ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-11-22 / 130. szám

látszik, minden zsenialitásuk dacára is elszámították magukat. Ahelyett, ogy más forrásokat nyitnának, • volna bőven a különféle lukszu­: ok, kedvtelések terén) ismét a köz­alkalmazottak már is beteg testé­nek feszítik neki kicsorbult, erős i ijdalmat okozó késüket. A meg­nyomorított nyugdíjasokhoz nyúl­nak. Törvényben biztosított, szer­: ott és kiérdemelt jogokhoz nyúl­nak immár másodszor, rendeleti úton. Hogy eme második operáció ennyit fog lendíteni az ország i énzügyi válságán, azt nem tudjuk, C'& tudunk mást A tényleges és nyugdíjas köz­í.lkalmazottak körében a gazdasági uílságnál egy sokkalta veszedel­mesebb válság harapódzik el: — az erkölcsi válság. Ehhez bővebb kommentárt nem fűzök. Akik inté­zik az ország, a nép sorsát, azok­nak kell tudniok mérlegelni és megmérni eme erkölcsi válság sú­lyát, mely nagyon könnyen magá­val ragadhatja mindama tömegeket, melyek érzik a közalkalmazottak k-azságtalan megrövidítésének ha­ását. V. I. Liepmuveies a var­megyében. A Tatabányai Népművelési Bi­ottság f. hó 11-én tartotta harma­t ik népművelődési előadását. Az :őadó Tivadar Zoltán bányamér ! ök volt ki, a vulkánosságról tartott crtékes előadást. Komáromban a népművelési elő­r.éás keretében Kaptái Ferenc kör­ki latorvos értekezett az állatokról í 7, emberekre ragadó betegségek­iól. Wiesenbacher József népműve­! ki titkár, „Mi a nyilvános ének­óra és mik annak céljai" cimen tar­> ott előadást s a közönség a „Szól a kakas már" és „Ej haj, gyöngy vi­i ág" cimű népénekeket tanulta meg c's énekelte nagy tetszéssel. Wiesen­I acber József vármegyei népműve­lési titkár, Veiser Károly, Deutsch László, Bischoff Géza karnagy kisé­13te mellett szebbnél-szebb ének- és voneszámokkal szórakoztatták a hal­hatóságot. Felsögalla-Mésztelep. November I ó 11-ín tartott második előadásá­rak előadója Zehetner Anna tani­lónő volt. Több zeneszám, szavalat is 1 felvonásos színdarab élénkitet­í k a műsort. Komárom-Monostorpuszta. Ma­tt dik előadásán dr. Varga Miksa 1 iszti főorvos a fertőző betegségekről beszélt, filmdiapozitivek bemutatá­£ ával. Felsőgalla Népművelési Bizott­sága már 5-ik előadást tartja. Ezen magasnivójú előadások november 17-ki előadója dr. Újlaki Géza, a győri kereskedelmi és iparkamara s. titkára volt, ki aktuális ipari és ke­ieskedelmi kérdésekről tartott elő­rdást. Nagy figyelemmel hallgatták, kzavalatok, zeneszámok és kultúr­iilmek tették változatossá a mű­sort. Lábatlan. A baromfitenyésztésről értekezett Huszár István áll. tanitó. Felsőgalla Újtelep Népművelési Pizottsága f. hó 13-án tartott elő­rdásánák szónoka Mezei Árpád fcV íanitó volt. Alsógallán Szíankovics Lajos „Mi az arany pengő" cimen tartotta elő • { dásáí. Az aktuális tárgyú előadást figyelemmel hallgatta a közönség. Kisbér második ismeretterjesztő népművelési előadását f. hó 12-én tartotta. A hazai termelés és ipar pártolásáról Jakatics Ferenc ig. ta­nitó értekezett. Kisérőszámokkal közreműködött a Kisbéri Dalegy­let. Szt. Erzsébet centenáris ün­nepség as Osztge"-ben. Tegnapi kultuszestjét az Orszá­gos Szt. Gellért Egyesület Szt. Er­zsébet emlékezetének szentelte. Ez alkalomra a székesfővárosi id. he lyiségét stilszerűleg díszítették. Az elnöki emelvény fölött a Szt. Gellért sugalmazási kép hirdette a többi képekkel összhangzásban, hogy kultuszukkal a Szt. Erzsébetnek évenkénti ünneplését bevezették. K. Kamenszky Gyula dr. orsz. elnök kultuszismertetésében Szt. Erzsébettel mint karitászi apostollal és kálváriás hőssel foglalkozott s azzal a munkatervezettel, mely szer­vezet a