ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931
1931-10-21 / 116. szám
ványai ide kerültek a belvárosi templom előtti Szent * Antal-térről. A Major-utca felőli deszkakerítés mellett is egész csomó faragott követ és egy vörösmárvány oszloprészt láttunk, köztük egy barokkcifrázatú, bizonyára felirásos kő társaságában. Más helyütt utcakövezésre szolgáló kockakövek és tö-i vonását kéri, mert igazságtalannak rött betongyűrűk hevernek. j és a közteherviselés elvével ellenLegszomorúbb látvány azonban j kezőnek tartja azt, hogy a betegápomaga a majorépület, amelynek kor- j lási alapból nem fedezett kórházi hadt zsindely tetején beesik az eső a szegényes lakásokba és falai düledeznek. Mintha csak Petőfi Kutyakaparó] át látnók... Érdekes adatok az adóstatisztikából. Hogyan oszlik meg az adóteher a különböző kategóriákban ? Legtöbb adóteher az országban a házbirtokra hárul. Az egyes kategóriák mindig a másiknak az adóját tartják alacsonyabbnak a jövedelemhez mérten, mig a maguk adója szerintük elviselhetetlen, előbb-utóbb tönkreteszi őket.. Alkalmunk volt betekintést nyerni az országos adóstatisztikába, amelyről a száraz adatokat a következőkben közöljük. Kezdjük a mezőgazdasággal. Itt előre ki kell jelentenünk, hogy a progresszivitás nincs keresztülvezetve, pedig kétségtelen, hogy a nagybirtok sokkal több eredményt produkál, mint a törpe, vagy kisbirtok. Ebből adódik azután az a lehetetlen helyzet, hogy a kisgazda aránylag mindig nagyobb adóteherrel küzd, mint a nagybirtokos. A mezőgazdaság egyenes adóalapja nem csökkent, hanem csaknem ugyanazon a szinten van, mint régen volt, amikor a termékek árai még a maihoz viszonyítva többszörösek voltak. Az összes egyenes adókból ma a mezőgazdaságra 41 százalék hárul. Éspedig a 422 5 millió pengő egyenes adóból a mezőgazdaság 174*4 millió pengőt fizetett meg. Hogy a mai romlott viszonyok között ez mit jelent, világosan akkor látjuk, ha összehasonlítjuk a békebeli, vagyis a háborúelőtti helyzettel, akkor a mai magyar terület összes egyenes adóinak 47*5 százalékát viselte a mezőgazdaság. Felette érdekes azonban, hogy az adóalapoknak egymáshoz való viszonyában mégsem a mezőgazdaság van az első helyen, hanem a munkabérek, tisztviselői fizetések és különböző alkalmazottak jövedelmei alapján kivetett adóalapok. Ennek nyilvánvaló oka az, mert itt a leghitelesebben történhetik az adózási alap megállapítása. Itt 100 pengőnyi szolgálati jövedelemre 1'04 pengő egyenesadó teher esik. A házbirtok 307 millió adóalappal 1157 millió adóval adózik Az ipar (de a részvénytársaságok nélkül, mert ott társulati adó van) tehát főként a kisipar 284 millió pengő adóalap után 30 millió adót fizet. A kereskedelem 191 millió pengő alap után 37*5 millió pengőt fizet adóban. kereskedelmi és más részvénytársaságok adóalapja 180 millió pengő, ezután összesen 31 millió pengőt fizetnek. Végül az értelmi foglalkozású önálló keresők csoportja 100 millió pengő adóalappal 4*4 millió pengő adóterhet visel. A legtöbb adóteher ebben az országban a házbirtokra hárul. A100 pengő adóalap 37'65 pengő házadót visel. Ebben igen jelentékeny rész a mezőgazdaságra is hárul, a