ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-10-11 / 112. szám

az iskolákban évenkint egy „dohánynapot" kelljen tartani, amelyen „a dohánytermelés fontossága közgazdaságunkra és haszna egészségünkre a gyermekek értelmi képességeinek megfelelő módon és alakban tárgyalandó" — egészen biztos, hogy a dohányfogyasztás fellendülése kétségtelen, annál is inkább, mert az utóbbi ötlet megvalósítása esetén új fogyasztótábor is kapcsoltatnék be államháztartásunk jövedelmeinek biztosítására. A leépí tendő állami vasgyárak helyett csakhamar új állami dohánygyárak felépítésének költségei lennének beillesztendők a következő költségvetésbe. ¥ A tüzelőszerdrágítás. Budapesten az államrendőrség vette kezébe " a főváros téli szén- és faellátásának ügyét. A tüzelőszer-árdrágítók ellen folynak az eljárások. Külön detektívcsoport ellenőrzi a fa- és szénkereskedések árait. Hát bizony fa és szén dolgában ezidén nincs kilátás rózsás állapotokra. De ötlet dolgában nem kell kétségbe esnünk. Azt a sok felesleges rendeletet, amit mostanában kiadtak a túlköltekező sek ellen, megfelelő olcsó eljárással tüzelőszerré kell átalakítani. Pardon! Ezt nem lehet mégsem, mert a szénbányák és erdőüzemek sorra megbuknának! * Az alkotmányos jogok. A berlini kormánynak e héten kiadott szükségrendelete többek közt a következő rendelkezést tartalmazza: A következő alkotmányos jogok a szükségrendelet tartamára felfüggeszthetők: 114. §.: a személyes szabadság sérthetetlensége; 115. §.: a lakás sérthetetlensége ; 117. §.: a levéltitok sérthetetlensége ; 118. §.: a szabad véleménynyilvánítás joga szóban, írásban, nyomtatásban, képben; 123. §.: jog gyűlölések tartására bejelentési és engedélykérési kötelezettség nélkül; 124. §.: jog egyesületek és társaságok alakítására; 153. §.: a tulajdon alkotmányos garanciája. Vájjon hogyan élhetnek most Németországban a kis vidéki ellenzéki újságok? A pesti vonat. Hát bizony sajnáljuk azt a „félkilences vonatot." Milyen jó volt avval elutazni Budapestre, megvenni a ruhát, a zsírt, a kalapot, cipőt, aztán meg maradt egy kis kirakatbámulási időnk is, majd délben újra fel az esztergomi vonatra és már délulán két óra előtt itthon is voltunk. Hát most eltörülték a mi kedves délelőtti „gyors"-unkat. Idehaza kereskedőink, iparosaink persze csodálkoznak, hogy egyszerre fellendült a forgalmuk... Vagy nem? Az angyalföldi jósnőt, Német Józsefnét meggyilkolták, írják az öss/es pesti lapok. „Sok irigye volt, különösképen azok között, akik Angyalföldön szintén jóslással foglalkoznak. Ezek rossz néven vették, hogy „Elvira" asszony üzlete nagyszerűen virágzik és hogy a jósoltatóknak több mint felét elvette tőlük. Különösen haragudott Elvirára az ugyancsak abban a házban lakó söket jósnő is, aki Németné ellen érzett gyűlöletét nem is titkolta..." A modern augurok, úgylátszik, nem"; kacagnak egymás szemébe, hanem féktelen gyűlöletükben még az orgyilkosságtól sem riadnak vissza. Mennyire megváltozott hát a római idők óta a világ! És mennyire nem változott! Mi HIREK. Éjjeli szolgálatot október 10—16-ig Rochlitz-örökösök „Szent István "-hoz cimzett gyógyszertára (Kossuth L.