nagy magyar Szent kultu­szát irodalmi és művészi téren ter­jeszti és fejleszti. Az indítványok közül kiemeljük Huszár Ferenc dr. és Szabad Antal dr. kuttuszügyi előadásaiban fog­laltakat, melyek szerint Szt. Erzsé­betet Erzsébet királynéval együtt ünneplik — párhuzamot vonva a magyar szentek s nagyságok ér­demei között. (Qualitasi s quanti­tási szempontból). Az alkalmi Szt. Erzsébet melo­drámát Szentmiklósyné Beretvás Ilona megfelelő művészi kísérettel oly hatással adta elő, hogy elisme­résüket jegyzőkönyvbe foglalják. Hasonló sikerrel jártak a többi magasszinvonalú alkalmi művészi számok: Bencsik György hegedű, Öttömössy Juci zongora klasszikus bemutatói, valamint Sándor István, T. Polyák Izabella, Dobákné Tro­zonyi Kató opera, Vörös Anikó magyar dalszámai, melyeket Wla­dár Róbert zeneszerző, illetve V. Babits Vilma zeneakadémiai tanárnő kisértek. Az etikai eredményekben gazdag ünnepséget a Himnus lelkes hangjai fejezték be. Ez alkalommal jegyez­zük meg, hogy az esztergomi Szt. Erzsébet ünnepségekkel kapcsolat­ban nov. 22-én d. u. 5 órakor Szt. Gellért kápolnájába — az egye­sület Szt. Erzsébet szobrot helyez el — és hogy e kápolna felvétellel — jubiláris emléklapot bocsájtott ki. A tiszti üdülő ráépítési költsé­geinek elszámolását Esztergom sz. kir. megyei város képviselőtestülete jóváhagyólag tudomásul vette. A 60.000 P-ben előirányzott építkezés végszámlája 59.244 P 36 fill.-t tett ki. HIREK. Éjjeli szolgálatol november 21 27-ig Rochlilz-örökösök „Szent lstván"-hoz cimzett gyógyszertára (Kossuth Lajos­utca és Széchenyi-tér sarok) teljesít. Bús magyar fohász Árpádházi Szent Erzsébethez. Századoknak viharában tündöklő szép szivárvány: Árpádházi Szent Erzsébet szelíd, magyar királylány! Árpád népe ronggyá tépve, koldusmódra sír Feléd. Csodát várva, Feléd tárja kínban égő szívsebét. Hajdan, kinek szent szavadra rózsákká vált kenyered: Símitsa meg sebeinket gyógybalzsamos tenyered. Égi'Szőites keszkendőddel szárítgasd meg bús [szemünk S Égi szódra, vigaszodra rózsákká vál szívsebünk. Walter Béláné. Az Ottó-misén. Verőfényes, késő, őszi reggel. A várhegy már kopár. A Bazilikához felvezető szerpentinen nem sok, de szivében lelkesedéssel megtelt férfi és nő siet a székesegyházba, hogy imádkozzék^ az ifjú király születése napján az Úrhoz, kérve azt, hogy áldás és boldogság szálljon arra, aki születésének joga alapján a ma­gyar közjog szerint már király, de jogait a megkoronázásig még nem gyakorolhatja! Kicsiny a résztvevők száma. Az ifjú király nem adhat megkoroná­zása előtt semmit. Aki a misére fel­jön, azt nem a bizánczi még hal­dokolva való hűség képmutatása, de egy nagy eszme vezeti, amelynek vé­gén ott van a koronázás és a régi nagy Magyarországnak 1867-től 1914-ig terjedő fénykorára való visz­szaemlékezés. Nem akarnak ezek felforgatni semmit, a legbékésebb hazafiak és honleányok, akik még a restauráció esetén sem várhatnak előnyöket. Ez a megható, ez teszi naggyá és nemessé a megjelentek tényét! Imádkozni, azt szabad és ezentúl nem történik semmi. — A többi reá van bízva Isten kegyel­mére és a gyorsan pergő esemé­nyek végső következményeire. Mise, melyet Machovich prelátus fényes segédlettel mond, nagy éne­kes mise és az Offertóriumnál han­gosan ajánlja fel szent mise áldo­zatát az ifjú királyért, Ottóért. Imádkozás közben van időnk egy kis m editálásra is. Íme, a városi ha­tóság a legszebb módon van kép­viselve, más hivatalos képviselet nincs is. A fökáptalan teljes szám­ban van jelen, ott látjuk a primási udvar rendes képviselőit. Az isko­lákat nem képviseli senki, csak a Szt. Benedekrendi főgimnázium van