ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-10-09 / 111. szám

egyházi és világi ú. n. inség­akcióval megélhetés biztositható azoknak a vagyontalanoknak is, akik megfelelő munkaalkalom híján, vagy beteg­ség, stb. miatt kereset nélkül ma­radnak. Hogy a meginduló inságakció mi­nél eredményesebb legyen, ezzel a körlevelemmel elrendelem, hogy a T. Plébános urak az októberi ájta­tosságok, valamint a vasár- és ünnep­napi istentisztelet alkalmából az inségakció céljaira templomi gyűj­tést rendezzenek, továbbá a helyi körülményeknek megfelelő számú tagból ál)ó plébániai, illetőleg egyház­községi karitász-szerveket létesítsenek. Minden karitász-szerv időnkint küldje ki tagjait a nyomorgó családok látogatására; állapítsa meg és ellenőrizze, melyik család milyen mértékben szorul segítségre; és sürgősségi sorrendben tartsa nyil­ván a segélyre szorulókat. Irja össze és tartsa nyilván, ki milyen önkén­tes adományt (pénzt, ruhát, élelmi­szert, tüzelőt, élelmezést, stb.) haj­landó a szegényeknek juttatni. A nyilvántartások alapján azután az emiitett sorrendet szem előtt tartva közvetítse az adományokat, hogy a jótevők (ha kívánják) közvetlenül maguk nyújthassák át adományukat a szűkölködőknek. A székesfőváros­ban az egyes egyházközségi karitasz­szervek egységes működésének biz­tosítása végett külön érseki biztost neveztem ki. Minthogy meggyőződésem szerint az inségakció csak akkor jár­hat biztos sikerrel, ha az egyházi és világi karitativ szervek kölcsönösen támo­gatják egymást, utasítom a már működő és felállí­tandó karitász-szerveket, hogy min­denütt karöltve, ahol pedig lehet, szerves egységben működjenek a világi hatóság inségakciójával. Bizom benne, hogy az akció szűkölködő testvéreink javára Isten segítségé" vei igazán eredményes lesz, mert mikor egyházi karitász szerveink­nek a világi hasonló szervekkel való készséges közreműködését az illeté­kes miniszter uraknak felajánlottam, tőlük viszont hasonló közreműkö­dés igéretét nyertem. Szeretettel kérlek tehát bennete­ket, Kedves Hívem, hogy a nyo­morenyhítő munkából tehetségéhez képest mindegyitek iparkodjék ki­venni részét. Legyen az inségakció igazi szeretetakció! Mutassuk meg már egyszer, hogy szeretjük egymást. Ne feledjük, hogy Istennek hitelez, aki megkö­nyörül a szegényen, mert magának Krisztusnak ad, aki a szegénynek ad. (Máté 25, 40.). Addig iparkod­junk jót cselekedni, amíg lehet, mert aki nem akar jót cselekedni, mikor lehet, mintegy büntetéské­pen nem fog majd tudni jót tenni akkor, amikor akar. Végül hozzátok szólok, kedves szegényeink, kiket Szent Lőrinc az Egyház kincsének nevezett, s akik saját hibátokon kívül viselitek a súlyos megpróbáltatást: ne gondol­játok, hogy tehetősebb testvéreitek nem értenek meg benneteket, hogy nem éreznek veletek, avagy nem akarnak segíteni rajtatok. Meg aka­runk tenni mindent, ami tőlünk telik. Higyjétek el, épen az fáj nekünk legjobban, hogy köteles terheink miatt nem tudunk olyan mérték­ben segiteni, mint szeret­nénk. Fogadjátok azért szeretettel, amit szegénységünkben nyújthatunk. Vi­szonzásul pedig velünk együtt imád­kozzatok édes Hazánkért, hogy Isten végre levegye róluk sújtó kezét. De ezt bízvást csak akkor remélhetjük, ha