ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-12-02 / 134. szám

UC7T EáOLá 1 RGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetése Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Legnagyobb feladat most a hitel élet biztosítása. Irta: RUBINEK ISTVÁN dr. országgyűlési képviselő. A nemzet a kormánytól most nem várt hosszú időre szóló programmot, amely illuzórius is akkor, amikor a programmok és elgondolások tulajdonképpen hónapról-hónapra, sőt napról-napra változnak és újabb elgondolásokat tesznek szükségesekké. Az, amit a nemzet ettől a kormánytól vár: a reánk nehezedő, a társadalom minden rétegét egyformán sújtó súlyos gazdasági válság enyhítése. Ha azt a programmot, amelyet Károlyi Gyula gróf miniszterelnök hivatalbalépésekor a képviselőház és az ország elé terjesztett, részleteiben taglaljuk, akkor mint objektív embereknek meg kell állapítanunk, hogy azok az elgondolások, amelyek abban a programmban foglaltatnak, végrehajtásuk esetében alkalmasak is a válság enyhítésére. Megnyugvással vehettük tudomásul, hogy a kormány a takarékosságot állította be programmjának tengelyébe. Nagyon helyes és bölcs elgondolás ez, mert egy nemzetnek, amelyet erőforrásaitól megfosztottak, amelynek több mint kétharmadrészét elvették a békeszerződésben, első kötelessége az, hogy államháztartásának berendezése során a takarékosság elvét a legmesszebbmenő mértékben érvényesítse. Természetes, hogy a takarékosság elve végrehajtásának is megvannak a maga határai. Hiszen a túlzásba menő takarékosság épp olyan káros volna, mint amilyen káros magának a takarékosság elvének mellőzése. Arra gondolni, hogy intézményeket szüntessünk meg, amelyeket évtizedes hosszú, lelkes munkával sikerült megteremteni és fejleszteni, amelyekre eddig büszke volt a magyar nemzet, éppen olyan káros volna, mint amilyen káros volna a takarékosság elvének a mellőzése. Ezzel kapcsolatban azonban — az államháztartás egyensúlyának biztosítása érdekében — nem térhettünk ki a jövedelmek fokozása elől sem. A takarékosság önmagában véve tiszteletreméltó elv ugyan, de nem elegendő arra, hogy a mai súlyos gazdasági viszonyok között biztosítsa az államháztartás egyensúlyát. A jövedelem fokozására kellett tehát törekednünk. Azonban itt is áll az az elv, hogy megvannak a jövedelem fokozásának is a maga természetes forrásai, amelyek az ország egyes polgárainak teherviselő képességéből adódnak. Igénybe lehet és kell is venni az ország lakosainak teljesítőképességét, amikor az ország jövőjének biztosításáról, gazdasági helyzetének egészséges alapokra való fektetéséről van szó, de csak olyan keretek és korlátok között, hogy ez az állam lakosai megélhetésének biztosítása mellett — azok teherviselő képességét túl ne haladja. Mert amilyen baj az, ha az államháztartás egyensúlya megbillen, éppen olyan baj a nemzet gazdasági életére az, ha az állam egyes polgáraira rakott terhek túlmennek azok teherbíró képességén. Ezek tehát azok a korlátok, amelyeket egyrészt a takarékosság, másrészt a jövedelmek fokozása terén alkalmazni lehet, de alkalmazni is kell. Egészen természetesnek találjuk tehát, hogy a kormány minden rendelkezésére álló erővel az államháztartás egyensúlyának biztosítására törekszik, mert hiszen egészséges gazdasági életet ebben az országban el sem lehet képzelni az államháztartás egyensúlyának biztosítása nélkül. Ha ebből a célból újabb terheket is raktak az adózók vállaira, az egész nemzet egységesen és zúgolódás nélkül vállalja azokat annak tudatában, hogy az államháztartásnak az egyensúlya nélkül a magánháztartások egyensúlya, a magánháztartások