ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-10-04 / 109. szám

Ha pedig azt hiszik, hogy hatal­mukat és az általuk békének neve­tett mai állapotokat azzal tudják megvédeni, hogy rút hálátlanságuk ÜS az árulások folytán megtörtlelkű magyar nemzetet lassú halálra ité lik, akkor is tévednek. Ez a nemzet nem fogja összetett kézzel várni a dicstelen halált. Ennek a nemzet­nek még az ősi vér folyik ereiben ÜS a magyar élniakarás még nem halt ki a szivekből és lelkekből nem szűnik meg követelni az élet­hez való jogát és a nemzetek sorában #z őt dicsőséges múltjánál és nem­zeti erkölcseinél fogva méltán meg illető helyet. Ma még itt állunk a megpróbál­tatások csúcspontján, az emberi türelem határ-mesgyéjén. Ökölbe szorult kézzel várjuk az eseménye­ket. Ma még kinyiihat ez az ököl, hogy békejobbot nyújtson az igaz ságot őszintén kereső, a sebeket gyökeresen gyógyitani akaró kéz­nek, de ha vége szakad a türelem­nek, ha fellázad a nemzeti enéizet ti folytonos megaláztatások ellen, íikkor le fog csapni ez az ököl és bárminő pusztítás árán is le fogja rombolni azokat a falakat, amelyek ül zárják tőlünk a levegőt és evvel együtt az életet. A nemzet e sorsdöntő napjaiban hozzátok fordulok kedves magyar testvéreim! Szeressük, becsüljük és tiszteljük egymást. Forrjunk össze ügy testvéri egységbe, a megpróbál­tatások ne válasszák el, hanem ko­vácsolják össze szenvedő lelkeinket í;S sziveinket, hogy könnyebben vi­selhessük a ránk mért keresztet és szent fájdalmunkat. Vigyük mindenünket a Haza ol­tárára, osszuk meg minden javain­kat szenvedő és nélkülöző honfi társainkkal és adja oda mindenki úgy anyagi, mint szellemi és er­kölcsi kincseinek feleslegét az azok­ban szűkölködőknek. Tépjük ki szi­veinkből az önzésnek és a hiúság­iak még a csíráját is, segítsük egy­más önzetlen és becsületes szán­dékból fakadó munkáját és ha nem a jó szándék hiánya, hanem termé­szetes emberi fogyatékosság kívánni valót hagy maga után, úgy ne gá­toljuk azt meg meddő gáncsosko­<lássál, hanem igyekezzünk azt ha­sonló jószándékkal, minden tudá­sunkkal és minden akarásunkkal jobbá és tökéletesebbé tenni. Ne keressünk bűnbakokat a múltnak tévedéseiért vagy mulasztásaiért, hanem törekedjünk azokat egyesült » rővel minél előbb jóvá tenni Fe­lejtsük el a tegnap sérelmeit, hogy lelkileg tisztán és megedződve néz­k essünk a holnap küzdelmei elé. És vigyázzunk arra, Kedves Ma­gyar Testvéreim, hogy összeszorított öklünket ne emeljük fel egymás ti len, mert annak is csak akkor van tekintélye és adott esetben ereje, ka azt egy egységbe, testvéri szere­tetbe és közös megértésbe összefort nemzeti akarat irányítja. Egy nemzet, mely a létért való küzdelem válságos óráiban önmagát gyengíti, az önmagának ássa meg sírját, és ha mi magUEkat temetjük ül, akkor hiába várjuk a feltámadást. Pedig mi az első keresztények fana­tizmusával hiszünk a mi keresztre­íeszitett Igazságunknak feltámadá­sában, egy jobb, szebb és boldogabb magyar jövő megszületésében, amely meg fog, mert meg kell születnie, akár a béke rózsalugasában, akár a nagy kataklizma után fennmara­dó romok tövében fog ringani böl­csője. Az elkövetkezendő szebb és bol­dogabb magyar jövő reményével, a Fontos értesítés! 25 cm-es tánclemez 5*50 P, a magyar nemzet történelmi elhiva­tásának büszke öntudatával, a ma­gyar élniakarás megtörhetetlen ener­giájával és az isteni Gondviselésbe vetett megingathatatlan hittel, egy szívvel és egy lélekkel kiáltsuk oda elszakított véreinknek és barátaink­nak, valamint az egész világnak — a legnagyobb magyarnak, nemze­tünk hasonlóan súlyos helyzetében látnoki lélekből fakadt szavait: „Magyarország nem volt, hamem lesz!" A budapesti kongregációs iroda által bistositott külföldi megélhetés. A magyarországi nehéz gazdasági * egy évig maradnak szolgálatban, viszonyok, nagy munkahiány s a | Az iroda hozzájárulása nélkül