-u. és Széchenyi-tér sarok) teljesít. Esküvők. Árpássy Gyula esztergomi érs. tanitóképző-intézeti tanár f. hó 14-én vezeti oltárhoz Urbán Auguszta oki. tanárnőt Kiskörén (Heves m.) Krahm Jenő és Maritsek Erzsébet f. hó 11-én fél 12 órakor a vizivárosi plébánia templomban tartják esküvőjüket. Esztergomi előadó a Kath. Tanügyi Tanács ünnepi ülésén. Az idei Országos Kath. Nagygyűlés alkalmából hétfőn, f. hó 12-én d. e. 11 órakor a Katolikus Tanügyi Tanácsnak a Szent István Társulat igazgatósági termében tartandó ünnepi ülésén Homor Imre tanitóképző-intézeti tanár „Népoktatásunk a Representanti-enciklika szellemében" címmel tart előadást. A Tanult Férfiak Kongregációja f. hó 9-én, pénteken este igen szép érdeklődés mellett tartotta meg újjáalakuló ülését. Homor Imre prefektus az évi jelentés során meleg hangon méltatta a kongregáció megalapítójának és első prézesének, Dr. Mattyasóvszky Kasszián bencés gimnáziumi igazgatónak érdemeit. A Budapestre távozott kedves emlékű első prézest a jelenvoltak az újjáalakulás alkalmából levélben is üdvözölték. Majd az elmúlt tartalmas egyesületi évre nyertünk áttekintést, végül az új prézes, Dr Kemenes Illés igazgató tartotta meg gondolatokban gazdag bemutatkozó beszédét. Az evangélium szellemé ben a szeretetet jelölte meg a kongregáció programmjául, amely nek innen lassankint ki kell az egész városra áradnia. Az új prézes be mutatkozó beszéde után a kongregáció további zavartalan működé sére vonatkozó megbeszélések kö vetkeztek. Névmagyarosítás. Karg János tanitóképző-intézeti növendék csa ládi nevét belügyminiszteri engedéllyel „Kardosra"-ra változtatta. Az osztrák schilling ellen. A cseh vasúti igazgatóság minden állomás pénztárát utasította, hogy ne fogadja ell az osztrák schillinget. Néhány hét előtt a magyar pengő ellen indítottak a csehek ilyen manővert, most az osztrák schillingre került a sor, de azért a csehek állandóan hangoztatják, hogy úgy politikai, mint gazdasági békében és együttműködésben óhajtanak élni szomszédaikkal. A HANGSZER EK NETOVÁBBJA A felsődunántúli gazdasági kerület gyü mölcskertészeti közgyűlése. A Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara Kertészeti Szakosztálya Győrött nagy érdeklődés mellett tartotta meg őszi közgyűlését. Megvitatás alá kerültek a kertészeti szakoktatás, termelés, növényvédelem, értékesítés és érdekképviselet összes aktuális kérdései, melyek ma a kertészeti országos problémák homlokterében állanak. A termelési kérdések csoportjában Ripka Lajos főelőadó a mezőgazdasági munkanélküliség enyhítése érdekében a sok munkáskezet foglalkoztató újabb gyümölcsösök és gyümölcskolóniák létesítését sürgeti, hogy az egységes tömeggyümölcstermelés által, gondos szakkezelés mellett termelt gyümölcscsel a külföldről szégyenszemre behozott téli gyümölcsöket teljesen kiszorítsuk, sőt megteremtsük a fokozottabb export ezirányú lehetőségeit is. Az új gyümölcstelepek 15 éves adómentessége ismét kivánatos, amint az már a múltban is megvolt, E kérdés szociális horderejét dr. Mohácsy Lajos elnök domborította ki széles vonalakban. A gyümölcsfaoltványok és csemeték piaci árusításának káros visszásságait Krämer Ernő kertész ismertette, rámutatván azokra a szomorú következményekre, melyek a termelőközönséget érik a fagyott, kiszáradt, értéktelen fák ültetése által, másfelől egyöntetű tömegtermesztésünket a lelkiismeretlen fakofák lehetetlenné teszik. Igen élénk és heves vita fejlődött ki a virágző gyümölcsfák permetezése és porozása által a ménekre Bakonyszentlászlón és Marcaltőn okozott káros hatása kérdésében. Állandó tanítások által kell a népet a