ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-11-15 / 127. szám

egy évtized előtt is aránytalanul kevesebb volt az adó, mint ma. Ha a tetemesen megnövekedett állami adóterhek mellé felsorakoztatjuk a többi adónemekéi és az adófizetést gátló okokat is, akkor nagy általánosságban nem lehet azt mondani, hogy a magyar adófizető közönségben megrendült az adó erkölcs. Amikor a magyar kisgazda odáig jutott, hogy félretéve büszkeségét és inséggabonát kér cselédjéaek járandóságára, akkor ez aréteggazdaságilag nagyon beteg. Ennek a betegsége pedig gyilkos lázával beteggé teszi a társadalom többi osztályait is. Tekintve hatalmas tömegét, veszélyezteti magának az államinak is gazdasági egészségét. Az ország évi költségvetési összegének körülbelül egynegyed része szeiepel ma adóhátralék cimén. Ez mindenesetre rendkivül súlyosan eső vád az ország gazdasági mérlegében. És még sem lehet a nagy tömeget azzal megvádolni, bármiy katasztrofális következményei legyenek is az adóhátralékoknak, hogy megingott az adóerkölcse. Ismerünk adóhátralékosokat, akik szégyenlik hátralékukat. Restelkedve mondják, hogy soha sem voltak hátralékban és most több száz pengő adóval tartoznak. Teljesen bele tudjuk magunkat élni a legutóbbi törvényhatósági bizottság kisgyűlésen felszólalt kisgazda lelki állapotába, aki az Ínségesek, nincstelenek sorába volt kénytelen lépni társai nevében és kenyeret kért cselédjei számára, mert ők nem tudják ezt biztosítani. Aki csak némileg ismeri a magyar paraszt nemes pszichológiáját, az nem fogja megingott adóerkölccsel megvádolni ezt az osztályt. Fizetne, de nem tud és koldul cselédje részére. Az idei év termése mélyen alatta áll a gyenge termés alatt és ennek is az ára mélyen alatta áll a közterhek nagyságának. Egyik magyar főtermény a bor, melyből két éven át kielégítő termés volt, oly nagy mennyiségben fekszik kamatozatlanul, teljes kereslet híján csúfos árak mellett a pincékben, hogy erre még példa soha sem volt. Az elsőrendű életszükségletek, a liszt, hús, zsír, cukor, lábbeli, ruha messze fennáll ár tekintetében a nyerstermény árai felett. Mivel a fentiekre egzisztenciális szüksége van, beszerzésükkel csökkennek az adó befizetések. Nem az adóerkölcs rendült meg a magyar közönségben, hanem az adóerkölcs alapjának lehetősége, hisz még hitel igénybevétele is nehézséggel s nagy megterhelteíéssel jár. Feltéve, de semmi esetre sem megengedve, ha . tényleg megrendült volna a magyar közönség nagy részében az adóerköícs, azon sem lehetne komolyan csodálkozni. Ma mindenki, éppen a rendkívül nehéz megélhetési viszonyok következtében sokkal nyitottabb szemmel néz és jobban lát, mint nézett és látott akkor, amikor aránylag könnyen viselte közterheinek súlyát. Amikor azt olvassa, hogy az ország katasztrofális helyzetében száz és száz milliókat mentettek ki külföldre s erősen megcsapolták az ország gazdasági vérkeringését, semmin sem lehet csodálkozni. Rendkívül megcsappanthatja az adófizetési készséget a nagy adófizetők nagy adóhátraléka is. Ott nem volna szükség elhajtani a szegény özvegyaszszony tehénkéjét adóhátralék miatt. Találna az adóvégrehajtó bőségesen fedező fényűzési tárgyakat, soha vagy ritkán használt berendezéseket. Itt ezeknél az uraknál dőlt meg az adóerkölcs és végzetesen rosszul befolyásolja a kisemberekét. Az sem válik javára az adóhátralékos adóerkölcsének, amikor látja, hogy közpénzekből négy-ötféle címen