ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931
1931-10-16 / 114. szám
Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre^ pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" Könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Komárom-Esztergom vármegye kisgyűlése az inségakcióról tárgyalt keddi ülésén. Az egyesitett vármegyék törvényhatósági bizottsága behatóan foglalkozott kedden tartott kisgyűlésen a legégetőbb kérdéssel: az inségakcióval. A rendkívül nehéz és fontos kérdés megoldása igen nagy körültekintést és lelkiismeretességet igényel, A jogos igénylők megnyugtató kielégítése mellett számolni ok kell az illetékeseknek a vármegyék teherbíró képességével is, mivel az inséggabona kedvezményes 6 pengős árát a vármegyéknek vissza kell téríteniök az előlegező földmivelésügyi minisztériumnak. Egyesitett vármegyénkben ez mintegy 75.000 pengőt tesz ki. A bizottsági tagok nagy érdeklődéssel kísérték a főispán rendeletbe foglalt tervezetét. A körrendelet, mely 76. főisp. 1931. biz. szám alatt jelent meg, a vármegye alispánjának, valamennyi járás f őszolgabirájának és e megyei városok polgármesterének, valamennyi községi- és körjegyzőnek, az államépitészeti hivatal főnökének, a vármegyei gazdasági felügyelőségnek és a vármegyei számvevőségnek szól, és egész terjedelmében igy hangzik : „Komárom- és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék ínségeseinek kenyérmaggal leendő ellátására vonatkozólag a következőket rendelem el: Az inséggabonát a m. kir. földmivelésügyi miniszter úr bocsájtja a vármegye rendelkezésére, mázsánként 6 pengős árban s oly mennyiségben, hogy az ellátásra szorulókra havonként 10 kg fejkvóta essék. A szállítási költségeket a földmivelésügyi minisztérium viseli. A vármegyének ekként juttatott gabona ellenértékét a vármegye tartozik megtéríteni és minden szempontból felel a földmivelésügyi kormányzattal szemben. Az inséggabona a szükséghez képest a vármegyében több központon lesz tárolva. Felhívom a vármegyei gazdasági felügyelőt, hogy az inséggabonának egységes liszttipussá való kiőrölésére, valamint a gabomt és liszt tárolására vonatkozó javaslatait tegye meg, a malmokkal pedig az őrölős feltételeit illetőleg állapodjon meg, Az elnökletem alatt működő központi inségbizottság fogja megállapítani, hogy a havi 10 kg buzaf ej kvótának menynyi liszt felel meg. A.korpa értékesítéséről a vármegyei gazdasági felügyelő javaslatának igénybevétele mellett a központi inségbizottság fog dönteni. Tekintettel az államháztartás nehéz helyzetére és arra, hogy a 6 pengős buza amúgy is nagy terhet jetent az államkincstárra, a községi elöljáróságok kötelességévé teszem, hogy a kimutatás adatait a legnagyobb lelkiismeretességgel, pontossággal töltsék ki, szigorúan mérlegeljék, hogy az e'látásra szoruló család mennyi időre igényli az inséggabonát és győződjenek meg arról is, hogy a családtagok száma a bejelentésnek megfelel-e. A járási főszolgabíró uraknak kötelességévé teszem, hogy a községi elöljáróságok munkáját a legszigorúbban ellenőrizzék. Szabályként szem előtt tartandó, hogy senki több inséggabonát, illetve lisztet nem kaphat, mint amennyit maga és családtagjai fejkvótája alapján kiszámított szükséglete a segélyezési időre kitesz. Kivételes esetekben készpénzért, vagy hitelben is kaphat valaki inséggabonát, illetve lisztet, de csak akkor, ha ezt a járási főszolgabíró javasolja és a központi inségbizottság hozzájárul. Hitel esetén a meghitelezett összeg erejéig a községnek szavatosságot kell vállalnia. Az inséggabona, illetve [liszt általánosságban csakis munkáért lesz kiszolgáltatva. Elvként szem előtt tartandó, hogy minden ellátásra szoruló család fenntartója anynyi munkához jusson, amelynek során megkereshesse családja fenntartására szükséges fejadagot. JAz ínségesek tehát úgy állítandók munkába, hogy egymás után mindegyik legalább annyi munkához jusson, hogy a családja részére megállapított inségbuza, illetve liszt egy hányadát megkereshesse. A központi inségbizottság rendeletileg állapítja meg, hogy a teljesített munkáért egy munkanapra mennyi inséggabona, illetve liszt szolgáltatandó ki. Inségmunkákat végeztetnek a vármegye, az államépítészeti hivatal útján a megyei városok és községek is. A kÖ2ségi elöljáróság minden egyes ellátásra szoruló munkás részére bizonyítványt állít ki (nyomtatvány a vármegye alispánjától igényelhető). Ezen községi bizonyítványon okvetlenül fel kell tüntetni azt a sorszámot, amelyen az ellátásra szoruló a nyilvántartásban fel van véve. A munkás a munkába állása előtt