ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-09-20 / 103. szám

ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.* — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. A városi takarékossági hisottság szombaton tartotta utolsó ülését. A dologi és személyi tételeknél 60—70.000 pengő megtakarítást javasol a városnak. Az elégedetlenséget nem szabad kommunista hangulatként elítélően kezelni, és az elégedetlen embert nem szabad minden esetben bolsevistának bélyegezni, — mert nem lehet elégedett ember az, aki a családjának nem tud kenyeret adni, és nem mindjárt bolsevista az, aki munkát és kenyeret követel. Jogosan elégedetlen, és jogosan követel kenyeret és munkát a magyar ember hazájában. Jogosan követeli a munkát és kenyeret minden egyéntől és tényezőtől, amelynek tőke és vagyon van a kezében, és amelyet a munkaalkalmak nyújtásától talán csak a kisebb haszonkilátások tartanak vissza, — és amely inkább a külföldre viszi tőkéjét és vagyonát, mint itthon munkaalkalmat nyújtó vállalkozásokba fektetné. A legerélyesebb intézkedésekre van itt szükség — bár az egész világ tőkehatalmainál is keresztül lehetne ezt vinni — bogy a tőkét, vagyont és bankokráciát a XIII. Leó pápa által megjelölt szociális, emberi kötelességeire kényszerítsék. Birni kell azokkal, akikkel szemben ma még tehetetlen a politikai hatalom, amely pedig az ő felhízásuknak kedvezett, — különben a bajok tragikusakká válnak. A szegény ember megtette kötelességét, a földművelő nehezebb igát nem húzhat már, a kisiparost, kiskereskedőt jobban megnyomorítani nem lehet, a kistisztviselőt még jobban kisajtolni már a középosztály egyenes kipusztításával volna egyenlő, a munkás mindennapi kenyértelenségével mérhetetlen áldozatokat hoz, — teljesítsék kötelességüket kellő mértékben azok is, akiknek áldozathozataluk segítséget vinne a gazdasági életbe. A kormány erélyes kényszerítő közbelépése valóban közérdekű és sorsdöntő ebben a kérdésben. A nagyobb bajokat csakis így lehet megelőzni. íiiviiimti A belügyminiszter rendelkezése szerint Esztergom város 1930-as költségvetését 5 év alatt 10%-kai csökkenteni kell. > A rendelkezésnek megfelelően a város képviselőtestülete takarékossági bizottságot küldött ki, amely a költségvetés összes tételeinek átvizsgálása után tervezetet készit a csökkentés keresztülvitelét illetően és ilyen irányban javaslatot terjeszt a város közgyűlése elé. A takarékossági bizottság, amely hetek óta napról napra ülésezve végezte munkáját a városházán, szombaton tartotta utolsó ülését. A város 1930-as költségvetése tudvalevően 1.700.000 pengő körül mozgott, amely összegből ha levonjuk a kölcsönöknél jelentkező 320.000 P tőke- és kamattörlesztést, amely a megfelelő tételeknél is elszámolást nyert mar, úgy 1,400.000 pengő az az összeg, amelyből 10%-ot, azaz 140.000 pengőt kell lecsökkenteni 5 év alatt. Amint értesülünk, a bizottság tárgyalásainak eredményeképen részint személyi, részint dologi megtakaritásokból a költségvetés kivánt mértékbeni csökkentése lehetségessé válik. Megkönnyítette a bizottság munkáját a közelmúltban végrehajtott A Tatán megjelenő „Komárom Esztergom Vármegye" cimű időszaki lapnak az utcán és házalás útján

1 való terjesztését az alispán a vármegye területére betiltotta. Az engedély visszavonásának indokolása a következő: „A jelenlegi súlyos gazdasági viszonyok között a hatóságoknak fokozottabb mértékben képezik kötelességüket figyelni mindazon jelenségekre, melyek a közhangulatot károsan befolyásolják, egyben megtenni minden intézkedést annak megakadályozása végett, hogy az amúgy is felzaklatott kedélyű lakosság még jobban felizgattassék. „Komárom-Esztergom vármegye" cimű lap a vármegye hatóságainak ezen országos és közérdekeket szolgáló törekvésével ellentétben azokKözüzemi Rt. — bérbeadás és a Hungáriától felvett kölcsön következtében az évi kamatszolgáltatásban elért mintegy 70.000 pengős