is jut egyik másiknak hatalmas jövedelem. Nem javítják azt meg az állam, kisközületek terhére kiállított vasúti és autóbusz szabadjegyek sem, de károsan hatnak a közpénzekből táplálkozó, szinte kihívó lukszusutazások, kocsikázások, nyilt és dugsegélyek, teniszpálya építések, fogyasztási adórészesedések és sok sok más dolgok is, amikor nyomor van és pereg a^dob az adóhátralékos háza előtt, pedig nem az adóerkölcse rendült meg, hanem a körülmények bénították meg fizetési képességét s emellett lelkében megbotránkozva a fentiek miatt csikorgatja fogait. Aki és akik azt hiszik hideg lélekkel, hogy még is megrendült a magyar adófizetők nagy részében az adómorál, azok elsősorban küszöböljék ki az állami és kisebb közületi életből a fentieket és akkor nem lesz okunk beszélni a most állítólag megrendült adómorálról. V. I. Családi-est a Legényegyletben. Az Esztergomi Kath. Legényegylet (vasárnap) f. hó 15-én este 8 órakor a tánctanfolyam keretében családias estélyi tart, melyre a pártoló tagokat és azok családtagjait szeretettel hívja meg az Elnökség. Volt lengyel .légionisták figyelmébe . Mindazokat, akik 1914-1918 vagy pedig 1819-1923 években a lengyel hadseregben illetve a lengyel légióban szolgáltak, felkéri Pkputh Árpád Miklós, hogy saját érdekükben jelentkezzenek Miklósi Ferdinánd Leó-nál a Lengyel Légionisták Egyesületének elnökénél. Budapest. X. ker. Szabóky u. 58. sz. (levélileg) írják meg továbbá életrajzi adataikat, küldjék be 2 kis fényképüket, pontos címüket, foglalkozásukat s a légióban volt beosztásukra vonatkozó okmányaikat. típusban válogathat Standard * fíadio HÍREK. Éjjaii szolgálatot november 14—20-ig Kerschbaummayer Károly „frf egváStó"hoz címzett gyógyszertára (Kossuth Lajos-utca) teljesít. „Pro Patria'-mise a főszékesegyházban. Mint jeleztük, pénteken, f. hó 13-án, a gyászos trianoni békeszerződés ratifikálásának 11-ik évfordulóján a főszékesegyházban a haza javáért „Pro Patria"-mise volt, amelyet Dr. Breyer István felszentelt püspök pontifikált. A misén a vármegye, a város, a katonaság, a helybeli hivatalok képviselői és tanáraik vezetésével az érseki intézetek nagyobb növendékei vettek részt. A Magyar Tudományos Akadémia melegen érdeklődött az esztergomi Balassa Bálint Társaság legkodást. „Esztergom méltán elvárhatta visszatért prímásától ezt a fejedelmi gesztust. Majd akad más prímás, aki Pesten épít. Hegyre kellett építeni a templomot, mert különben szegényebbek volnánk egy magasztos és fölemelő tekintet erkölcsi értékével. Hegyen kívánja az Isten az imádást, ezen a hegyen született és megkeresztelkedett Szt. István: A hely megérdemli a nemzet fölséges kegyeletét." A hegyen keresi Packh Jánost az építészt, de csak a testvérét találja egy szurdokban. Előtte a két modell, hogyan találták a hegyet a Rudnaymunkálatok elején és miképen alakú! át a tervezett munkák végén. Említi, hogy az egyik modellt csavarokon felhúzták s alatta látni lehetett, hogy az új elrendezésben mely helyeken állottak a régi dolgok. Szent István megkeresztelkedésének régi színhelye, a Szent István protomartir templom pontosan a mostani szent István kápolna fölött van. Találkozik Schrott Andrással, aki sáros kezeivel most modellálja a pannonhalmi domborképeket: Ferenc királyt, a nádort, Somogyi alkancellárt és Nóvák apátot. Novákról képet nem talált s azért koporsóját megnyitotta, hogy arcvonásait ellesse. A bazilikában először a készülő kupola