zavartalan élete el sem képzelhető. Ennek elérésére azonban most már egyik legfontosabb feladata a kormánynak a hitelélet rendezése. Mert mindaddig, amíg a hitelélet egészséges alapokra fektetve nem lesz, gazdasági életet és különösen mezőgazdasági életet egészséges alapokon elképzelni sem lehet. Ezt célozza a képviselőház elé legutóbb a Ház osztatlan tetszése mellett beterjesztett törvényjavaslat is az uzsoratörvény módosításáról. A mai súlyos gazdasági viszonyok közepette nincs foglalkozási ág, amely a 14—16 %-os kamatterhet elbírná; a mezőgazdaságnak pedig egyenesen csődjét jelenti a — sajnos, ma már az uzsora határain is túlmenő kamatteher. Ennek a törvénynek megalkotása erőteljes lépést jelent majd a hitelélet egészséges alapokra való rendezése felé, amelynek során Isten segedelmével mégis kilábolunk majd a mai nehéz viszonyokból. Megépítik a pilisszentlélek! utat. Rendkívüli kisgyűlés a vármegye közúti költségvetéséről. Komárom—Esztergom - vármegye törvényhatósága november hó 30-án, hétfőn délelőtt dr. Huszár Aladár főispán elnöklete mellett rendkívüli kisgyűlést tartott. A kisgyűlés tárgya a vármegyei közúti költségvetés megállapítása volt. Nagy körültekintéssel és a takarékossági szempontok legmesszebbmenő figyelembevételével készült el az idei közúti költségvetés, amelyben az összes kiadás 818.491 pengőben van megállapítva a tavalyi 1,113.136 pengővel szemben. Az útadó kulcsát 16%-ban kéri megállapítani, a munkaváltság árát 2 pengőben, az igás napszámét 5 pengőben állapítják meg. A községek a költségek 50 °/o-át készpénzben kötelesek befizetni. A kisgyűlés határozata folytán a vármegye felír a miniszterhez, hogy az útadó 75 %-át adják át a megyének. Mátéffy Viktor bizottsági tag felszólalt a közmunkaadó igazságtalan és antiszociális volta ellen, és erélyesen tette szóvá azt Is, hogy a közmunkaadó miatt Esztergom várost is mily nagy megterhelés éri. A városnak ugyanis a közmunkából alig marad valami, amivel a salát útjait fenntarthatná. Rámutatott továbbá Mátéffy arra, hogy a Pilisszentlélekhez vezető út járhatatlan és kérte a kisgyűlést, hogy találja meg a módját annak, hogy ez az út minél előbb, még ez évben járhatóvá tétessék. A szentléleki út megjavítását követelte vitéz SzívósWaidvogel József bizottsági tag is. Ujszászy Imre műszaki tanácsos védelmezte a vármegye eredeti javaslatát s az útügyi programm keretében a szentléleki út megjavítását kilátásba helyezte. Huszár Aladár dr. főispán rámumutatott a Komárom—Esztergom vármegye területén eddig végzett útépítésekre, és bár a szentléleki út megjavítását ő is a vármegye sürgős feladatai közé sorozta és elismerte a felszólalók igazságát — kérte a javaslat fenntartását. Palkovics László alispán magáévá tette a szentléleki út megjavítása iránt előterjesztett kérést, mire a kisgyűlés elhatározta, hogy részben az inségmunkára rendelkezésre álló összegből — a város és az érdekeltek segítségével a szentléleki utat ki fogja építeni. Vitézek figyelmébe. A vármegyei vitézi székkapitány rendelkezése folytán a súlyos gazdasági íelyzetre való tekintettel a Kormányzó úr őfőaéltóságának névünnepét a vitézek lakóhelyeiken ülik meg. Az Esztergomban lakó vitézek 6-án d. e. résztvesznek saját vallásfelekezetük istentiszteletén (a róm. katholikusok d. e. 9 órakor a belvárosi plébánia-templomban misét hallgatnak) utána pedig délelőtt fél 11 órakor a Fürdő-szálloda turista termében vitézi értekezlet, amelyen való részvétel kötelező. Elmaradást lehetőleg előzetesen be kell jelenteni és igazolni. Zsiga János j. v. hgyTélikabátok: gyermek 9"80, nöi vag\j férfi 29 P-től Balognál.