helyet sivár elhelyezkedési lehetőségek j nem cserélhetnek. Ha nehézségük, arra késztették dr. Kipper Károly panaszuk van, az iroda külföldön jezsuita pátert, hogy az itthon bol- tartózkodó magyar hölgy-képvise­dogulni nem tudó hazánkfiai részére, | lőinek írhatnak, akik utána járnak külföldi összeköttetéseinek felhasz-'a dolognak, az ellentéteket elsimit­nálásával, külföldön munkát, kénye- j ják, vagy ha kell, más helyet ke­ret és nyelvtanulási lehetőséget biz- résnek s a pénzügyet a külföldi tosítson. Nagy szociális érzéke, tu- j családoknál elintézik, dása és óriási munkakedve maga-' A kiutazási költséget a külföldi val ragadta a vezetése alatt álló kongregáció több tagját, s mikor 1929-ben Budapesten, VIII. Fiumei-út 4. sz. alatt megalapította a kongre­gációs elhelyező irodát, nagy lelke­sedéssel szegődtek melléje munka társakul. A külföldi hatóságok kapui készségei nyíltak fel a felebaráti szeretet nagyszerű megnyilvánulása előtt, s ma már a különböző euró­pai országokban elhelyezett közel 1000 női és sok férfimunkás foglalja mindennapi imájába az ő nevét. Vannak, akik egyévi külföldi tar­tózkodás alatt tökéletesen elsajátí­tottak a francia vagy angol nyelvet s most itthon hasznosítják perfekt nyelvtudásukat a saját és országunk javára. Az iroda eddigi hasznos és ered menyes munkásságára való tekin­tettel indokoltnak találjuk a veze tőség által összeállított tudnivalók közlését. Az iroda leányokat helyez el Belgiumban és Franciaországban és korlátolt számban Angliában, Olasz­oiszagban és Ausztriában, csak jó katolikus családokhoz küld lányo­kat, még pedig: 1. Aupair, azaz: családtagként, kit a külföldi csalni úgy kezel, mint a saját leányát. Együtt étkezik a családdal, vele sétál, látogat, utazgat, de saját költ­ségén utazik ki és haza, s apró sze­mélyi kiadásait is saját zsebéből fe­dezi, 2. Elhelyez leányokat csalá­doknál, vagy intézetekben, akik a tanévben vagy a szünidő folyamán saját költségükön a nyelvet akarják elsajátítani, 3. kiküld és elhelyez leányokat háztartási alkalmazottak­nak, gyermekek mellé, szobaleány­nak, szakácsnőnek, vagy mindenes­nek. A külföldi családok a tapasztala­tok szerint a leányokkal jól bánnak, a koszt általában jó és bőséges, de erősen kell dolgozni reggeltől estig. A munkában a belga és francia háziasszonyok jó példájával járnak elő. Szabad kijárást, pláne esti ki maradást nem engedélyeznek. Előny­ben részesítik azokat, akik a var­ráshoz és a főzéshez is értenek. A kezdő fizetés Franciaországban 300 frank (66 P), vidéken 250 frank, Belgiumban 300 belga frank (48 P), de ott az élet jóval olcsóbb s igy a fizetés kb. egyértékű. Ha a munka erő beválik, a fizetését egy-két hó múlva 50 frankkal felemelik. A házi alkalmazottaknak induló leányok — kiskorúság esetében a szülők — szerződést irnak alá, amelynek ér,elmében legalább is család előlegezi, de egyenlő havi részletekben a fizetésből levonja a teljes törlesztésig. Ugyanígy levonja havi részletekben a hazautazás költ­ségeit, melyeket hazautazás előtt át ad az illetőknek. Az irodában 22 lelkes magyar hölgy dolgozik minden ellenszolgál­tatás nélkül, azonban ennek dacára is sok a dologi kiadás, főleg posta­költség, azonkívül külföldön levő alkalmazottak fizetése, akik az el­helyezett leányok érdekeit odakint védik. E kiküldöttekhez fordulhatnak bármikor az elhelyezettek nehéz­ségeikkel, a kiküldöttek meglátogat­ják a körzetükben élő leányokat, a tolmács szerepét viszik, hivatalos, ügyeiket elintézik. Ezek termesze-! pótlás nagy költségekkel Az ínyencek végnapjai. Szomorú napok következnek az ínyencekre. A behozatali nehézsé­gek következtében a csemegekeres­kedőknél az élvezeti cikkek egész sorában kezd hiány mutatkozni. Ma még egyelőre, ha korlátozott meny­nyiségben is, még kaphatók a leg­különbözőbb külföldről származó ínyenc falatok, de csak addig, amíg az eddig behozott