ott méltó képviseletben! Eltűnő­dünk, ha egyszer eljön a nagy nap, vájjon akkor hol lesznek azok az urak, akiknek most nincs egy óra imádkozni való idejük a fiatal ki­rályért ! ? Bizton fenn fognak ülni a szentélyben, ahonnan ki fogják szo­rítani azokat, kik i'tmost, mikor oly kilátástalannak látszik minden, egy szent eszme iránti szeretetből ülnek. Akkor nem egy autó fog a Bazilika előtt várni tiszteletreméltó gazdá­jára és akkor a megjelent notabili­I tások még azt is meg fogják kérni a 1 helyi sajtónál, hogy jól jegyezzék : fel és tegyék be lapjukba a nevü­j ket, hogy ők ott voltak a díszmisén, j Vége a misének, elhangzott a 'Himnus. Lefelé jövünk. Egy uri­asszonytól hallom az okos megjegy­zést : „Most ne bolygassuk a király­kérdést, a történelemnek érnie kell". Legitimista. A szükségadóból fedezzék a vá rosi inségakció!. A h. polgármester indítványozta a városi közgyűlésen, hogy a szük­ségadóból a városi inségakció cél­jaira szükséges segélyt a képviselő­testület kérelmezze a m. kir. bel­ügyminisztertől. E célból a megszerkesztett fel­iratot dr. Huszár Aladár főispán útján terjesztik elő a miniszternek. A mult évben 6000 P-t utalványoz­tak a városnak. Ezidén az az óhaj, hogy az Esztergomban befizetett országos inségadónak legalább a felét engedélyezze a miniszter a város részére inségsegély címén. A Szent Erzsébetről nevezett Esztergomi Jótékony Egylet f. hó 19-én d. u. fél 4 órakor tartotta köz­gyűlését dr. Fehér Gyula nagypré­post elnökletével, aki nagyszabású beszédben vázolta a 700 éves jubi­leummal ünnepelt Szt. Erzsébet éle­tét, példáját — s hívta fel a köz­gyűlésen jelenlévőket és az egyesü­let tagjait a ker. szeretet fokozott gyakorlására. Mátéffy Viktor beszá­molt az egyesület elmúlt évi tevé­kenységéről. A Népkonyhán 50.326 ebédet osztottak ki, és azonkívül 72 családnak nyújtottak 5 hónapon át természetben élelmiszereket. Az is­kolások és leventék között kiosztot­tak 27 pár férfi cipőt, 20 pár női cipő^ 174 pár gyermekcipőt, 21 pár ba­kancsot, 87 gyermekruhát, 15 mun­kásruhát, 13 zakó öltönyt. Az óvo­dában: 19 pár cipőt, 18 leány- és fiú-ruhát osztottak ki és 100-nál több kis óvodás kapott: játékszert, cukrot, diót, kalácsot stb. Szegények­nek: 366 P 27 fillér értékű gyógy­szert adott az egyesület. Összesen: 15.357 P 39 fillért fordított jótékony­kodásra, — amely összeghez hozzá kell adni a népjóléti és munkaügyi miniszter úr által 8000 P értékű cipő és ruha adományt. — Az egye­sület munkásságát a vármegyei in­ségakció, a fökáptalan, a népjóléti miniszter és egyes adakozók támo­gatták. A tagok létszáma: 157. Az egyesület elhatározta, hogy jövő évi munkásságát az eddig jól bevált módszer szerint fogja folytatni. Szt. Imre és szt. Erzsébet ün­nepély. Az Esztergom-belvárosi Kath. Földmives Ifjúsági Egyesület a Földmivesleányok Mária-Kongre­gációjának közreműködésével (vasár­nap) f. hó 22-én d. e. fél 11 órakor székházában ünnepélyt rendez szt. Imre és szt. Erzsébet tiszteletére a következő műsorral: 1. Hiszekegy. 2. Szt. Iure ünnepére. Irta: Hörl Gyula. Szavalja: Adorján János. 3. Szt. Imre ének. 4. Ünnepi beszéd. Mondja: Kurucz Mihály adminisz­trátor. 5. Szent Erzsébet. Szepessy Lászlótól. Melodráma. Szavalja: Nó­vák Júlia. Zongorán kiséri: Mészá­ros László tanitó. 6. Nemzeti ima. Ének. 7. Szt. Imre herceg. Irta: Blaskó Mária. Szavalja: Miskolczi Ferencné. 8. Himnus. Az énekeket az egyesület férfikara adja elő, amelyik a belvárosi plébánia-tem­lomban d. e. 9 órakor tartandó ün­nepi szentmisén ís énekelni fog. Az egyesület tagjait, barátait ezúton hívja meg az elnökség.

Next

/
Thumbnails
Contents