ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-10-30 / 120. szám

Munkanélküliek statisztikája. Magyar kir. központi Statisztika Hivatal megállapítása szerint a szakszervezetek által kimutatott munkanélküliek száma folytonosan emelkedő tendenciát mutat. A júliusi adatokhoz képest 8.1 százalék az emelkedés augusztus hó folyamán, és az előző év azonos hónapjával szemben pedig 34.5 százalékkal emelkedett a munkanélküliek száma. Az emelkedés csaknem minden kategóriában észlelhető. Legnagyobb fokúemelkedés jelentkezett az építőiparban : 19.7 %; a vasiparban 9.5%, a sokszorosítóiparban 8.9%, a szállodai és éttermi alkalmazottaknál 9.7 százalék. Némi javulás mutatkozott az élelmezési és a bőriparban. A hatósági munkaközvetítő adatai szerint 100 munkahelyre esett munkakeresők száma a tavalyi adatokhoz viszonyítva 23.3%-kal emelkedett. M. H. Eladósodásunk legfőbb oka as, hogy nem kar oh tuk fel a hasai ipart. Évtizedek óta közszájon forgó magyar jelszó: „Pártoljuk a hazai ipart!" Hogy ez a jelszó mennyire csak jelszó maradt s mellette mily vigan pártoltuk a külföldi ipart, beszédesen bizonyítja az a tény, hogy 1925-től 1929-ig, vagyis öt éven át 2 milliárd 50 millió pengőt fizettünk ki a külföldnek nélkülözhető, vagy itthon is előállítható ipari terményekért. Ebbe az összegbe tehát nincsenek beszámítva a nélkülözhetetlen és itthon elő nem állítható iparcikkek, sőt nincs beleszámítva a csak külföldön beszerezhető nyersanyagoknak az ára sem. Tettük pedig ezt azon hamis jelszó után indulva, hogy a magyar gyártmány silányabb, mint a külföldi. Feltéve, hogy a fenti állítás helytálló (pedig nem az), annyit el kell ismernünk, hogy mindazt, amire egy kirabolt, tönkretett országnak igénye lehet, ma is elő tudja állítani a nem támogatott, mellőzött magyar ipar. Mi, magyarok soha sem tekintettünk szeretettel a magyar gyártmányokra, soha nem tekintettünk szeretettel a fejlődő, feltörekvő magyar iparra. Ellenkezőleg: ócsároltuk. Nem láttuk és nem tartottuk nemzeti kötelességünknek a magyar ipar pártolását. Jankovich Bésán Endre, a gazdag magyar gróf nem restellette s nem restelli ma sem feleségével együtt az általuk létesített házi szövőipar termékeiből készíttetni ruháit. Mi mindig szivesebben vettük a külföldi gyármányt, azt jobbnak, megbízhatóbbnak tartottuk. Ha a szegény fejlődő magyar ipar gyártmányait ránkakarta sózni erőnek erejével, kénytelen volt ráfogni, hogy angol, német, vagy cseh, vagy amerikai stb. gyármány. Ugyanazokat a cikkeket, amelyekből a magyar ipar nagyon sokat adott el Angliában és Németországban, mint magyar gyármányt, mi idehaza mint külföldi gyártmányokat vásároltuk csak meg. Két milliárd pengő óriási összeg. Ha nem adtuk volna ki kútfődre, a magyar ipari nyersanyag termelőin, a magyar gyárak és a magyar munkások sorsán hatalmasat lendítettünk volna! Meg kell értenünk, hogy minden magyar termelő a mienk; minden magyar gyár a mienk; minden magyar munkás a mienk. Nem azért kell őket pártolnunk, mert a magyar ipanermék olcsóbb, vagy drágább ; silányabb, vagy jobb, hanem azért, mert ma a magyar ipar pártolása nemzeti kötelesség. Volt idő, mikor karddal, vérrel kellett ezt az országot a pusztulástól megóvni. Ma a magyar ipar pártolása az, amivel legtöbbet segíthetünk hazánkon. Védjük as éheső madarakat. Úgy érezzük, hogy a kedélyünk is lehangolódik, valahányszor a hideg télre! gondolunk. Pedig szép, kedves évszak a tél is. Sok örömöt, boldogságot tud elővarázsolni. Igen ám, csakhogy a téli örömökhöz bizonyos fokú jólét, földi javak feletti bőség is szükséges. Mert ha szükségben szenvedünk, ha nem vagyunk kellőleg felkészülve a tél hidege ellen, úgy jaj —, fájdalmas az élet, sok nélkülözést kell elszenvednünk. Ezért hangolódik le kedélyünk. A társadalom is azért mozdul meg, mert látja a sok szenvedést, mert segíteni akar a szűkölködőkön. Segítő kezünket azonban nemcsak embertársaink felé kell a téli időkben nyújtani. Gondolnunk kell kis madarainkra is, amelyek énekükkel, barátságos csicsergésükkel erdőt, mezőt megelevenítenek, a rovarok íratásával pedig a mezőgazdának, kertésznek kiszámíthatatlan hasznot hajtanak. Kivánatos tehát, hogy fokozottabb mértékben ápoljuk jótevőinket, a kis éneklő, hasznos madarakat. A madarakat télen nekünk kell táplálni, mert különben elpusztulnak. A jótékonyságot e téren is gyakorolnunk kell, ni ég pedig okos és biztos céllal, hogy munkánkat siker koronázza. Téli időben ugyanis sokan állítanak fel etetőhelyeket,! azonban a tapasztalat azt mulatja, | hogy a madárkák alig keresik fel,

