ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-09-20 / 103. szám

ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.* — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. A városi takarékossági hisottság szombaton tartotta utolsó ülését. A dologi és személyi tételeknél 60—70.000 pengő megtakarítást javasol a városnak. Az elégedetlenséget nem szabad kommunista han­gulatként elítélően kezelni, és az elégedetlen embert nem szabad minden esetben bol­sevistának bélyegezni, — mert nem lehet elégedett ember az, aki a családjának nem tud kenyeret adni, és nem mind­járt bolsevista az, aki munkát és kenyeret követel. Jogosan elégedetlen, és jo­gosan követel kenyeret és munkát a magyar ember ha­zájában. Jogosan követeli a munkát és kenyeret minden egyéntől és tényezőtől, amely­nek tőke és vagyon van a kezében, és amelyet a munka­alkalmak nyújtásától talán csak a kisebb haszonkilátá­sok tartanak vissza, — és amely inkább a külföldre viszi tőkéjét és vagyonát, mint itt­hon munkaalkalmat nyújtó vállalkozásokba fektetné. A legerélyesebb intézkedé­sekre van itt szükség — bár az egész világ tőkehatalmai­nál is keresztül lehetne ezt vinni — bogy a tőkét, va­gyont és bankokráciát a XIII. Leó pápa által megjelölt szo­ciális, emberi kötelességeire kényszerítsék. Birni kell azok­kal, akikkel szemben ma még tehetetlen a politikai hatalom, amely pedig az ő felhízásuk­nak kedvezett, — különben a bajok tragikusakká válnak. A szegény ember megtette kötelességét, a földművelő nehezebb igát nem húzhat már, a kisiparost, kiskeres­kedőt jobban megnyomorítani nem lehet, a kistisztviselőt még jobban kisajtolni már a középosztály egyenes kipusz­tításával volna egyenlő, a munkás mindennapi kenyér­telenségével mérhetetlen ál­dozatokat hoz, — teljesítsék kötelességüket kellő mérték­ben azok is, akiknek áldozat­hozataluk segítséget vinne a gazdasági életbe. A kormány erélyes kényszerítő közbelé­pése valóban közérdekű és sorsdöntő ebben a kérdésben. A nagyobb bajokat csakis így lehet megelőzni. íiiviiimti A belügyminiszter rendelkezése szerint Esztergom város 1930-as költségvetését 5 év alatt 10%-kai csökkenteni kell. > A rendelkezésnek megfelelően a város képviselőtestülete takarékos­sági bizottságot küldött ki, amely a költségvetés összes tételeinek át­vizsgálása után tervezetet készit a csökkentés keresztülvitelét illetően és ilyen irányban javaslatot terjeszt a város közgyűlése elé. A takarékossági bizottság, amely hetek óta napról napra ülésezve végezte munkáját a városházán, szombaton tartotta utolsó ülését. A város 1930-as költségvetése tudvalevően 1.700.000 pengő körül mozgott, amely összegből ha levon­juk a kölcsönöknél jelentkező 320.000 P tőke- és kamattörlesztést, amely a megfelelő tételeknél is elszámolást nyert mar, úgy 1,400.000 pengő az az összeg, amelyből 10%-ot, azaz 140.000 pengőt kell lecsökkenteni 5 év alatt. Amint értesülünk, a bizottság tár­gyalásainak eredményeképen részint személyi, részint do­logi megtakaritásokból a költségvetés kivánt mérték­beni csökkentése lehetséges­sé válik. Megkönnyítette a bizottság mun­káját a közelmúltban végrehajtott A Tatán megjelenő „Komárom Esztergom Vármegye" cimű időszaki lapnak az utcán és házalás útján 1 való terjesztését az alispán a vár­megye területére betiltotta. Az en­gedély visszavonásának indokolása a következő: „A jelenlegi súlyos gazdasági vi­szonyok között a hatóságoknak fo­kozottabb mértékben képezik köte­lességüket figyelni mindazon jelensé­gekre, melyek a közhangulatot károsan befolyásolják, egyben meg­tenni minden intézkedést annak megakadályozása végett, hogy az amúgy is felzaklatott kedélyű lakos­ság még jobban felizgattassék. „Komárom-Esztergom vármegye" cimű lap a vármegye hatóságainak ezen országos és közérdekeket szol­gáló törekvésével ellentétben azok­Közüzemi Rt. — bérbeadás és a Hun­gáriától felvett kölcsön következté­ben az évi kamatszolgáltatásban elért mintegy 70.000 pengős megtakarítás. Ez a tétel