ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-09-23 / 104. szám

SZT Keresztény politikai és társadalmi lap. mim*** Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. A népjóléti miniszter felhívása a magyar társadalomhoz. A világháború szenvedéseitől és utókövetkezményeitől kifáradt emberiségnek a gazdasági rend meglazulása következtében egy új harcra — a szociális nyomor és ennek politikai kihatásai ellen kell felkészülnie. Ezt a harcot nekünk, magyaroknak szintén meg kell vívnunk, hacsak nem akarjuk ölhetett kézzel, bűnös közönynyel balvégzetünk diadalát bevárni. Szervezetten kell felvonulnunk a nemzet célkitűzéseinek és az adott viszonyoknak legjobban megfelelő életformák A nemzet kijelölt vezérei az alkotmányunk adta keretek között ezt a küzdelmet a siker reményében csak akkor vehetik fel, ha a kitűzött célok megvalósítása a lehetőségig biztositva van minden hátráltató támadás ellen. Jelen helyzetünkben a nemzeti boldogulásnak kivi vasáért folytatott heroikus erőfeszítésünket leginkább és elsősorban a magyar társadalom nagyrészének gazdasági elesettsége miatt fenyegeti támadás. Nemzeti erőink nyugodt felvonulásának irányát, egy célra való törekvésünk lehetőségét elsősorban tehát erről az oldalról kell biztositanunk. A magyar állam jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetében azonban egyedül nem képes e biztositás körül felmerülő feladatok megoldására, hanem a társadalom támogatására is szorul. Épen ezért a tavalyi évben már eredményesen működő Országos Inségenyhitő Mozgalmat a kormány ebben az évben is életre kivánja hivni és már most — a közelgő hideg tél előtt — intézek felhivást a magyar társadalom tehetős tagjaihoz és intézményeihez. A helyzetnek rövid, őszinte feltárását nem a reménytelenség érzése, hanem az a hitem sugallja, hogy a magyar társadalom tehetős tagjai a magyar nép állami és gazdasági életének eme válságos óráiban — saját érdekükben is — sietnek majd hozzájárulni nemzeti létünk megvédéséhez. Kétségtelen, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet a társadalom minden rétegét súlyosan érinti és az eddigi kényszerű áldozatnyújtás is nehéz terheket ró a társadalom tagjaira, azonban az is bizonyos, hogy amig az életszínvonalnak ezzel járó kényszerű lecsökkentése egyes rétegeknél a teljes gazdasági és fizikai leromlás határán mozog, addig ez a tehetősebb rétegeknél az elsőrendű életszükségletek kielégítését egyáltalán nem befolyásolja és fokozottabb takarékossággal áldozatot hozni a nemzet nagy érdekeiért — egyéni létérdekük veszélyeztetése nélkül — még mindig képesek. Erre az áldozathozatalra nemcsak a fizikai lét biztosítása szempontjából, hanem erkölcsiekből is szükség van. Ezáltal felébred ugyanis a magyar nép nemzeti összetartozandóságának tudata és az erkölcsi, szellemi, gazdasági érdekközösség felismerésének útjain a nemzeti szervezet egészséges életfolyamata indulhat meg. Ha a nemzet megértése, életösztöne tehetős fiait történelmi hivatásuk és kötelességtelj esitésük tudatára ébreszti, a téveszmék és a tömegmegváltást hirdető áramlatok nem fognak veszéllyel nehezedni a társadalomra, hanem a nemzet tagjai, alakulatai sokféleségük és különböző törekvéseik ellenére is az egyetemes nemzeti jó szolgálatában fognak harmonikusan egybekapcsolódni. A nemzetek történelme nem ismer kíméletet, hanem kérlelhetetlen következetességgel számol az adottságokkal, a tényekkel. Amely nemzet elveszti az élet nélkülözhetetlen feltételeinek megvalósításához szükséges erkölcsi erőt és a nemzeti lét megvédését akár kényelemből, akár önzésből elhanyagolja, az a történelmi igazságszolgáltatás kegyetlen birái elé kerül és a történelmi mult emlékévé válik. Ezért figyelmeztető szóval fordulok a magyar