! nem szokják meg, amiért a legtöbben be is szüntetik az etetést. A madarak védésénél és etetésénél fontos, hogy az ember ismerje a madarak életmódját és ahhoz alkalmazkodva történjék a gondozásuk, etetésük. Mert míg a veréb, a galamb megszokta az ember közelségét és így minden etetőhelyen bátran megjelenik, még az ablakpárkányon is, addig a cinkék, harkályok embermagasságban, faágak közt elrejtőzve tanyáznak, így természetes, hogy etetőjőket is a sűrű ágak közé kell helyezni, hogy meg ne rémítsük őket. A pintyőke, csiz, kenderike meg sík helyet szeret, részükre az etetőt tehát sík helyre kell kitenni. A táplálék dolgában is igyekezzünk a madarak életkörülményeihez alkalmazkodni. Zsemlye, kenyérmorzsa a földön megsavanyodik, megfelelő magvak, főtt, aprított, de ne.n sózott hús, ellenben édes csemege kell nekik. A téli etetés, amint látjuk, bizony előismereteket kivan. Azonban mindezt nem hosszú tanulmánnyal szerezhetjük meg, hanem egy kis megfigyeléssel. Télen, nyáron figyeljük kis madarainkat s már is tudjuk, hogyan tarthatjuk házunknál őket. Aki csak egy kissé is törődik a kis éhezőkkel és ablakára, vagy háza tájékára tudja csalogatni őket, az a rövid téli napokon víg és kedves madárcsicsergést fog hallani. Kevés fáradsággal im részünk lehet a téli örömökben s ezzel megvédtük gyümölcsösünket, veteményünket a sok kártékony rovarral szemben. qiiiHuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiuiiiiiiiiii!ii:iiiii!ii.iiiiiiiiiiiiHiiiiiuniuiiiiiiiii!iinnuiniiiiiim:iiiiim Angol vélemény Magyarország és Ausztria helyzetéről. Sir Walter Layton a Daily News Chronicleban a Népszövetség pénzügyi bizottságának magyarországi munkájával foglalkozva, megállapította, hogy Magyarország helyzete súlyos, a depresszió közetkeztében az adóbevétel egyre csökken és a költségvetés egyensúlyát takarékossággal lehet és kell is biztosítani. De ezenkívül nagyobb külföldi adósságok is várnak kifizetésre, amelyekre nem^áll fedezet rendelkezésre. Azt reméli ezért, hogy a külföldi hitelezők haladékot adnak az adósságok fizetésére. Ezekről a kérdésekről tárgyalt a pénzügyi bizottság a magyar kormánnyal. Ausztria helyzete még súlyosabb, mert januárban az osztrák jegybank adósságát is ki kell fizetni. Világos, hogy Magyarországnak és Ausztriának'külföldi segítségre van szüksége, hogy elkerülhessék az inflációt és biztosíthassák a pénzügyi stabilitást. De a kölcsönök még nem oldják meg a ama problémát, amely Mielőtt ruhaneműt vásárol, saját érdeke parancsolja, h