olyan, amely nem fog teherképen a következő évi költségvetésekben jelent­kezni. A személyi kiadásoknál a bizott­ság úgy gondolja a takarékoskodást, hogy egyes állásokat átszervez, má­sokat megszüntet, természetesen, úgy, hogy a szociális szempontokat is mérlegelés tárgyává tette. Értesülésünk szerint a dologi és személyi kiadásoknál mintegy 60—70.000 P megta­karítást javasol a bizottság. Az volna kivánatos, hogy a ter­vezett csökkentéssel lehetne össze­illeszteni a város jövő költségveté­sét is, mert csak így lehet remélni a pótadó százalékának leszállítását. Úgy tudjuk, hogy a jövő évi költségvetés is össze van állítva és rövidesen a bizottságok elé kerül. Már most hangsúlyozzuk, hogy ebben a kötségvetésben az elkez­dett takarékossági úton kell tovább haladni, mert csak így maradhat egyensúlyban a város költségvetése az adófizető alanyok nagy áldozata mellett is. nak működését és ezen hatóságok . élén álló vezető egyének ténykedé­sét minden tárgyilagosság mellőzé­sével, sőt a valósággal homlokegye­nest és tisztán személyeskedésben kimerülő hangú cikkekkel tárgyalja. Teszi pedig mindezt olyan burkolt alakban, hogy dacára a köztiszt­viselői és egyéni becsületet érintő, a köztisztviselők elleni bizalmatlan­ságot szító cikkeivel szemben a hatóságok nincsenek abban a hely­zetben, hogy a sajtópert megindít­hatnák. Minthogy mindezek folytán neve­zett lap iránya és hangja a leg­nagyobb mértékben alkalmat ad arra, hogy a nehéz gazdasági hely­zet nyomása folytán az izgatások iránt úgy is nagyon fogékony tö­megeket a hatóságok iránt tartozó elengedhetetlen tiszteletérzetükben és bizalmukban megingassa, ami által a hatóságoknak a köz javára irányuló működésének sikerét, a közrendet és nyugalmat a legna­gyobb mérvben veszélyezteti, fele­lősségem tudatában és a sajtótör­vény idézett szakaszában bizto­sított jogom alapján a rendelkező részben foglaltak szerint kellett intézkednem". umimjimmmmu m mm mum mmimumiiimimimimiiiimmimiui Felhivás a magyar tár­sadalomhoz. Hét éven keresztül „Karácsonyi örömet a szegényeknek" felszólítás­sal fordultam az ország tehetősebb­jeinek jó szivéhez, hogy adománya­ikkal tegyék lehetővé az Ínséget szenvedők karácsony-ünnepi felse­gélyezését. Az elmúlt év őszén a nehéz gaz­dasági viszonyokra való tekintettel már az egész magyar társadalmat felkértem, hogy a nyomorban síny­lődő honfitársaink megsegítésére rendezett gyűjtésemhez hathatósabb támogatással járuljon hozzá. Kéré­sem a társadalom minden rétegében nagy megértésre talált és ez tette lehetővé, hogy az elmúlt télen közel 80.000 családnak lehetett élelmiszer, tüzelőanyag, ruha vagy pénzsegélyt nyújtani. Sajnos, azonban a gazdasági vi­szonyok még sokkal súlyosabbak lettek. Ma nemcsak a szellemi mun­kával foglalkozók jelentékeny része és a munkások ezrei néznek munka­nélküliségükben reménytelenül a közelgő tél szenvedései elé, hanem az idei rossz termés következtében a földmivelő nép nagy része is megsegítésre szorul. Megváltozott cimmel is indítom meg az idei segélyakciómat, mert hiszen a nyo­mor oly arányokat öltött és a se­gélyre szorultak száma annyira megnövekedett, hogy most már nem pillanatnyi segélynyújtásról, kará­csonyi örömszerzésről van szó, ha­nem a szegényeknek egész éven keresztül való hathatós támogatásá­ról és segélyezéséről kell gondos­kodni. Teljesen tudatában vagyok annak, hogy nagyon sokan, akiknek eddig módjukban állott az adakozás és segítségnyújtás nemes cselekedetét gyakorolni, most sokkal nehezebb viszonyok között élnek. Mégis szent kötelességemnek tartom a szegé­nyek nyomorának enyhítésére min­den lehetőt elkövetni és ezért azzal a bensőséges kéréssel fordulok az egész magyar társadalomhoz, hogy a nyomor enyhítésére irányuló tö­rekvésemben megértő szívvel és nemes lélekkel támogassanak. Felkérem tehát mindazokat, akik­Miért vonták meg a kolportázs­fogót a „Komárom-Esztergom Vármegyétől ?" intézeti kelmék, felszerelések, ruhák Balognál!

Next

/
Thumbnails
Contents