ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-09-30 / 107. szám

ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. A város hasi gazdálkodásáról és és ipari vissonyairól. Glatz Gyula h. polgármester évnegyedi jelentése nyomán. II. Lapunk legutóbbi számában Glatz Gyula h. polgármesternek a város í zeptember 23-án tartott képviselőiostületi gyűlésén előadott évnegyedes jelentése nyomán a város pénzügyi helyzetét ismertettük úgy, amint azt hivatalos helyről, teljes felelősig mellett a város képviselőivel ismertették. E számunkban a h. polgármester jelentésének a város házi gazdálkodásáról és Esztergom ipari viszonyairól szóló részét közöljük a következőkben. — Gazdaközönségünk tavaszi és nyári jövedelmeit az állattenyésztés termékeiből, a zöldség és konyhatermesztvények, valamint gyümölcs i;iaci értékesitésében nyeri. Rá kell mutatnom annak a nagy fontosságára, hogy ezen jövedelmek földmivelőinknél minél jobban emeltessenek, mert ők képezik a lakosság nagyobb részét. Városunk külhatára igen alkalmas gyümölcstermesztésre. A gazdának arra kell törekednie, hogy kora tavasztól késő őszig legyen a piacon a fogyasztónál értékesíthető terméke, mert bármily csekély is az összeg, ami ezen a cimen magánháztartásába befolyik, a termelés emelése jövedelmet jelent, tehát pénzt eredményez, mely a természetes útján megindulva az iparban és kereskedelemben forgalmat, életet hoz. Örömmel tapasztalható, hogy gazdaközönségünk a szükség kényszerítő hatása alatt gazdálkodásában, annak módszerében fejlődött, alkalmazkodik a piac igényeihez, nem hagyva befolyásoltatni törekvéseit az időjárás mostohaságától — s megteremti boldogulásának feltételeit. A városnak mint közületnek jó példával, gyakorlati tapasztalatokkal, saját házi gazdálkodásának szemléltető eredményeivel, továbbá a jövő generációnak megfelelő és eredményes kiképzésével kell segítségére lennie a gazdatársadalom eme törekvéseinél, mert ennek az osztálynak boldogulása kihat az összes társadalmi osztályok jövedelmi lehetőségeinek fejlődésére. A város házi gazdálkodása is ezt a célt szolgálja. A gyümölcsfaiskola, .szőlővesszőtelep, a sertés és baromfitenyésztés, a tehenészet, a. juhtenyésztés stb. a mellett, hogy a város törzsvagyonának megfelelő jövedelmet biztosit, eszközt, anyagot, példát nyújt a magángazdálkodásnak, hogy miként lehet és kell a gabona- és bortermesztés válságos idejében a mezőgazdálkodást a nehéz viszonyokon átsegíteni. Mindaz a szakszerű és áldozatos munka, mely a mezőgazdasági művelés alatt álló területeinknek és parlagjainknak a folyó év tavaszán nemes gyümölcsfákkal é s más hasznothajtó telepítésekkel történt beruházására fordíttatott, biztos záloga és alapja területeink jövő jobb jövedelmezőségének. Az állattenyésztés fejlesztésének érdekeit szolgálták a legelőn eszközölt további beruházások. Három legelőkutat állítottunk fel 30 m hosszú betonvályúval. A legelőjavitások további programmjában 40 kat. hold legelőn eszközöltünk bokorirtást, 5 kat. hold nyert megtrágyázást. Az állami facsemete-iskolából 5000 drb. akáccsemetét igényeltünk, melyből 2000 drb.-ot még a f. év őszén fogunk kiültetni, 3000 drb.-ot pedig a jövő év őszéig iskolázni fogunk; a kiutalás meg is történt. Az árvédelmi mű tervei elkészültek, s bár annak kivitele a mai munkanélküliségben jótékony hatással volna, s a mű megépítése a művelés alatt álló területek egy nagy részét mentesítené az árvizektől, a belvizek rendezése folytán pedig a halastó területének gazdasági kihasználása jövedelmezőbb és eredményesebb lehetne, — sajnos azonban a munkálatokat csakis nagyobb összegű államsegéllyel, vagy igen olcsó kölcsönnel tudnánk megvalósítani, ez azonban a mai viszonyok között lehetetlen s igy a terveknek végrehajtását jobb időkre kell halasztanunk. — Az ipar és kereskedelem még mindig az általános gazdasági válság hatása alatt áll. A forgalom emelése érdekében, városi piacunk élénkebbé tótele szempontjából foglalkoztunk azon gondolattal, hogy a piaci napokon a vámdijak szedését felfüggesztjük. Erre vonatkozólag a statisztikai adatokat beszereztük. Ennek folytán azonban jelentékeny bevételről kellene lemondanunk, amely a háztartás előirányzott födözeteit számottevően csökkentené. Ez az oka annak, hogy az időleges mentességet mindezideig a gyakorlatban még nem érvényesíthettük. E kérdést megfontolás végett a|;képviselőtestülethez fogom terjeszteni. Iparáról lemondott f. évi április 1-től júl. l-ig: 7, új iparigazolványt kiadtunk ezen idő alatt 20-nak. A fogyasztás csökkenése folytán a forgalom megcsappant; fellendülése csakis a pénzügyi helyzet javulásával és a gazdasági viszonyok jobbrafordulásával remélhető. Nagyobb ipari vállalataink közül a Romberg-Művek üzemüket beszüntették, viszont a téglagyárak, a Petz-gépgyár és a városi mechanikai szövőgyár üzemüket újból megkezdették, bár nem teljes erővel dolgoznak. Az építkezések az agg apácák egyemeletes épületének megépítésével és a Szt. Ferenc-rendi zárda kétemeletes ráépítési munkálataival, továbbá kisebb-nagyobb magánházak építkezésével és javításokkal tűrhető mederben folynak. Építési engedélyt kiadtunk új ház építésére 13-at, bővítési, átalakítási munkálatokra és javításokra 17-et. Az építési bizottság tagjai az üléseket szorgalma san látogatják és beható, tervszerű, következetes munka folyik a tekintetben, hogy az újabb építkezéseknél a városrendészet, a közegészségügy és a köz* biztonság érdekei megóvás* sanak. Munkába vettük az építési szabályrendelet oly értelmű kibővítését, mely az építkezéseknek területszerinti szabályozását érinti és különös tekintettel van a város jövő fejlődési követelményének, valamint a városnak mint nyaraló és fürdővárosnak igényeire. Utóbbi célok szolgálatának érdekéből a temetőkertész ügyköréből a városi kertészet vezetését és ellátását kivettük, úgyhogy ma már egy kellően képzett kertész intézi a város parkjainak és kertészetének szakmunkáit. Eddigi működése biztató kilátásokkal kecsegtet a város külső képére oly fontos parkosítás és virágositás fejlődésében, jóllehet a minden irányban kifejtendő takarékosság mellett ennek igényei sem lesznek a jövőben fokozhatok. (Vége következik.) A turisták vándorgyűlése Esztergomban. A Magyar Turista Egyesület minden évben rendez egy-egy vándorgyűlést a kebelébe tartozó osztályok egyikének székhelyén. Ez évben az egyesület Esztergomot választotta vándorgyűlésének székhelyéül, nemcsak azért, mert az Esztergomi Osztály egyike a legerősebb osztályainak és immár 20 egyesületi évet számlálhat alkotó munkának több látható eredményével, hanem más okok is vezérelték városunkba az ország legnagyobb turistaegyesületét. Egyik ok az a szoros kapcsolat volt, amelyet megboldogult Brilli Gyula, az esztergomi osztály megalapítója teremtett meg az osztály és az anyaegyesület között. Habár az utóbbi időben a viszonyok változása következtében ez a kapcsolat kissé ellanyhult is, de minden törekvés megvan hozzá, hogy az teljes erejében újból felújuljon. A másik, nem kevésbbé fontosok magában a város rendkivül megkapóan szép fekvésében, történelmi nevezetességeiben és műkincseiben rejlik. És nekünk, esztergomiaknak nemcsak anyagi, hanem erkölcsi — és amióta Trianon átkos határára jutottunk — hazafias kötelességünk is minden látogatónkat magyaros szívességgel fogadni. Kötelességünk ez azért, hogy az idegent felvezetve a Sión hegyére, megmutatva neki Trianon gazságát, más belátásra bírjuk. A magyart pedig közvetlen szemlélettel buzdítsuk és erősítsük ama hitében, melyet e három szó fejez ki: „Nem, nem, soha!" Mielőtt a vándorgyűlés részletes leírásához fognék, ki kell fejeznem az esztergomi turisták ama örömét, melyet Palkovics László alispán okozott a gyűlésen való megjelenésével, ami által az osztály erkölcsi értékét és súlyát nagyban emelte nemcsak az anyaegyesület, hanem a vidéki osztályok előtt is. Az elnök külön is üdvözölte az alispánt, aki az üdvözlést hálás szavakkal köszönte meg. A reggeli második vonattal mintegy 50 turista érkezett Papp Dénesnek, a Magyar Turista Egyesület ügyvezető alelnökének, dr. Zsembery Gyulának, a Turista Szövetség társelnökének és dr. Csury József ny. miniszteri tanácsosnak, a Történelmi és Természeti Emlékbizottság elnökének vezetésével. Az állomáson Kemény Miklós, az esztergomi osztály titkára több esztergomi turistával fogadta a vendégeket, akik részben autóbusszal, részben pedig gyalog vonultak fel a bazilikába s itt szentmisét hallgattak. Mise után Lepold Antal dr. pre_ látus-kanonok szakszerű magyará. Télikabát, ha jó és olcsó, áruháza Balog László!