tartozik ezen községi nyilatkozatot a munkáltatónak bemutatni, aki viszont csak olyan munkásokat állíthat munkába, akik ily községi bizonyítvánnyal el vannak látva. Miután a községi bizonyítvány megfelelő rovatában fel van tüntetve, hogy az ellátásra szoruló hány napot dolgozott és mennyi lisztet vett már át, ez alapon a munkáltatónak módjában áll bizonyítvánnyal ellátott munkásokat előnyben részesíteni, akik még semmit vagy kevesebbet kerestek. Miután a községi bizonyítványon az is fel van tüntetve, hogy az elllátásra szoruló maga és családja részére az ellátási időre összesen mennyi inséggabonát, illetve lisztet igényelhet, a munkálatatónak módjában áll ellenőrizni, hogy mindenki csak annyi munkában részesüljön, hogy ;naga és családja kvótáját megkereshesse. A községi elöljáróságok tartoznak a községi bizonyítvány megfelelő rovatán bevezetni, hogy a munkás végzett munkájáért mennyi lisztet vett át és amennyiben teljes kvótáját megkereste volna, úgy ezen körülményt a községi bizonyítványon feltűnő módon feltüntetik és az ily munkás inséggabonáért, illetve lisztért végzendő munkába nem állítható be és inségmunkát készpénzmegtérítés mellett is csak akkor kaphat, ha az ellátásra szorulók az inségmunka során kvótaszerű kenyérmagjukat valamennyien már megkeresték. A munkáltató a munkásnak a végzett munkáról bárcát ad (nyomtatvány a vármegye alispánjától ligénylendő), amely bárca ellenében a munkás a községi elöljáróságtól a ] neki járó lisztet megkapja. 'A községi elöljáróság a kiadott I lisztmennyiségeket a nyilvántartásiban és a munkás községi bizonyítványában feljegyzi, a munkás peidig a liszt átvételét a munkabárcán aláírásával igazolja. A munkaharcának okvetlenül tartalmaznia kell a nyilvántartás szorszámát, amelyen az ellátásra szoruló községi nyilvántartásban fel van véve (ez az adat a községi bizonyítványon megtalálható). A munkaharca okmányként a nyilvántartáshoz csatolandó. A megyei városok polgármesterei, községi elöljáróságok, a megyei város, illetvea község részére szükséges lisztet a vármegye alispánjától igénylik, aki azt részükre kiutalja. A lisztnek a tároló helyéről a községbe való szállításáról a község elöljárósága tartozik gondoskodni. A vármegye alispánja az összes gabona- és lisztkészletről, a megyei városok polgármesterei és a községi elöljáróságok pedig a neki kiutalt lisztkészletről naplót tartoznak vezetni. A lisztnek az ellátásra szorulók között való kiosztásáról, a községi elöljáróságok gondoskodnak megfelelő módon. A vármegyei számvevőség „Inséggabona számla" néven külön számlát nyit, amely számlán a megyei városokat és községeket a nekik kiutalt gabona ellenére megterheli. Amennyiben a városok vagy városi jellegű községek népkonyhát vagy hasonló intézményt tartanak fenn, úgy az ennek ellátására szükséséges lisztet is a vármegye alispánja utalja ki a központi inségbizottság javaslatához képest, az igy kiutalt liszt ellenértékét azonban vagy a vármegyei inségalap vagy a városok és községek inségalapjai az inséggabona számlának megtéríteni tartoznak. A községi elöljáróságok a bárcákat jegyzék mellett a vármegye alispánjának kéthavonként megküldik, aki azután a kiszolgáltatott liszt ellenértékét az inségmunkát végeztető munkáltatótól az inséggabona számla javára bekéri. Elvárom az összes hatóságoktól, hogy jelen rendeletemet a legnagyobb lelkiismeretességgel és pontossággal hajtják végre és a maguk részéről mindent megtesznek, hogy az inséggabona-akció zavartalanul és fennakadás nélkül bonyolítassék le." Az általános helyesléssel fogadott rendelethez kiegészitésképeni felvilágosításért fordultak többen a főispánhoz. Többek között Löke Károly bizottsági tag az ellátatlan törpegazdák ellátására vonatkozólag nyert megnyugtató felvilágosítást. A kisgyűlésen és a közigazgatási bizottságban letárgyalt fontosabb pontokról hírrovatunkban emlékezünk meg. niiiiimui!ii!iiiiiiiiii!i:;iii!iiiiiniiiiiiiiiii[iniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiuiiiiniiiiiiiiimiiiniim A közoktatásügyi miniszter intézkedése a nehéz gazdasági helyzet enyhítésére. Egy kézbe került a népjóléti és a közoktatásügyi tárca. Mind a kettő nagy körültekintést igényel, mert fontos, nemzetfenntartó érdekek fűződnek hozzájuk. A miniszter összhangba hozta a két tárcát. A közoktatásügyi miniszter 802— 05/1903—1901. sz. alatti rendeletében megszólal a népjóléti miniszter megértő lelke. A fenti rendeletben a közoktatásügyi iriniszter, tekintettel a rendkivül nehéz gazdasági helyzetre és a Télikabát, ha jó és olcsó, áruháza Balog Lászlói