hanem intemeratio-