kertvédelmi teendők fontosságára kioktatni és szükség esetén erélyes büntetésektől sem szabad visszariadni. Mintaképül szolgálhat Vasmegye példája, ahol a gazdasági egyesület javaslatára a vármegyei szabályrendeletet megalkották és életbeléptették. A kamara területén a többi vármegyék hasonló szabályrendelet megalkotására lesznek felkérve. A gyümölcsértékesítés megszervezése tárgyában kidolgozott miniszteriális programmot Szlávik Endre tanár részletesen fejtegette. Ugy a termelési, mint az értékesítési kérdéseket kamarai vonatkozásban is megvitatták, hangsúlyozván, hogy gyümölcscsomagolási tanfolyamok szükségesek és a banánbehozatal ellen továbbra is erélyesen küzdeni kell. A kerületi mezőgazdasági kamaráknak mezőgazdasági és kertészeti kamarává való átszervezésének kérdését Mille Géza főtitkár adta elő. A hegyközségek területébe a törvény szerint a gyümölcsösök is beszámíttatnak és járulékokat fizetnek. A szakosztály javasolja, hogy a gyümölcsösök kezelése, irányítása exakt kertészeti tudást igényelvén, ezért a hegyközségi tanácsok titkárai mellé feltétlenül okleveles kertész is alkalmaztassék, vagy pedig a hegyközségi tanácsok felügyelő titkáraitól a kettős szakképzettséget: t. i. az ampolologiai és pomológiai elmélet és gyakorlat megköveteltessék. A vármegyei hegyközségi tanácsok titkári teendőire ideiglenesen a meglévő m. kir. borászati és szőlészeti felügyelők hivatalból vezényeltessenek ki, ami a legolcsóbb megoldás. Erdős Imre felügyelő a szeszfőzdéket ért súlyos megterhelést jelentő pénzügyminiszteri rendeletet ismertette, mely szerint a főzdéket át kellene alakítani. Az intézkedés visszavonását javasolja, végül a szesztermelési adó méltányos leszállítását sürgeti. Glaser Gyula nagybérlő az öntözési lehetőségeknek, a teherautófuvarozásnak, Wien —Pozsony-f elé való bekapcsolásának, a zöldség és főzelékvámok mérséklésének,exportjának előmozdítására nézve terjeszt elő fontos javaslatokat, valamint a primőrök fokozottabb felkarolása ré • vén elérhető előnyökre irányítja reá a kamara figyelmét. 5x wlöfon KRÓNIKA. Az idei Szeptemberhez. Hullt nyáron a napsugár, S nem hullt semmi eső, Szeptemberben nap nem sütött, S eső volt az első . . . Ó te áldott Szeptember, Mért nem mentél innen, Mért árultál annyi esőt Nagyban és kicsinyben ? Lásd, a szőlő, a gerezd Oly szépen mosolygott, Legalább jó borunk lesz, Ha már gyomrunk korgott ! Elrontottad, jó Szeptember Borunkat a végén, Nektár helyett vinkó csorog Le a szomjas gégén. Nem akármily vinkó ám, Hanem hatfilléres I Az akcisz meg ne volna Mellette oly rémes I Ls te, szellős Szeptember, Üj adót is hoztál, Fizetésleszál Htással Szinte foglalkoztál. ó, te álláshalmozó, Ki bérelt fel téged, Hogy te minden rosszal, bajjal Bajunkat tetézzed ? Biztos, hogy nagy fizstést Kaptál érte titkon, S mammutjövedelmeiddel Nem maradtál itthon. Bicskany i togatódat Elvihetnéd vissza. Elkeseredik a magyar, Ha e bort megissza. Te, destruktiv hónap, te, Ki felizgatsz minket. Statárium kell neked, Nem jogtalan kincsek. Hej, ha egyszer a kormány Kinyomoztat téged, S neked is leszállíttatja Majd a fizetésed I — Mi meg fültövön fogunk, S elcipelünk szépen — Saját borod kell innod egy Mélyúti pincében 1 rim

t Tűz. Leányváron f. hó 3-án Perger Antal gazdálkodó telkén egy kisebb szalmakazal kigyulladt és el is égett. A tűz valószínűleg eldobott cigarettától keletkezett.