készletek el nem fogynak. Különösen nagy hiány ta­pasztalható a svájci és hollandi saj­tokban, halfélében, francia likőrök­ben és konyakokban, kávé, rizs, tea, kakaófélékben, mert utánpótlásuk­ról csak nehezen lehet gondoskodni. Érdekesen világítja megazinyenc­falatok és egyéb külföldi csemegék helyzetét az egyik legnagyobb cég, aki érdeklődésünkre a következő­ket mondotta: Sajnos, ma az a helyzet, hogy a csemegekereskedők meglévő kész­leteiket élik fel, mert újabban be­hozni nem lehet. De mindamellett alig tudunk eladni a meglevő cse­kély készletekből is, mert a gazda­sági viszonyok gurmandjainkat is nagyon kikezdték. A külfödi húsárut, sajtot, hala­kat csak 50 pengő értékig terjedő csomagokban lehet behozni az or­szágba, mert ezt még engedélyezik. Azonban az ilyen módon való után­jár. A tesen az irodának nagy anyagi ter- külföldi likőrökben, konyakokban net jelentenek miért is tisztán ka-1 aruMany mutatkozik. A déligyümöl­nkaüv alapja dacára, mégis keny-| ... , , telén bizonyos összegéket kérni az! csok kozul mé § csak a fu ^ e * elent elhelyezett leányoktól és azt az I meg a magyar piacon, míg naran­előlegezett útiköltségükből levonni, csot és más déligyümölcsöt egy­Akiket^ Belgiumba^ küldenek, fejenj általában nem lehet kapni. A kül­földi csokoládék hiányát meglehe­tősen pótolják a jóminőségű ma­gyar gyártmányok. Amennyiben kakaót sem fognak beengedi, úgy itt is hiányok fognak mutatkozni. 6 pengőt, akiket Franciországba 16 pengőt, a többi országban 10 pengőt fizetnek. A külföldön elhelyezett leányok lelki szükségleteiről is gondoskodik az iroda. Minden hónapban egy szabadnapot kapnak, melyen egy központban összejöhetnek magyar szentbeszédre, magyarul gyónhat­nak stb. A ki- és hazautazás csak csoport­tosan történhetik. A kiutazókat a külföldi végállomáson magyar höl­gyek várják és viszik a kiszemelt családhoz. A kiutazáshoz papi vagy zárdai ajánló levél, kiskorúaknál a szülők írásbeli beleegyezése, szegénységi, erkölcsi és orvosi bizonyítvány, szü­letési bizonyítvány vagy keresztle­vél és 5 drb. kabinetforma fény­kép szükséges. Útlevélért helybeli­eknek a m. kir. rendőrkapitánysá­gon, vidékieknek a községházán kell jelentkezniük. A viziumot az iroda szerzi meg. (Belgiumban és Francia­országban egy évi tartózkodásra 6 pengő.) Bővebb felvilógositásért Írásban lehet fordulni az irodához, avagy hétfőn és csütörtökön délelőtt 10— 12 között személyesen. Ha e nap ünnep, a következő napon ezen időpontban. Minden személy tartozik 240 pen­gőről szóló aláirt és hatósági pecsét­tel ellátott jótállólevelet benyújtani, vagy 130 pengőt letétbe helyezni. HIRE K. Éjjeli szolgálatot október 3—O-ig Kerschbaummayer Károly „Megváltó"­hoz cimzett gyógyszertára (Kossuth Lajos-utca) teljesít. Tóth Tihamér lett a központi papnevelő új kormányzója. Ernszt Sándor dr. vallás- és közoktatásügyi, valamint népjóléti miniszter a her­cegprímástól felmentését kérte a központi papnevelőintézet kormány­zói tisztsége alól, tekintettel arra, hogy mint miniszternek, úgyszólván minden idejét igénybe veszi az or­szá > súlyos helyzete. Serédi Juszti­nián dr. biboros-hercegprimás a le­mondást elfogadta és legmelegebb köszönetét fejezte ki a miniszternek azért a buzgó, lelkes munkáért, amelyet a papnevelés legelső magyar intézetében hosszú éveken keresztül kifejtett. Egyidejűleg Tóth Tihamér dr. apát, egyetemi tanárt nevezte ki a biboros-hercegprimás a központi szeminárium kormányzójává. A ma­gyar katolikus közvélemény sajná­lattal fogadja azt a hirt, hogy Ernszt Bármely gyártmányú gramofónleme­zeket leszállított árban árusítom. 30 cm-es művész-lemez 8*— P. ISKOLAHEGEDÜK és más hangszerek, valamint ezek alkat­részei a legolcsóbb napi árban: • l'^Z ßia#iloi< ET A wáOk w% ft hangszerkészítőnél kaphatók « WlCgiCr rCrenC; Kossuth Lajos-utca 14. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents