ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-09-25 / 105. szám

ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők/ — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. Miért vállaltam a miniszteri tárcát ? KENÉZ BÉLA, m. kir. kereskedelemügyi miniszter nyilatkozata. A munkanélküliség enyhü­lése nélkül el sem képzelhető a gazdasági helyzet javulása, a munkanélküliség pedig szo­rosan összefügg az ipar fog­lalkoztatásával. Hogy a ma­gyar ipar helyzetén lényege­sen javítsak — voltaképen ezért vállaltam a sok mun­kával, nagy felelősséggel járó miniszteri tárcát. Az erős állam egyik elen­gedhetetlen alapfeltétele a polgárok munkája. Amig nincs elegendő munkaalkalom, nem térhet vissza a bizalom, mely a gazdasági élet mozgató ru­gója. Megvan az alapos re­ményünk arra, hogy a mindent éltető munka nemsokára meg­indul. — A mindent sötéten látóknak, a pesszimistáknak azt üzenem, hogy legyenek egy kis türelemmel. Egyelőre az a fontos, hogy ne vegyen a lelkeken erőt a csüggedés, legyenek bizalommal. Erős a reményem, hogy nemsokára felvirrad a magyar ipar és kereskedelem hajnala. Nem­sokára újra füstölögnek majd megint a kihűlt gyárkémé­nyek, megszűnnek az ipar és kereskedelem tevékenységét megbénitó körülmények és megindul az a termelő munka, amely az ország igazi boldo­gulásának az alapja. Ne felejt­sük azonban el, hogy a ma­gyar bajok nem elszigetelt, egyedül bennünket sújtó ba­jok, sinyli azokat az egész világ. Minden reményem meg­van arra, hogy a külföldi tő­kének a mi termelésünkbe és forgalmunkba való bekapcso­lódása igazán csak rövid idő kérdése, és ha ezeket a szép reményeket kézzelfogható té­nyek váltják fel, az olyan lökést ad majd gazdasági éle­tünknek, hogy erős lépések­kel haladhatunk a gazdasági megújhodás felé. Persze a külföldi tőke igény­bevételénél a legnagyobb óva­tosságra van szükség. Sem az államnak, sem a magángaz­dálkodásnak nem szabad ezt a dolgot elhamarkodnia. A külföldi kölcsön felvétele akár­milyen célra nagy körültekin­tést követel meg. Nem szabad pillanatnyi előnyökért a nehe­zen küzdő magyar ipart, a sok bajában is annyi ellentálló­képességet tanusitó kereske­delmünket prédául odadobni. Ausztriával, Csehszlovákiá­val és több más állammal részben már folyamatban van­nak új kereskedelmi egyez­mények érdekében a tárgya­lások, részben pedig előre­láthatólag rövid idő múlva meg fognak indulni. Minden­esetre azon vagyunk, hogy a magyar mezőgazdasági és ipari termékeknek a lehető legnagyobb mértékben bizto­sítsuk azokat az idegen fo­gyasztópiacokat, amelyeken a magyar termék versenyké­pességét bizonyos adottságok lehetségesnek tüntetik fel. Kereskedelemügyi miniszter talán még sohasem vállalt olyan nehéz gazdasági viszo­nyok között tárcát, mint én most. A gazdasági kérdések­nek szinte beláthatatlan so­rozata vár megoldásra. Egyik sürgősebb, mint a másik. Egyikhez joggal nagyobb re­ményeket fűzhet a gazdasági élet, mint a másikhoz. A problémák megoldásának sor­rendje már önmagában igen nehéz feladat. És nem szabad azt gondolni, hogy másod-, vagy harmadrendű kérdések lebegnek szemem előtt. Csupa elsőrendű, fontos, széles, or­szágos érdekeket érintő kér­déseket veszek figyelembe. Ehhez az átfogó, nagy mun­kához természetesen az egye­temes magyarság megérté­sére és támogatására van szükségem. A jóindulatú kri­tikát minden vonalon szive­sen veszem, de a mindenáron való kritika