társadalom tehetős tagjaihoz és intézményeihez, hogy siessenek a veszélyben forgó nemzetünk védelmére és áldozatkészségükkel a nyomorba jutott véreinket, ezzel önmagukat mentsék meg a pusztulástól. Budapest, 1931. szept. hó. Dr. Ernszt Sándor s. k. m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter. m Schmidt Sándor dorogi bányaigazgató mond beszédet az idei Országos Kath. Nagygyűlés első diszgyűlésén. — Az idei katholikus nagygyűlés programmja. — A XXII. országos katholikus nagygyűlés rendezősége közreadta felhívását, október 10—13-ik napjaira egybehiván Budapestre az ország katolikusait. Az idei nagygyűlésnek homlokterében Árpádházi Szent Erzsébet és Szent Antal jubileuma állanak és a nagygyűlés rendje a következő lesz: Október 10-én, szombaton d. u. fél 5 órakor ünnepi Veni Sancte az egyetemi templomban, celebrálja Angelo Rótta pápai nuncius, szentbeszédet mond Kelemen Krizosztom pannonhalmi fő apát-koadjutor Este 7 órakor a Katholikus Népszövetség diszgyűlése a Vigadóban. Október 11-én, vasárnap reggel ünnepélyes főpapi misét pontifikál a belvárosi főplébánia-templomban Rott Nándor veszprémi püspök, szentbeszédet mond Tóth Tihamér apát, egyet, tanár. Délelőtt fél 11 órakor megnyitó diszgyűl és a Vigadóban. E gyűlés szónokai: Apponyi Albert gróf v. b. t. t, Angelo Rótta pápai nuncius, Ernszt Sándor kultuszminiszter és Schmidt Sándor bányaigazgató. Délután 3 órakor szentséges körmenetet vezet a bazilikából az Országház-térre Zichy Gyula gróf kalocsai érsek ; innen vissza a templomba Hász István tábori püspök vezeti a menetet. Az Országháztéren P. Bangha Béla S. J. házfőnök prédikál és dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprimás áldást ad az Oltáriszentséggel. Október 12-én, hétfőn reggel 8 órakor 30 perckor Mikes János gróf szombathelyi püspök mond szentmisét az örökimádás-templomban, |ahol délelőtt 10 órakor eucharisztikus diszgyűlés lesz. Délután 4 órakor II. nyilvános gyűlés a Vigadóban ; szónokok: Angyal Pál egyet, tanár, P. Böle Kornél domonkosrendi perjel, Czettler Jenő a képviselőház alelnöke és Glattfelder Gyula csanádi püspök. Este 8 órakor a Központi Kath. Legényegylet 74 éves jubileuma. Október 13-án, kedden reggel 8 óra 30 perckor Te Deumos szentmisét mond az egyetemi templomban Hanauer A. István váci püspök. Délelőtt 10 órától a különböző egyesületek gyűléseznek. Délután 4 órakor III. nyilvános, egyben záró-diszgyűlés a Vigadó-ban, ahol beszédet mondanak: Vargha Theodorik ferences házfőnök, Huszár Károly v. miniszterelnök és dr. Serédi Jusztinián, Magyarország biboros hercegprímása. Este 6 órakor gyertyás könyörgő körmenet a Vigadótérről a Gellérthegyi Sziklatéra plomhoz, ahol Brey er István püspök mond szentbeszédet, A részvételi tagsági jegynek, amely az utazáshoz is szükséges, *2 pengő az ára. Gyűlésenként az ülőhelyeket 1—10 pengős áron árusítják. A nagygyűlés résztvevői az összes vasúti és hajózási vonalakon menetdíjkedvezményben részesülnek. Bővebb felvilágosítást az Orsz. Kath. Szövetség irodája ad (IV. Ferenciek tere 7., III. lépcső, I. emelet 8. Telefon : 852—43.) A kormány elrendeli a külföldi letétek bejelentését. A magyar társadalom és a politikusok egy része hetek óta követeli, hogy a kormány járjon el azok ellen, akik pénzüket külföldre mentették ki. Mint most pénzügyi körökben híre jár, a kormány rendeletet fog kiadni a külföldön levő pengő és valutakövetelések bejelentéséről. Egyelőre a kormány csak tudni akarja, hogy a magyar állampolgároknak milyen letétjeik vannak külföldön és csak később határoz, hogy a kimentett letéteket igénybe veszi-e és ha igen, milyen mértékben. Politikai körökben megelégedéssel fogadják a tervezett rendelet hírét. Intézeti kelmék, felszerelések, ruhák Balognál!