mezőgazdák tekintélyes része házbirtokos is lévén, de amellett a tanyai házak is bevonatnak ezen adóalapba. A kereskedelemnél 19*65, a társulati adó alá eső vállalati ágaknál 17*32, a mezőgazdaságnál 16*61, a kisiparnál 10*71, az értelmiségi foglalkozásoknál 4*31 és a szolgálati jövedelmeknél 1*04 pengő az adóteher minden 100 pengő után. Ezek a számok mindenesetre csak relativek. Igen nehéz annak az eldöntése, hogy az adóterheknek ez a a megoszlása megfelel-e azoknak az erőviszonyoknak,, amelyekkel az egyes kategóriákba tartozó adóalanyok tényleg rendelkeznek. fliimmMniiiiMiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinimiiuiiiniiiiiiim A városok értett A magyar városok országos kongresszusának elnöksége a kormány által kiadni szándékolt kórköltségeket a kórházfenntartó városok viseljék akkor, amikor a közegészségügy ellátása országos érdek. Arra kéri tehát az értekezlet a minisztert, hogy az országos betegápolási pótadó mérsékelt felemelésére tegyen előterjesztést a 33-as bizottságnak. A szegénysegélyezésnek az illetőség helyett a két évi helybenlakáshoz kötését sem tartja elfogadhatónak az értekezlet, mert ez a népesebb városokat, különösen pedig a pestkörnyéki városokat katasztrofálisan sújtaná, amennyiben a gazdasági válság óta ijesztő mértékben tódul ezekbe a városokba a munkaalkalmat kereső vidéki szegénység, ami nemcsak szociálpolitikai, de közbiztonsági szem kormány, sem Szterényi, sem Károlyi Gyula gróf. Ezen csak a magyar társadalom segíthet! Nem szabad külföldre menni nyaralni és nem szabad külföldről vásárolni olyan árút, amit magyar kezek is előállítanak. Aki nem ezt teszi, az tönkre akarja tenni a pengőt és az egész magyar gazdasági életet. Hogy< • i tüzeljünk cseréj szénnel ? A magánháztartás tüzelőanyagának kérdése nem oly egyszerű, mint a központi fűtéseké volt. Igen sok magánlakásban még ma is a tets2etősebb külsejű cserépkályhát építik be. Ezek koksz vagy külföldi pontból is veszedelmes. Az értekez-1 (porosz) szén tüzelésre csak úgy allét küldöttségét Nendtvich Andor kalmasak, ha a tüzelő tér gondosan fél 1 órakor Ernszt Sándor népjó-! van tűzánó téglával (schamotte) kiléti miniszter elé vezette és tolmá- j é P ítve > barna ( hazai ) széntüzelésnél csolta az értekezlet álláspontját. j P edi S sokszor a levegőbe emelkeErnszt miniszter a küldöttségnek! dik a íedő ia PÍ a- Bizon y a cseré Padott válaszában reámutatott az ál- j kályha első sorban fa tüzelésre lam súlyos helyzetére és kijelen-1 é P ült > fank azonban nincs, külföldtette, hogy a rendeletnek 1930. évi| rő1 fat behozni egészen olyan hiba január 1-től való hatályát hajlandó 1 talán * mint szenetelejteni, valamint a fertőző beteg- \ Azt tanácsolnám, hogy hasznaiig elleni védekezés költségeit is l 3 anak cserépkályhában dorogi, részben hajlandó viselni, azonban va OV tatai kocka szene U vagy peadópolitikai okokból nem tartja ki1 di S tatai brikettet. Ha a háztartási vánatosnak az országos betegápo- j alkalmazottat kellően kioktatjuk, lási pótadó emelését. Az önkormány-| nem lesz baj a fűtéssel. Az első zatokra azért kénytelen a terheket begyújtásnál helyezzük a rostélyra áthárítani, mert a betegápolási pót- a szenet ' tegyünk a tetejébe aprófát adó nem nyújt elég fedezetet. Ki-\¥ 2 ~ 3 darab hasáb fát, így gyújtjelentette, hogy ha nem tud rendet \ sunk be Jelűiről.