ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-11-20 / 129. szám

hogy tisztviselőivel minden kérdést ma is megtárgyal. Hozzá járul azonban ahhoz, hogy a város csatlakozzék ahhoz az országos mozgalomhoz, amely a városi taná csok visszaállítását szorgalmazza László István városi pénzügyi tanácsos bejelenti, hogy a Magyar Városok Országos Kongresszusa ily irányban már tett lépéseket. írjunk fel mi is a vármegye útján, hogy a mozgalomnak annál általánosabb sikere legyen. Elfogadják. Öt óra. Vége hát az általános költségvetési vitának. Jön a részleges tárgyalás. A részleges költségvetési vita. László István ismerteti a költség vetési előirányzatot. Minden képviselő vele együtt lapozgatja a nyomtatásban is megjelent költségvetési előirányzat füzetének széles lapjait. Az előbbi hangos beszéd elül. Súlyos számok hangzanak eléggé gyors egymásutánban Zwillinger Ferenc dr. szólal fel ismét elsőül a részletes tárgyalás során. Nehezményezi az államrend őrségi kiadásokra előirányzott 30.000 pengőt. Inkább csökkentsék a rendőrség létszámát s csökkenni kell akkor a kiadásnak is. V. Szívós-Waldvogel József osztja az előtte szóló véleményét. Irtunk már fel a magas hozzájárulási ösz szeg csökkentéseért, de hiába, — kérésünket elutasították. Meszes Ferenc a mezőrendőrség nek fegyverrel való ellátását és fizetésük felemelését sürgeti. Zwillinger ezután a hivatásos tűzoltók számának apasztása érdekében szólal fel. Elég 8 tűzoltó. Mátéffy Viktor is hasonló értelemben szól. A városi tűzoltóság fejlesztése túlhaladta a város igényeit. Nem akarja, hogy bárkit is elbocsásson a város, de ha altiszti állás üresedik meg, elsősorban tűzoltókat alkalmazzanak. László István jelenti, hogy a létszám szaporítását a mentőszolgálat tette szükségessé. Már felírt a város a Mentőegyesülethez, hogy a költségek dolgában tehermentesítse a várost. Vitéz Szívós-Waldvogel József a katonaügyi kiadások tételénél a beszállásolási alapnak a városra háruló súlyos terhét sérelmezi. Országosan megosztott teher legyen ez, ne egyes városoké. Zwillinger Ferenc a forgalmi adó költséges adminisztrációját teszi szóvá. Kiffer János a város női kezelőszemélyzetét tartja feleslegesnek. Egyéni sérelmet panaszol fel. Toldy János az állategészségügyi kiadások során rámutat a párkányi vásárnak a városra káros forgalmára, melynek ellensúlyozásakép ugyanebben az időben Esztergomba is vásárt kellene kérelmezni. László István közli, hogy már tett a város^ előterjesztést 4 helyett 6 országos vásár engedélyezése iránt, de e kérelmet az illetékes minisztérium elutasította. V. Szívós-Waldvogel a kirakodó fontos. vásároknak nem sok hasznát látja Idegenek árulnak és viszik el a has2not a helybeli iparosok és kereskedők elől. Kiffer János a meg-megújuló beszélgetések zajában az állategészségügyre tér vissza. Bottyán János a szigeti földeket azért hagyta a városra, hogy apaállatok tartásáról gondoskodjék a szegény földmivesnép számára. Lenkei Emil, aki a nagy zajban szintén nem érti az előtte szólót, ismét a vásárok kérdésére tér át. A A dorogi hetivásár tönkretette az esztergomi piacot. Kérni kell a minisztert ennek eltörlésére. Dr. Brenner Antal főjegyző ismerteti e kérdésben a szakminisztérium álláspontját. A kérdés amennyire hasznos, épp oly káros is lehet. A helybeli termelők és iparosok Dorogon megtalálják számításaikat. Meszes Ferenc a helybeli vásárhelyek egyesítése érdekében szólal fel. Az egyes piacok messze vannak egymástól, ami a forgalom kárára van. j V. Szivós-Waldvogel József szerint vármegyei szabályrendelet intézkedjék az iránt, hogy hetivásárokon csak járásbeli iparosok árulhassanak. Toldy János indítványozza, hogy a dorogi hetivásár napján Esztergomban teljesen vámmentesen lehes sen piaci árút árusítani. A közoktatásügyi költségvetés so ran Zwillinger kéri a polgármestert, hogy tolmácsolja a város köszöne tét az alispán előtt, amiért visszavonta ama rendeletét, hogy a nyil vános [műkedvelő-előadások prog ramm ja előzőleg a vármegyei nép művelési titkárnak jóváhagyásra bemutattassék. A népművelési munka elsősorban arra irányuljon, hogy vármegyében analfabéták ne legyenek. Felvilágosítják a felszólalót, hogy vármegyénk helyzete az országos analfabéta statisztikában egyike legkedvezőbbeknek. Csakis egészen öregek között találni még analfa bétát, ha pedig fiatalokat is találunk, akkor azok tanithatatlanoknak bizo nyúltak. Esti hét óra tájban kimerült a vita anyaga s a költségvetést a képviselőtestület részleteiben is minden lényegesebb változtatás nélkül elfogadta. Ezután a tárgysorozat többi pontjára került a sor, amelyekkel esti 8 óra körül végeztek. Ezekről lapunk más helyén számolunk