alá áll s megrendülve bámulja a gigászi falakat. Kifogásolja, hogy a templom belsejét vörös márvány lapokkal rakták ki. Az egyhangú vörös felület nem kellemes a szemnek. Miért nincs Esztergomnak fehér és sárgálló márványa! Almás felől jövet mindig csak vörös szint lát a szem. Ezt a kritikáját is meg^ fogadták. A vörös márványt csak a lábozat magasságáig, azonkívül a Bakács-kápolna és Szt. István kápolna oldalán hagyták meg. Máshonnan leszedték és szürkés műmárvánnyal helyettesítették. íme a második műtörténeti emléke Kazinczy esztergomi útjának. A Bakácskápolna megtekintése után a Szent István-kápolnában megcsodálja Ferenczy István művét, az oltárfalon az égből alászálló angyalt a pálmaággal. Ismeri már Szent István szobrát is, amely még akkor Budán volt. Károly Ambrus főherceg síremléke fehér lepellel volt letakarva. De neki teljes szépségében is megmutatják a szobrot, amelyet részletesen leír. „Egipíusi lélek" szállta meg, mikor a „grádicsokon" leszállt a kriptába s meghatottsággal szemléli a két kolosszális angyalt, az izmos keleti oszlopokat, a príma ok körkriptáját, amelynek ajtaja fölött elolvassa: Principis a Rudna, successorumque sopori. Talán nem gondolta, hogy a fejedelmi sír már várja lakóját. Rudnay már abban az évben, szept. 13-án meghalt s elment az egiptusi kriptába álmát aludni. Annál kevésbbé tudhatta, hogy ő még 20 nappal megelőzi a nagy prímást s majd a hálás utókor neki is klasszikus mauzóleumot épí'. A templomból a vizivárosi zárdatemplomba siet Kazinczy. Rumy Karoly György, a presbitérium jogtanára a Pozsonyból hozott primási könyvtárba vezeti, ahol Kazinczy Homonnai Bálint naplóját akarja látni. Homonnai naplója a Batthyányféle kézirattárban van. 1605 évi hadjáratát írja le 1605. júliustól novemberig. Kazinczy a zempléni birtokos, látni akarja a zempléni oligarcha, Bocskiy főkapitányának kezeírását. Sajnos, a beálló sötétség miatt már nem láthatja, hanem kárpótolja e^ri születésű Hess Mihály professzor két nagy oltárképe. Egyik „Szent István megkeresztelése, a bazilika, a másik a Szent Anna számára készült. Nagyon tetszik a két kép. „Gondolata és rajzolata hibátlan, ecsetje velős." Kazinczy útját az esztergomi könyvtárba és levéltárba ő után i hazánk sok kiváló tudósa és írója tette meg. Másnap reggel Kazinczy kocsin elhagyja Esztergomot a fölséges tapasztalatok szin e lenyűgöző hatása alatt. Amikor a Duna túlsó oldalán a honti hegyek csak szűk sikátort hagynak a Duna mellett, áttekint az esztergomi oldalra s merengő gondolatait megszakítja a magas hegyen emelkedő szikla tetején a megváltás jele. Kéri az üdvösség jelétől a vigasztalást, amelyet a hozzá zarándokló környék népének is megad s elrebegi egyik hitvalló ódáját, amelyben az istentelenséget ostorozza és megrendíthetetlen „magzati" hitéről tesz vallomást az ősz tudós, költő és művészetbarát, búcsúzó vezére egy letűnő kornak, amelynek ő mutatta meg vezéri pálcájával az utat az igéret földére, a magyar irodalom klasszikus korába. A Balassa Bálint Társaság Esztergomból száz év múlva kegyeletes üdvözletet int az Esztergom határánál álló lázkereszt megható panorámájánál könnyező agg magyar prófétának s Esztergom helyi géniuszát szeretni akarja, mint Kazinczy egy nap alatt megszerette. Közkívánatra a „Stefánia" nov. hó 15-én (vasárnap) d. u. 5 órakor a „Fürdőd-ben megismétli az „ARANY~ KAKAS" cimű vígjátékot. Belépődíj: ülőhely 80 f., állóhely 30 f.