mindnyájan komo­lyan hozzá térünk nyilvános- és magán-, családi és egyéni életünk­ben. A felebaráti szeretet 700 éves hőse, sz. Erzsébet irányítsa szere­tetakciónkat. Amen. A bíboros főpásztor egyben el­rendelte azt is, hogy e szózata a legközelebbi vasárnap a templomok­ban a szószékről a híveknek felol­vastassék. Esztergom társadalma és az inségakció. Dr. Huszár Aladár főispán ama reményének adott kifejezést a leg­utóbbi megyegyűlésen, hogy erős akarattal és munkával sikerülni fog végigküzdeni az idei Ínségesnek mutatkozó telet is, és hogy az in­ségakció is sikerrel fog járni. Pal­kovics László alispán ugyanakkor az inségakció megszervezésének előmunkálatairól számolt be. Mintha azt a bizakodó kijelentést is hallot­tuk volna felelős helyeken, hogy az ; egyesített vármegye területén nem .lesz éhező ember, j Okunk van tehát reá, hogy az jinségakciót komolyan vegyük, — j illetőleg bízunk benne, hogy a mi [ inségakciónk nem fog befulladni a [bürokráciába, és hogy ez az inség­! akció nem nagyképű jelentéseket, j hanem a mai való nehéz életbe kapcsolódva segítséget fog eredmé­nyezni. A hivatalos hatósági apparátus azonban nem bir boldogulni a tár­sadalom segítsége nélkül. Nemcsak a tehetősek áldozatkészségére és adakozására gondolunk itt, hanem mindenki jóakaratú közreműködé­sére. Egyetlen nagy társadalmi akció hozza össze az embereket: az inség­akció. Igaz, hogy az inségakciót hivata­los helyről irányítják, az akció si­keres keresztülvitele azonban annyi körültekintést, figyelmet kíván, amennyivel hivatalos fórumok nem rendelkeznek. Nem szemrehányásképen említ­jük, de egyszerűen nem hisszük el, hogy ebben a pillanatban bárhol hivatalos helyen rendelkezésre ál­lana egy olyan statisztika, illetve helyzetkép, amely hűségesen, a valóságnak megfelelően tükröztetné az esztergomi munkanélküliség és nyomor képét, amely pontosan feltárná a családok helyzetét, az egzisztencianélküliség okát, a mód megjelölését, amely a családfő kenyérhezjutását célozná, továbbá azt, hogy a családban hány gyermek éhezik, hogy miből élt a család azelőtt, hogy mi a létmini­mum, amelyre szüksége van ma, és amelynek előteremtése — első­sorban munkaalkalom nyújtásával — szinte erkölcsi kötelessége ál­lamnak és társadalomnak. Elsősorban pontos, részletes nyilvántar­tásba kell venni a családo­kat, a gyermekes családapá­hat, és a családfenntartó asszonyokat. XI. Pius pápa a lelketlen kapitaliz­mus legnagyobb bűnének mondotta újabban azt az állapotot, hogy a gazdasági válság következtében ár­tatlan gyermekek éheznek. Ezt a bűnt kell jóvátenni elsősorban! Azután jönnek azok, akiknek csak saját fenntartásukról kell gondos­kodniok, majd a munkaképtelenek, akik a segítés más módját igénylik. Fenti hevenyészett adatok lelki­ismeretes, valószerű összegyűjtése és rendszerbefoglalása is csak hely­színi tapasztalat alapján lehetsé­ges. A város minden utcájának legyenek meg a maga adat­gyűjtői, helyzetfeltárói és családmegfigyelői pontosan körülirt feladattal. Az adatok bekérése, rend szerbefog­lalása és ellenőrzése természetesen hatósági feladat lenne. A hűséges helyzetkép birtokában lehet csak hozzákezdeni a segítéshez. A segítés első ismeretes módja tőkegyűjtés