0gy BALOG LÁSZLÓ posztóáruházát felkeresse, hol valamennyi szakmabeli cikk árát a mindenkori viszonyoknak megfelelően legpontosabban megtudhatja. Régi elvem : Mindent a vevőért! párosulva az 1885. óta közismert szolid üzletvezetéssel biztosítja, hogy mindenkor árleszállításban az első, emelésben az utolsó legyek! Sötét flanellek ... --85 P Meleg tweed vagy zibelin ... ... 198 P Gyermekoroszkák... ... ... ... 3"— P Női meleg angolharisnya ... ... —-98 P Mosóselyemharisnya nyíllal ... 1'98 P Kockás kordbársonyok— ... ... Í2-98 P Férfi tenniszing vagy nadrág ... 1*98 P Bőrsapka, férfi vagy fiú ... ... 3-60 P Gyermek télikabátok 9-80 P Gyermek téli trikókesztyű ... .„ —-98 P Női téli trikókesztyfl ... ... ... 1-28 P Férfi téli trikókesztyű ... 1-38 P Ruha, felöltő, télikabát gyapjúszövetek, valamint készárúk, vászon és ágyneműcikkek, teniszflanellek, pargetek, kötöttáruk legelőnyösebb bevásárlási forrása. abból áll, hogy az európai országok, köztük az utódállamok is, a háborúk után magas vámsorompóval elsáncolták magukat és ezzel a Közép- és Délkelet-Európa államainak természetes kereskedelmét meggátolták. A pénzügyi megsegítés azonban még nem oldja meg teljesen a helyzetet, gondoskodni kell az általános gazdasági és ipari fellendülésről, amelyre sürgős szükség van. HIRE K. Éjjeli szolgálatot október 24—30-ig Kerschbaummayer Károly „Meg váltó"hoz címzett gyógyszertára (Kossuth Lajos-utca) teljesít. Főegyházmegyei hirek. Lotharidesz Lajos nagybárkányi adminisztrátor és Cziklay Aladár budapesti hittanár nyugalomba vonultak. — Flienert Károly érsekvadkerti káplán nagybárkányi adminisztrátor lett. — Perlaki-Prasser Lajos Nyergesújfalura küldetett káplánnak. Esküvő. Most kedden vezette oltárhoz az árvamegyei árvanagyfalvai róm. kath. templomban revisnyei Reviczky Gábor dr. vármegyei másodfőjegyző Kollár Pannát, néhai Kollár Rezső törvényszéki bíró leányát. Sok és tartós boldogságot kívánunk az új párnak. A Kath. Legényegyesület kultúrestjei. Az Esztergomi Kath. Legényegyesület ez évben is folytatja az elmúlt években oly sikerrel megkezdett kultúrestjeinek sorozatát. Minden szerdán lesz kulturestély, amelyen egy komolytárgyú oktató előadás után a műkedvelő gárda szavalatokkal, énekekkel és kisebb színművekkel szórakoztatja az egybegyűlt tagokat, pártolótagokat és az egyesület jóakaróit, vendégeit. Az egyesületekben folyó kultúrmunka előnyös hatása a város tisztes iparosságának, józan, komoly gondolkozású polgárságának minden rétegében eléri célját, közelebb hozza egymáshoz az emFontos érfesifésl Bármely gyártmányú gramof óni emezeket leszállított árban árusítom. ISKOLAHEGEDUK és más hangszerek, valamint ezek alkatrészei a legolcsóbb napi árban: i 25 cm-es tónclemez 550 P, 30 cm-es művész-lemez 8 - P. GÍegler FerCHC *

an

g

szerkészitönél kaphatók Kossuth Lajos-utca 14. szám