megtakarítás. Ez a tétel olyan, amely nem fog teherképen a következő évi költségvetésekben jelentkezni. A személyi kiadásoknál a bizottság úgy gondolja a takarékoskodást, hogy egyes állásokat átszervez, másokat megszüntet, természetesen, úgy, hogy a szociális szempontokat is mérlegelés tárgyává tette. Értesülésünk szerint a dologi és személyi kiadásoknál mintegy 60—70.000 P megtakarítást javasol a bizottság. Az volna kivánatos, hogy a tervezett csökkentéssel lehetne összeilleszteni a város jövő költségvetését is, mert csak így lehet remélni a pótadó százalékának leszállítását. Úgy tudjuk, hogy a jövő évi költségvetés is össze van állítva és rövidesen a bizottságok elé kerül. Már most hangsúlyozzuk, hogy ebben a kötségvetésben az elkezdett takarékossági úton kell tovább haladni, mert csak így maradhat egyensúlyban a város költségvetése az adófizető alanyok nagy áldozata mellett is. nak működését és ezen hatóságok . élén álló vezető egyének ténykedését minden tárgyilagosság mellőzésével, sőt a valósággal homlokegyenest és tisztán személyeskedésben kimerülő hangú cikkekkel tárgyalja. Teszi pedig mindezt olyan burkolt alakban, hogy dacára a köztisztviselői és egyéni becsületet érintő, a köztisztviselők elleni bizalmatlanságot szító cikkeivel szemben a hatóságok nincsenek abban a helyzetben, hogy a sajtópert megindíthatnák. Minthogy mindezek folytán nevezett lap iránya és hangja a legnagyobb mértékben alkalmat ad arra, hogy a nehéz gazdasági helyzet nyomása folytán az izgatások iránt úgy is nagyon fogékony tömegeket a hatóságok iránt tartozó elengedhetetlen tiszteletérzetükben és bizalmukban megingassa, ami által a hatóságoknak a köz javára irányuló működésének sikerét, a közrendet és nyugalmat a legnagyobb mérvben veszélyezteti, felelősségem tudatában és a sajtótörvény idézett szakaszában biztosított jogom alapján a rendelkező részben foglaltak szerint kellett intézkednem". umimjimmmmu m mm mum mmimumiiimimimimiiiimmimiui Felhivás a magyar társadalomhoz. Hét éven keresztül „Karácsonyi örömet a szegényeknek" felszólítással fordultam az ország tehetősebbjeinek jó szivéhez, hogy adományaikkal tegyék lehetővé az Ínséget szenvedők karácsony-ünnepi felsegélyezését. Az elmúlt év őszén a nehéz gazdasági viszonyokra való tekintettel már az egész magyar társadalmat felkértem, hogy a nyomorban sínylődő honfitársaink megsegítésére rendezett gyűjtésemhez hathatósabb támogatással járuljon hozzá. Kérésem a társadalom minden rétegében nagy megértésre talált és ez tette lehetővé, hogy az elmúlt télen közel 80.000 családnak lehetett élelmiszer, tüzelőanyag, ruha vagy pénzsegélyt nyújtani. Sajnos, azonban a gazdasági viszonyok még sokkal súlyosabbak lettek. Ma nemcsak a szellemi munkával foglalkozók jelentékeny része és a munkások ezrei néznek munkanélküliségükben reménytelenül a közelgő tél szenvedései elé, hanem az idei rossz termés következtében a földmivelő nép nagy része is megsegítésre szorul. Megváltozott cimmel is indítom meg az idei segélyakciómat, mert hiszen a nyomor oly arányokat öltött és a segélyre szorultak száma annyira megnövekedett, hogy most már nem pillanatnyi segélynyújtásról, karácsonyi örömszerzésről van szó, hanem a szegényeknek egész éven keresztül való hathatós támogatásáról és segélyezéséről kell gondoskodni. Teljesen tudatában vagyok annak, hogy nagyon sokan, akiknek eddig módjukban állott az adakozás és segítségnyújtás nemes cselekedetét gyakorolni, most sokkal nehezebb viszonyok között élnek. Mégis szent kötelességemnek tartom a szegények nyomorának enyhítésére minden lehetőt elkövetni és ezért azzal a bensőséges kéréssel fordulok az egész magyar társadalomhoz, hogy a nyomor enyhítésére irányuló törekvésemben megértő szívvel és nemes lélekkel támogassanak. Felkérem tehát mindazokat, akikMiért vonták meg a kolportázsfogót a „Komárom-Esztergom Vármegyétől ?" intézeti kelmék, felszerelések, ruhák Balognál!