ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-10-16 / 114. szám

Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre^ pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" Könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Komárom-Esztergom vármegye kisgyűlése az inségakcióról tárgyalt keddi ülésén. Az egyesitett vármegyék törvény­hatósági bizottsága behatóan fog­lalkozott kedden tartott kis­gyűlésen a legégetőbb kérdéssel: az inségakcióval. A rendkívül nehéz és fontos kér­dés megoldása igen nagy körül­tekintést és lelkiismeretességet igé­nyel, A jogos igénylők megnyug­tató kielégítése mellett számolni ok kell az illetékeseknek a vármegyék teherbíró képességével is, mivel az inséggabona kedvezményes 6 pengős árát a vármegyéknek vissza kell téríteniök az előlegező földmivelés­ügyi minisztériumnak. Egyesitett vármegyénkben ez mintegy 75.000 pengőt tesz ki. A bizottsági tagok nagy érdeklő­déssel kísérték a főispán rendeletbe foglalt tervezetét. A körrendelet, mely 76. főisp. 1931. biz. szám alatt jelent meg, a vár­megye alispánjának, valamennyi já­rás f őszolgabirájának és e megyei vá­rosok polgármesterének, valamennyi községi- és körjegyzőnek, az állam­épitészeti hivatal főnökének, a vár­megyei gazdasági felügyelőségnek és a vármegyei számvevőségnek szól, és egész terjedelmében igy hangzik : „Komárom- és Esztergom közigaz­gatásilag egyelőre egyesitett várme­gyék ínségeseinek kenyérmaggal leendő ellátására vonatkozólag a következőket rendelem el: Az inséggabonát a m. kir. föld­mivelésügyi miniszter úr bocsájtja a vármegye rendelkezésére, mázsán­ként 6 pengős árban s oly mennyi­ségben, hogy az ellátásra szorulókra havonként 10 kg fejkvóta essék. A szállítási költségeket a földmivelés­ügyi minisztérium viseli. A várme­gyének ekként juttatott gabona ellenértékét a vármegye tartozik megtéríteni és minden szempontból felel a földmivelésügyi kormány­zattal szemben. Az inséggabona a szükség­hez képest a vármegyében több központon lesz tárolva. Felhívom a vármegyei gazdasági felügyelőt, hogy az inséggabonának egységes liszttipussá való kiőrölé­sére, valamint a gabomt és liszt tá­rolására vonatkozó javaslatait te­gye meg, a malmokkal pedig az őrölős feltételeit illetőleg állapod­jon meg, Az elnökletem alatt működő központi inségbizottság fogja megállapítani, hogy a havi 10 kg buzaf ej kvótának meny­nyi liszt felel meg. A.korpa értékesítéséről a várme­gyei gazdasági felügyelő javaslatá­nak igénybevétele mellett a köz­ponti inségbizottság fog dönteni. Tekintettel az államháztartás ne­héz helyzetére és arra, hogy a 6 pengős buza amúgy is nagy ter­het jetent az államkincstárra, a községi elöljáróságok kötelességévé teszem, hogy a kimutatás adatait a legnagyobb lelkiismeretességgel, pontossággal töltsék ki, szigorúan mérlegeljék, hogy az e'látásra szo­ruló család mennyi időre igényli az inséggabonát és győződjenek meg arról is, hogy a családtagok száma a bejelentésnek megfelel-e. A járási főszolgabíró uraknak kö­telességévé teszem, hogy a községi elöljáróságok munkáját a legszigo­rúbban ellenőrizzék. Szabályként szem előtt tartandó, hogy senki több inséggabonát, il­letve lisztet nem kaphat, mint amennyit maga és családtagjai fejkvótája alapján kiszámított szük­séglete a segélyezési időre kitesz. Kivételes esetekben készpénzért, vagy hitelben is kaphat valaki inséggabonát, illetve lisztet, de csak akkor, ha ezt a járási fő­szolgabíró javasolja és a központi inségbizottság hozzájárul. Hitel ese­tén a meghitelezett összeg erejéig a községnek szavatosságot kell vállal­nia. Az inséggabona, illetve [liszt általánosságban csakis mun­káért lesz kiszolgáltatva. Elvként szem előtt tartandó, hogy minden ellátásra szo­ruló család fenntartója any­nyi munkához jusson, amely­nek során megkereshesse családja fenntartására szük­séges fejadagot. JAz ínségesek tehát úgy állítandók munkába, hogy egymás után mind­egyik legalább annyi munkához jusson, hogy a családja részére meg­állapított inségbuza, illetve liszt egy hányadát megkereshesse. A központi inségbizottság rende­letileg állapítja meg, hogy a telje­sített munkáért egy munkanapra mennyi inséggabona, illetve liszt szolgáltatandó ki. Inségmunkákat végeztetnek a vármegye, az államépíté­szeti hivatal útján a megyei városok és községek is. A kÖ2ségi elöljáróság minden egyes ellátásra szoruló munkás ré­szére bizonyítványt állít ki (nyom­tatvány a vármegye alispánjától igényelhető). Ezen községi bizonyítvá­nyon okvetlenül fel kell tüntetni azt a sorszámot, amelyen az ellátásra szoruló a nyilvántartásban fel van véve. A munkás a munkába állása előtt tartozik ezen