munkaalkalmak nyújtá­sára. Az önkéntes adományok befolyá­sára a tavalyinál nagyobb mérvben lenne szükség, azonban az alamizs­nagyűjtésnél sokkal fontosabb a tehetősek tőkepénzének megmozga­tása, illetve a a tőkének munkává való alakítása, hogy minél több munkaalkalmat teremthes­sünk. A dorogi bánya üzemkifejleszté­sével sok esztergomi család juthat kenyérhez. Tőkének, üzemnek tel­jesítenie kell a kötelességét á ma nehéz időkben, — még áldozatok árán is. Ennek részletezése ismét sok tár­sadalmi feladatot vet fel, amelyekre jelen cikkünkben az idevetett fel­tevésekkel csak célozni akartunk azzal a megjegyzéssel, hogy azokat a szociális érzékkel megáldott gya­korlati emberek megvalósítsák. HIREK. Éjjeli szolgálatot október 3—9-ig Kerschbaummayer Károly „Megváltó"­hoz címzett gyógyszertára (Kossuth Lajos-utca) teljesít. Vénasszonyok nyara. Mint jóleső érzés, ugy futott vé­gig a lanygyos levegő a vasárnapi őszi korzón, ráborulva jó meleg öleléssel az emberekre. Mégegyszer megmozdult a természet, fölül avar­ral borított nyoszolyáján, mielőtt mély téli álomra^hajtaná kopasz fejét. A meleg sugarak lecibálják az emberekről kabarjukat. Fehér ökör­nyálak úsznak a levegőben : fony­nyadt sóhajtása az elszenderült nyárnak. A jó öreg ősz kinyitogatja a bezárt ablakokat, friss levegőt ereszt be rajtuk, mintha fiatal ta­vasz járna szellő kíséretével a há­zak előtt. De nem tud senkit sebe­csapni. Az estén ott ül már az elmúlás köde s a szomorú szél mementót zúg a fülünkbe. Vége az ifjúságnak, a boldogságnak, tavasznak. Olyan az idő, mint az éltes asszony, mi­kor pirosítót ken magára. Azért is hivja a nép vénasszonyok nyarának. (cs. a.) Az Esztergomi Oltáregyesület f. hó 11-én (október 2. vasárnapján) tartja a vizivárosi zárdatemplomban szokásos havi szentségimádó ájta­tosságait. Október 12-én (hétfőn) délután 4 órakor választmányi ülés lesz a vizivárosi zárdában. A belügyminiszter megtiltotta a külföldi világjárók levelező­lap árnsitását. Évek óta valósá­gos vándorlás folyik az országon át az idegen világjárókból, akik útjuk költségeihez levelezőlapok árulásával könyöradományokat gyűj­tenek. Ennek végetszakító szigorú rendeletet adott most ki a belügy­miniszter, amely szerint az állam érdekeire aggályos gyűjtési mód­szert beszünteti. Megtiltja, hogy az idegen világjáróknak levelezőlap árusítására vagy hasonló módon való gyűjtésére engedélyt adhasson a hatóság. A rendelet ellen vétő ide­geneket kihágási eljárás alá vonják és büntetésük letöltése után kito­loncolják őket az országból. Karbid lámpától égett össze. A dorogi bányatelepen halálos égési szerencsétlenség történt. Kuczma­rik Mária hétéves leányka a kony­hában égő karbidlámpát bevitte a szobába, ahol valamit keresni akart. Valami módon a nyitott lámpától tüzet fogott a ruhája. A leányka futásnak eredt, miáltal csak élesz­tette a tüzet. Oly súlyos égési se­beket szenvedett, hogy belehalt. Fontos értesítés! Bármely gyártmányú gramoiónleme­zeket leszállított árban árusítom. ISKOLAHEGEDUK ós más hangszerek, Valamint ezek alkat­részei a legolcsóbb napi árban: 1 a • 11 ­25 cm-es tánclemez 5*50 P, 30 cm-es művész-lemez 8*— P. -m Giegler Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents