ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-01-28 / 11. szám

XXXVI. évfolyam, 11. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Szerda, 1931. Január 28 RGO Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő és a szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. Elégtétel. Pusztán magunkkal szemben készséggel elhallgatnánk, de olvasóink szemébe nézve tartozunk azzal az egyszerű bejelentéssel, hogy az „Esztergom" elégtételt kapott. Az aula, Esztergom sőt az ország első erkölcsi és jogi tekintélyének közvetlen környezete, az esztergomi központi papság képviselői hangsúlyozottan kijelentették, hogy a jog és erkölcs alapján álló sajtó munkájának hatalmi úton való befolyásolását és elfojtását, mint az utóbb az „Esztergom"-mal történt, nem helyeslik, sőt — perhorreszkálják. Az elvről és eszméről van itt szó, a toll szabadságáról, és csak másodsorban a toll szerény munkásáról, aki tudja, hogy a harc állása és az üldözés elszenvedése hivatásához tari tozik, mint minden igehirdetőinek, katonának vagy fanatikusnak, aki az igazság érdekében szót emel. A tollat I leteszi az egyik, felveszi a ' másik, de az ember lelkének, :az ember szabad véleményI nyilvánításának, a jognak és íaz igazságnak nem szabad meghalnia. Eggyel több okunk van rá, hogy ragaszkodjunk a feltétlen tekintélyhez, amely magas erkölcsi presztisénél fogva mindenkitől egyformán megkövetelheti az emberi jogok tiszteletbentartását. Ez a nagy igazságtétel azt mondja, hogy a tekintélyt és a hatalmat respektáljuk fölfelé, mert az állam rend ezt kívánja, de viszont az ember és a jog becsülése uralkodjék lefelé és az egész vonalon, mert ezt követeli a nemzet érdeke. „Esztergomnak nincs egyebe, mint a prímás" — mondotta j a nagy esztergomi hercegprímás, Csernoch János az Esztergom városi küldöttségnek, amely őt arany misé je alkalmából üdvözölte. Most meghatódva gondolunk vissza e szavakra. Csernoch bíboros ezt bizonyára arra értette, amit Esztergom részére Magyarország bíboros-hercegprímásának ittléte jelent. Mi pedig most az ember, a jog és az igazság védő és intő oszlopának erejét érezzük belőle. Pártértekezlet. Az Esztergomi Keresztény Szociális és Gazdasági Párt folyó hó 25-én dr. Mike Lajos pártelnök vezetésével intézőbizottsági ülést tartott, amelyen az intézőbizottság beható tanácskozás után elhatározta, hogy a párt erőteljesebb megszervezésére megteszi a szükséges intézkedéseket és egyúttal körvonalozta a párt magatartását. A közel jövőben a párt nyilvános nagygyűlést fog tartani Esztergomban, amelyen több országos vezetőegyéniség is megjelenik és beszédet mond. Az ülésen szóbakerült az „Esztergom" c. lap és a párt között fennálló viszony is, amelyre nézve megállapítást nyert, hogy bár az „Esztergom" nem a párt által fenntartott sajtóorgánum, a párt célkitűzéseiben a párttal egységes és a párttal küzdelmeiben egy vonalban halad. A városi vizsgálattal és szanálással kapcsolatban az a párt leszűrődött álláspontja, hogy úgy a fegyelmi ügyben a döntést, mint a szanálást bizalommal várja. Regőscsoport előadása. Febr. hó 1-én d. u. 5 órai kezdettel a Belvárosi Olvasókör (Simor Jánosutca) nagytermében a regőscsoport a leventeegyesületnek előadást tart. Belépődíj nincs. Ezen előadásra Esztergom város közönségét és a leventeintézmény barátait tisztelettel meghívja az egyesület vezetősége. B&niczky Ödön esztergomi főispánsága. A napokban egy zúzmarás ködös téli reggel, amikor csak a hó lapátolok munkájának monoton zaja zavarja meg az alvó város néma csendjét, Budapesten, a Duna partján, az Országház épületével szemben, elhagyatott behavazott fapadon egy jól irányzott revorvergolyó vetett végett egy férfias küzdelmekben és nehéz harcokban eltelt életnek, amelynek egy éve Esztergomban folyt le. Bár hvő lelkemnek fáj a tudat, hogy jobb sorsra érdemes életének önkezűleg vetett véget, mégis mélyen meghat a tragikus vég. Mint főispáni titkár, közvetlen tanúja voltam főispáni működésének. Ezen idő alatt, de későbben is az irányomban tanúsított sok jóindulatból és szeretet-megnyilvánulásból fakadó hálaérzetem adja kezembe a tollat, hogy elmondjak