községi nyilatkozatot a munkáltató­nak bemutatni, aki viszont csak olyan munkásokat ál­líthat munkába, akik ily községi bizonyítvánnyal el vannak látva. Miután a községi bizonyítvány meg­felelő rovatában fel van tüntetve, hogy az ellátásra szoruló hány na­pot dolgozott és mennyi lisztet vett már át, ez alapon a munkáltató­nak módjában áll bizonyítvánnyal ellátott munkásokat előnyben része­síteni, akik még semmit vagy keve­sebbet kerestek. Miután a községi bizonyítványon az is fel van tün­tetve, hogy az elllátásra szoruló maga és családja részére az ellá­tási időre összesen mennyi inség­gabonát, illetve lisztet igényelhet, a munkálatatónak módjában áll ellen­őrizni, hogy mindenki csak annyi munkában részesüljön, hogy ;naga és családja kvótáját megkereshesse. A községi elöljáróságok tartoznak a községi bizonyítvány megfelelő rovatán bevezetni, hogy a munkás végzett munkájáért mennyi lisztet vett át és amennyiben teljes kvótá­ját megkereste volna, úgy ezen kö­rülményt a községi bizonyítványon feltűnő módon feltüntetik és az ily munkás inséggabonáért, illetve lisz­tért végzendő munkába nem állít­ható be és inségmunkát készpénz­megtérítés mellett is csak akkor kaphat, ha az ellátásra szorulók az inségmunka során kvótaszerű kenyér­magjukat valamennyien már meg­keresték. A munkáltató a munkásnak a végzett munkáról bárcát ad (nyom­tatvány a vármegye alispánjától ligénylendő), amely bárca ellenében a munkás a községi elöljáróságtól a ] neki járó lisztet megkapja. 'A községi elöljáróság a kiadott I lisztmennyiségeket a nyilvántartás­iban és a munkás községi bizonyít­ványában feljegyzi, a munkás pe­idig a liszt átvételét a munkabárcán aláírásával igazolja. A munkahar­cának okvetlenül tartalmaznia kell a nyilvántartás szorszámát, amelyen az ellátásra szoruló községi nyil­vántartásban fel van véve (ez az adat a községi bizonyítványon meg­található). A munkaharca okmány­ként a nyilvántartáshoz csatolandó. A megyei városok polgármesterei, községi elöljáróságok, a megyei vá­ros, illetvea község részére szük­séges lisztet a vármegye alispánjá­tól igénylik, aki azt részükre kiu­talja. A lisztnek a tároló helyéről a községbe való szállításáról a köz­ség elöljárósága tartozik gondos­kodni. A vármegye alispánja az összes gabona- és lisztkészletről, a megyei városok polgármesterei és a községi elöljáróságok pedig a neki kiutalt lisztkészletről naplót tartoz­nak vezetni. A lisztnek az ellátásra szorulók között való kiosztásáról, a községi elöljáróságok gondoskod­nak megfelelő módon. A vármegyei számvevőség „Inség­gabona számla" néven külön szám­lát nyit, amely számlán a megyei városokat és községeket a nekik ki­utalt gabona ellenére megterheli. Amennyiben a városok vagy városi jellegű községek nép­konyhát vagy hasonló intéz­ményt tartanak fenn, úgy az ennek ellátására szüksé­séges lisztet is a vármegye alispánja utalja ki a központi inségbizottság javaslatá­hoz képest, az igy kiutalt liszt ellen­értékét azonban vagy a vármegyei inségalap vagy a városok és köz­ségek inségalapjai az inséggabona számlának megtéríteni tartoznak. A községi elöljáróságok a bárcákat jegyzék mellett a vármegye alis­pánjának kéthavonként megküldik, aki azután a kiszolgáltatott liszt ellenértékét az inségmunkát végez­tető munkáltatótól az inséggabona számla javára bekéri. Elvárom az összes hatóságoktól, hogy jelen rendeletemet a legna­gyobb lelkiismeretességgel és pontos­sággal hajtják végre és a maguk részéről mindent megtesznek, hogy az inséggabona-akció zavartalanul és fennakadás nélkül bonyolítas­sék le." Az általános helyesléssel fogadott rendelethez kiegészitésképeni felvi­lágosításért fordultak többen a főis­pánhoz. Többek között Löke Károly bizottsági tag az ellátatlan törpe­gazdák ellátására vonatkozólag nyert megnyugtató felvilágosítást. A kisgyűlésen és a közigazgatási bizottságban letárgyalt fontosabb pontokról hírrovatunkban emléke­zünk meg. niiiiimui!ii!iiiiiiiiii!i:;iii!iiiiiniiiiiiiiiii[iniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiuiiiiniiiiiiiiimiiiniim A közoktatásügyi mi­niszter intézkedése a nehéz gazdasági hely­zet enyhítésére. Egy kézbe került a népjóléti és a közoktatásügyi tárca. Mind a kettő nagy körültekintést igényel, mert fontos, nemzetfenntartó érdekek fűződnek hozzájuk. A miniszter összhangba hozta a két tárcát. A közoktatásügyi miniszter 802— 05/1903—1901. sz. alatti rendeleté­ben megszólal a népjóléti minisz­ter megértő lelke. A fenti rendeletben a közoktatás­ügyi iriniszter, tekintettel a rendki­vül nehéz gazdasági helyzetre és a Télikabát, ha jó és olcsó, áruháza Balog Lászlói

Next

/
Thumbnails
Contents