be. Nyugalombavonuló munkásait családi házzal ajándékozza meg a dorogi bánya vezetősége Schmidt Sándor körútja a munkásotthonokban. Annakidején részletesen irtunk róla, hogy a dorogi bányamedencé3en tartozó bányatelepekén és községekben munkásotthonok épültek, ahol a bányászság szabadidejét kelemesen és szórakozva töltheti és szép kulturális életet élhet. A kulturesték az összes Otthonokban e hó folyamán újból megindultak. Az ünnepélyes megnyitásokon Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos mindenütt megjelenik és elkes buzdító szavaival erősíti azt a hűséges ragaszkodást, amely minden munkását eltölti a bányavezetőség iránt. Legutóbb Annavölgyet tüntette ki átogatásával. A telep lakossága színültig megtöltötte az Otthon hatalmas dísztermét. Az előcsarnokban magyarruhás leánykák sorfala között \cnult be Schmidt Sándor Gácser János h. bányaigazgató és gróf Sternberg József kíséretében. A lakosság nevében Gangl Irénke hatalmas csokorral köszöntötte a népszerű bányafőtanácsost, majd a megjelentek lelkes éljenzése közben épett az emelvényre, hogy megtartsa bevezető előadását. Közvetlen szavakkal vázolta a munkásság mai nehéz helyzetet és kilátásba helyezte a sorsukon való könnyítést kitartó hazafias magatartásukért és szorgalmas, becsületes munkájukért. Közölte tervét, mely szerint minden bányász, aki 30 éves szolgálati idővel megy nyugdíjba 5.000 P értékű családi ház birtokába juthat, melyet ott építene fel a bányatársulat, ahol a munkás a bányaérdekeltség területén letelepedni óhajt. A hallgatóság meleg ovációval fogadta a szép tervet. A bányaigazgató ezután több ismerős munkásával elbeszélgetett; lelkes búcsúzás után a közönség egy kedves nap emlékével távozott otthonából. Az a gyönyörű szociális programm tehát, amelyet Schmidt Sándor a legutóbbi Kath. Nagygyűlésen ismertetett, mint a fenti tudósításból következtethetjük, újabb jelentőségteljes lépéssel közeledik a megvalósuláshoz. Örvendünk, hogy az igazi keresztény karitász szellemét visszatükröztető eme híradásunkkal éppen a keresztény szeretet nagy szentjének, Árpádházi Szent Erzsébetnek napján lephetjük meg olvasóinkat. Bárcsak visszhangja kelne mindenütt, ahol egész életüket nehéz munkával töltő elhagyott szegény emberek sorsát vannak hivatva irányítani ... Kevés pénze kötelez mindenkit, hogy érte csak a legjobbat vegye. BALOG LÁSZLÓ posztóárúházának árúi 1885. óta minőségben az elsők árban az utolsók. Teniszflanell —.66 fill. Mosóselyem —.79 fill. Zefier, vagy kanavász . . —.89 fill. Kelengyefonálmaradékok —.80 fill. Bőrkeztyű csattos, gyapjúbéléses 7.90 P Hócipő 5.90 P Flanellmunkásing v. nadrág 1.98 P Bőrsapka férfi v. fiú . . 3.90 P Mindennemű gyapjú, selyem és mosóanyagok, kötött-szövöttárúk, keztyűk, harisnyák, kendők, ágy- és fehérneműcikkek a legjutányosabb árakon. „Erik a búzakalász" f. hó 22-én a Kath. Legényegyletben. Az új választójog tervezete. A legutóbbi "választások óta erősebben és erősebben sürgették a titkos választói jog kiterjesztését az egész ország területére. A kormány végül is magáévá tette a titkos váasztói jog ügyét és már folynak az új választói törvény előkészítő munkálatai. A belügyminisztérium törvényelőkészítő osztálya hetek óta dolgozik az új törvénytervezeten, amelyet már el is készítettek és egy miniszterközi bizottság elé teresztettek. A belügyminisztériumban statisztikai adatok egész tömegét dolgozták fel, különös tekintettel a választók számának várható alakulására. Kidolgozták azután az eddigi váasztói törvények alapján az új törvénytervezet szövegét is. Tulajdonképpen hat javalatot készítettek, három törvény- és három rendelettervezetet. Valamennyi javaslat szerint az egész országban titkos és lajstromos szavazás lépne életbe. Az egyik javaslat a keresztény párt régi kívánsága alapján áll és a választásokat országos lista útján ejtetné meg. Ebben az egész országban minden pártnak csupán egy-egy jelöltlistája indulna's ezen s a listán kétszáznegyvenöt jelölt neve szerepelne. Az országos listára vonatkozó javasat ugyanis nem szállítja le a képviselők jelenlegi számát. A második tervezet szerint szintén kétszáznegyvenöt képviselőt választana az ország, azonban az eddigi választókerületeket vármegyénként összevonnák és minden megyében lajstromos választás lenne. Budapest és az eddigi pestkörnyéki választókerületek közös lajstromra szavaznának. A harmadik javaslat már nagyobb újításokat tartalmaz. Elsősorban leszállítja a képviselők számát és ha ez a javaslat emelkedne törvényre, úgy ötvenöttel kevesebb képviselő, mindössze százkilencven intézné az ország sorfát. A javaslat tizenegy kerületre osztja az országot. Az első kerület Budapest és Pestkör-