^ Talán valamivel teremteni ezen a téren, akkor in- í lassabban gyullad be a szén, de a kább elhagyja a helyét. i szénből fejlődött gázok a felette égő Akihallgatás alatt, amely többJ íato1 meggyulladva elégnek, nincs mint egy félórán át tartott, a kül- koromképződés, az első szénadag döttség tagjai igyekeztek meggyőzni elégetésével már a kályha belső a minisztert, aki több irányban megnyugtató kijelentéseket tett. Akik a pengőt Sajnos, mi magunk. Mikos Ferencnek a napokban megjelent „Mentsük meg Magyarországot!" c. házrendelet ügyébe Budapestre, aj íüzeteDŐ1 olvassuk, hogy 1925-ben városháza tanácstermében értekez- hö, 1926-ban 64, lQ£7-ben 374, létre hívta össze a kórházfenntartó 1928-ban 385, 1929-ben 25 millióval és a pestkörnyéki városokat. Az ér-1 tÖDD pengőt vittünk külföldre, mint tekezleten Nendtvich Andor pécsi | amennyire a külföldnek a magyar polgármester, a kongresszus alel- j áruvásárlásokkal keletkezett tartönöke elnökölt, előadó pedig Várhidy: zasai fedezésére szüksége volt. EzenLajos, a Kongresszus igazgatója j k ívü i utazásokkal, nyaralással évenvolt. Az értekezleten Esztergom, kjnt 30 millió pengővel többet kölhelyettes polgármestere Gla tz Gyula j töttünk el külföldön, mintamennyit másirányú elfoglaltsága miatt nemj a külföldiek nálunk elköltöttek. Ez jelenhetett meg. Várhidy Lajos elő-| a ke t tétel öt év alatt 1016 millió adó ismertette a kormánynak ren-; pen gőt rabolt el a nemzeti vagyondelettervezetét. Do] . A hiányt külföldi kölcsönnel Többek hozzászólása után az ér-! pótoltuk. S ezért lett 1930 ban 3446 tekezlet megállapodott abban, hoofy millió adósságunk külföldön, a felterjesztésben, melyet a 33-as j Ez így tovább nem haladhat, bizottság tagjaival is közöl, a népjó-: mert összeroppanunk. S ezen a falazata annyira átmelegedett, hogy azután a rakás minden baj nélkül és elég jól el fog égni. Természetesen ha az első kísérlet talán nem fog simán menni, ne tessék szidni e sorok íróját, megvallom, én is sokat vesződtem a személyzettel, míg végre megtanulták ezt a sokkal kényelmesebb és gazdaságosabb tüzelési módot. (Bk.) EL KI A különböző ipari, pénzintézeti, I léti minisztertől a tervezet vissza- bajon nem tud segíteni semmiféle Éjjeli szolgálatot október 57 23ig Takács István „Fekete Sas"-hoz címzett gyógyszeriára (Ferenc József-út teljesít. Találkozás egy öreg emberrel! A pince torka éhesen tátong és mohón habzsolja magába a föld mé • lyébői napfényre bányászott fekete gyémántot. Esteledik. A szén az utcai lámpa ráhulló világításában meg-megcsillan, mintha a rápermeteződött emberveriték ragyogna felém. Sötét szénpor száll a leveg ő h(Bf f Bármely gyártmányú g ram oí ón lernerSfc B zekét leszállított áriban árusítom. 25 cm-es tánclemez 5*50 P, 30 cm-es művész-lemez 8'— P. ISKO LA HEG ED Ü K és más hangszerek, valamint ezek alkatrészei a legolcsóbb napi árban : — , =. 1 — ! AM IÁM ETÁA^AM,** hangszerkészítőnél kaphatók legjBtSr lTüí ©ilC Kossuth Lajos-utca 14. szám