egypár apróságot főispáni működésének idejéből s bizonyos tekintetben megvilágítsam a Károlyi regime alatti politikai szereplését. Legjellemzőbb tulajdonsága volt a megfontoltság s a zárkózottságig fokozódó hallgatagság. Keveset beszélt, ritkán szólt, de viszont minden szavának súlya, ha kellett, éle is volt. Az ő kijelentéseit és Írásait nem kellett, de nem is lehetett magyarázni, különféleképen értelmezni, azt csak megérteni lehetett. Magyarán beszélt és irt. 1918 novemberében, a statárium kihirdetésekor e szavakkal tett tárcájába egy plakát-példányt: Elteszem emlékül, hiszen nem mindennap rendelhetek el statáriumot. 1919 január havában háromórás kihallgatáson volt Károlyi Mihálynál, melynek lefolyását igy beszélte el: Délután 5—8-ig voltam nála. Többször fölálltam és el akartam jönni, de nem engedett. Ez idő alatt csak ketten zavartak minket: felesége, aki színházba hívta őt s az inas, aki teát szervált. Három óra hosszat beszélt nekem külpolitikai kérdésekről, fantasztikus orientációkról, de egy kérdést sem intézett hozzám a kormányzatomra bizott vármegye közigazgatásáról, közbiztonságáról, gazdasági helyzetéről, a lakosság hangulatáról, az idegen megszállással kapcsolatos intézkedésekről. Károlyit ezek nem érdeklik, ellenben a mai kritikus időkben, amikor az ország kétharmadában idegen martalócok rabolnak, a magyar impérium alatti területeken forradalmárok garázdálkodnak s a kommunizmus réme kisért, a köztársasági elnök ráér arra, hogy egy estén keresztül untassa távozó főispánját fecsegésével, akadémikus jellegű elmefuttatásokkal. 1919 februárjában, főispánságának utolsó napjaiban gondos előkészítés és hosszadalmas tanácskozások után az 1919. évi VIII. néptörvény 2. §-ában gyökerező jogánál fogva megalakította Esztergomban a városi néptanácsot. Elhatározása ellen pár nap múlva több iv terjedelmű, terjengős felebbezés futott be. Néma undorral tette íróasztala jobb sarkába s bár igen kötelességtudó és pedáns ember volt, akinek soha nem volt restanciája, napokig ott hevertette. Egy hét múlva megjött a főispáni tisztsége alóli felmentés. E szavakkal vált meg Íróasztalától és hivatalától: Jól éreztem magamat körötökben, mindig szívesen fogok visszagondolni Esztergomra, de annak szívből örülök, hogy ezt a felébbczést nem olvastam el s ezzel már nem nekem kell vesződni. Már sokan feltették a kérdést, hogy legitimista létére miért vállalt kormánybiztosságot a köztársaság idején. Aktaszerűleg bizonyítható, hogy rögtön az őszi rózsás forradalom kitörésekor és ezenkívül még három alkalommal is illetékes helyre fölterjesztette Írásbeli lemondását, de ezt a belügyminiszter, talán épen a vármegye közönségének kérésére és kívánságára, nem fogadta el. A december 28-án megtartott megyegyűlésről fölvett jegyzőkönyv szerint a törvényhatós ígi bizottság egyik illusztris tagja az akkori súlyos időkben nem tartotta ajánlatosnak, sőt direkt károsaak minősítette a főispán- és kormánybiztosváltozást. A közgyűlés egyhangú és lelkes helyeslése közben kérte Beniczkyt, hogy hazafiasságból maradjon továbbra is a helyén, tekintsen el a lemondástól, hogy igy a megye meg legyen kiméivé a változással járó zavaroktól, mire Beniczky kijelentette, hogy a lemondása elintézését nem sürgeti meg, hanem bevárja a belügyminiszter döntését. A szónok indítványára táviratilag kérte a törvényhatósági bizottság a belügyminisztertől, hogy ne fogadja el Beniczky főispán lemondását. Azt hiszem, ezen pár adat más megvilágításba helyezi az ő köztársasági szereplését. Belügy minisztersége idején is jóakaró pártfogója maradt volt vármegyéjének s a politikai élettől való visszavonulása után is mindig szeretettel beszélt Esztergomról, az itt átélt nehéz időkről. A rádió útján közölt gyászos hir vétele után bús fekete zászló hirdette a határszélivé vált Esztergom vármegyeházának ormáról az ország szivében feküdt, még meg nem csonkított ősi Esztergom vármegye utolsó főispánjának halálát. Zs. J. Vétkezik, ha elmulasztja! Az előrehaladott idényre való tekintettel, a legszebb női és gyermektélikabátokat /. hó 31-ig féláron kiárusítom. Vermes Kossuth Lajos-u. 10.