nem javítja a helyzetet, ellenkezőleg, csak lerontja és mérgesíti. A világ minden részében élő magyar­ság várakozással és bizalom­mal tekint a nagy küzdelmek között élő Magyarországra és kétségtelen, hogy minden lé­pés, amit a megoldás felé, a haladás irányában teszünk, amit az ország helyzetének feljavítása tekintetében vég­zünk, azok mind örömre és lelkesedésre hangolják azo­kat, akik a csonka határokon kívül élnek, vagy a tengere­ken túl aggódnak és töpren gének a magyar haza sorsá­nak jobbrafordultán. Én bí­zom jövendő célkitűzéseink sikerében és teljes bizalom­mal vagyok az iránt, hogy az egész magyar nemzet ösz­szefogása feltétlenül meg­hozza azt az eredményt, amit az ország s jövendő Magyar­országunk érdekében mind­annyian dolgozva és imád­kozva várunk. Esztergom város képviselőtestü­lete elfogadta a takarékossági hisottság javaslatát. 4 év alatt 153.353 pengő csökkentés. Esztergom város képviselőtestü­lete folyó hó 23-án délután 4 órai kezdettel Glatz Gyula h. polgár­mester elnöklete mellett rendes közgyűlést tartott, amelyen egyebek között hozzájárult a takarékossági bizottság javaslataihoz is, amelyet dr. Sántha József tanácsnok hosszú, részletes előadásban terjesztett elő. Ugyanis — mint már irtuk — a belügyminiszter rendelkezése sze­rint Esztergom 1930-as költségveté­sében 4 év alatt 10%-os megtakarí­tást kell elérni. A tőke- és kamat­törlesztés leszámításával tulajdon­képen 1,470.000 pengő az az összeg, amelyen ezt a lecsökkentést végre kell hajtani. A takarékossági bizottság három kategória szerint hajtja végre a takarékossági intézkedéseket. Az elsőbe a rögtöni hatállyal végrehajtható intézkedéseket, a má­sodikba az előirt idő alatt pontosan előrelátható takarékossági intézke­déseket, és a harmadikba az előre látható, de még pontosan nem tud­ható takarékoskodást sorolta. A takarékossági bizottság részint személyi, részint dologi kiadásokat törölt. A személyi kiadások csökkenté­sének folyamányaképen megszüntet a városnál egy fogalmazói, egy ta­nári, egy tanítói, egy községi birói, egy dijnoki, egy írnoki, egy szem­lészi, egy napszámosi állást. A gazdaságnál megszünteti a város­gazdái állást, két kocsis állását és egy erdőőri állást. Ezenkívül az ipariskolai tanítók óradíját 25%-al csökkenti, — úgy hogy a személyi kiadásoknál az összes megtakarítás 30.293 pengőt tesz ki. A takarékossági bizottság javas­latára kimondotta a képviselőtestü­let azt, hogy ha a jövőben egy állás megürül a városnál, annak betöltését előbb takarékossági szem­pontból fontolóra veszi. A dologi kiadásoknál szintén erős csökkentéseket visznek keresztül, és ha az összes csökkentés mértó­két vesszük, meg kell állapítanunk, hogy a város a takarékosságban még tovább ment, mint a miniszter akarta. Az 1,407.000 pengő 10°/o-a ugyanis csak 140.000 pengő volna, a város képviselőtestülete pedig 153.355 pen­gős csökkentéshez járult hozzá. Képkiállítás. Laudon József mű­kereskedő a Fürdő Szálló színház­termében képkiállitást tart, amelyen eredeti olajfestményeken kivül kü­lönböző szentképek is ki vannak állítva. Hogy mindenkinek módjában legyen lakását Ízlésessé tenni, a ké­peket készpénz árban 14 havi rész­letfizetésre árusítja. A kiállítás nyitva szept. 19—29-ig bezárólag, naponta reggel 9-től este 8-ig. Szabad meg­tekintés vételkényszer nélkül. Intézeti kelmék, felszerelések, ruhák Balognál!

Next

/
Thumbnails
Contents