ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-09-13 / 100. szám

Ebben a cikkben dr. Huszár Ala­dárt, a vármegye főispánját támad­ják különféle költött ürügyek alatt és mintegy a vármegye békessége érdekében követelik az ő eltávo­zását. Nos hát erre vonatkozólag a kö­vetkezőket vagyok bátor megje­gyezni. Először is egy latin idézettel kez­dem : difficile est satyram non scribere. Hogyan ! ? hát Esztergom város és vármegyében gyönge kisebb­séget képező azok az urak, kik az „Esztergom és Vidéke" hátamögött állanak, azt képzelik, hogy ők fog­nak a destruktiv sajtó útján diri­gálni az egyesitett vármegyében ? ! — Hát ezek a törpe Napóleonok és óriási Háry Jánosok azt hiszik, hogy ők képesek lesznek akkor, mikor még Esztergom megyében is törpe minoritásban vannak, Komárom vár­megyére új főispánt diktálni! ? — Nos hát őszintén elmondhatom, hogy hosszú közéleti szereplésem alatt a nagyzási hóbortnak ilyen csimborasszójával még nem talál­koztam. Mit akar ez a kis esztergomi mi­noritás, mely ha csak városa érde- j keit viselné szivén, boldog kellene, ! hogy legyen, amiért a főispán az ottani lehetetlen, a várost csődbe vivő rendszert megszüntette és a várost szinte a 12. órában szanálta ? ! Ő akar nekünk, Komárom vár megyének, kik területileg az egye sitett vármegyének legalább 2 / 3-á; képviseljük, adófizetésben pedig az egyesitett vármegyének 76%-át fi­zetjük — parancsolni ?! Difficile est satyram non scribere Mi Komárom-vármegyeiek erre az idétlen cikkre felelve azt üzen jük ennek az esztergomi minoritás nak, hogy mi Huszár Aladár főispán úr személyéhez ragaszkodunk. Megismertük az ő lángoló haza fiságát, lankadatlan tetterejét és agilitását, minden jóért és nemesért lelkesülni tudó nobilis gondolkodá sát és semmi esetre sem vagyunk hajlandók elállani attól, hogy őt a vármeg/e főispánjának továbbra is megtartani kívánjuk és akarjuk. A destruktiv sajtóorgánumokat illetőleg felhívjuk azokra az illeté­kes hatóságok figyelmét és felkér jük a vármegye hazafiasán gondol kodó közönségét, hogy azoktól min den támogatást és közösséget ta­gadjon meg. Ghyczy Elemér felsőházi lau. Téli kenyér és a vetőmag beszerzése a vármegye legfőbb gondja. A rendkivül rossz, katasztrofális termés a mai munkanélküli világban igen nagy súllyal esik bele a meg­élhetés, a köznyugalom, az állam­rend mérlegserpenyőjébe. E tornyo­suló veszély elhárításának jegyében folyt le Komárom és Esztergom k. e. e. vármegyék törvényhatósági kisgyűlése és a közigazgatási bizott­ság ülése szerdán. Az új kormány üdvözlése. Huszár Aladár dr. elnöklő főis­pán napirend előtt hosszabb beszéd­ben üdvözölte az új kormányt és indítványára a kisgyűlés táviratilag fejezte ki bizalmát és ragaszkodá­sát gróf Károlyi Gyula miniszter­elnöknek és az új minisztereknek. A főispán a lázító sajtó ellen. Éles hangon ítélte el a főispán az egyes sajtóorgánumokban folytatott állandó izgatásszerű munkát, mely fekintélyrombolást végez és súlyos­bítja az amúgy is nehéz helyzetet. Nemcsak a bizottsági tagokat kérte fel az ily sajtó elejtésére, hanem felhívta a kir. főügyész figyelmét is erre, és felkérte az alispánt a kolportázsjog megszigorítására. A kenyér és a vetőmag. Mivel a kisgyülésnek és a köz­igazgatási bizottsági ülésnek is legfőbb tárgya az inségkenyér és a vetőmag beszerzése, összevonjuk e tárgyban mindkét ülést. Az elnöklő főispán is aggodal­mainak adott kifejezést a téli kenye­ret és a vetőmagot igénylők nagy száma miatt. Az egyesitett várme­gyék területén mintegy 10.000 hold­ból álló 20 holdon aluli gazdaság van. Ez olyan horribilis szám, hogy ennek vetőmaggal való ellátása a legnagyobb erőfeszítés mellett is aligha lesz keresztülvihető. Rend­kivül súlyosbítja a helyzetet a téli kenyér gondja is. Mindezekre vo natkozólag az alispáni jelentés igy szól: „A közigazgatási hatóságnak leg főbb gondja, hogy miképpen fogunk megbirkózni tudni a mindinkább fenyegető Ínséggel. Ezért már a mult hóban megtet tem ez irányban az első lépéseket, mint a kenyérmag-szükséglet össze irását, a szegény kataszter felfek tetésének elrendelését, a járási, vá­rosi és központi ínségbizottságok megalakítását. Érdemben azonban még mindig nem volt módom intézkedni, mert a kormány intencióit csak hallomásból tudjuk, pozitívum még nincs, önálló intézkedés esetén félős, hogy egy kormányrendelet halomra döntheti az akciónkat, ami aztán a feleslege­sen végzett munka mellett csak zavart és jóvá esetleg nem tehető kellemetlenséget okozhat. Pedig az idő már nagyon is itt van, hogy érdemben is intézkedjünk. Egyetlen pozitívum a vetőmag­beszerzési akció. A kenyérmag"szükséglet az össze­írások alapján megdöbbentő nagy számot mutat, 465 vagont. Ez irány­ban a kezdő intézkedéseket az ille­tékes minisztérium magának tartotta fönn s az idevonatkozó kormány­rendelet hallomásom szerint a kö­zeljövőben fog megjelenni. Az in­ségmunkáK is össze vannak járá­sonként irva, de hogy azokból mi lesz teljesíthető, az csak akkor lesz nyilvánvaló, ha tudni fogjuk, hogy kivethetők-e és mily mérvben az inségjárulékok, mennyi fog azokból befolyni, szóval mennyi lesz még a fedezetünk. Az idei költségvetésbe ismét fel­vettünk 10.000 pengőt, a mult évi maradvány 11.600 pengő, ami, saj­nos, kevés, de amúgy is kell redu­kálnunk a mult évi költségvetést." A szükséges őszi vetőmag be­szerzésére már minden intézkedés megtörtént, amiről Jeziersky Mihály kir. gazdasági felügyelő részletes jelentést tett a közigazgatási bizott­ságban E napokban az első részlet már itt is lesz. A vetőmag mikénti kiosztására vonatkozólag Péntek Pál, Báthy László, Jeziersky Mihály és az alispán folytattak eszmecserét. Kü­lönösen a hitelezett gabona árának biztosítása okozott indokolt gondot a felszólalóknak. Az inségakciónál a mult évben bevált módszert fogadta el a bizott­ság, azzal a módosítással, hogy addig adnak inségmunkát, amig az időjárás kedvező arra, hogy a segélynek megfelelő munkálatot kapjon érte a munkáltató. Háztartási alap jövő évi költségvetése. A nagy mérvben lecsökkentett adóalap szükségessé tett nagy meg­takarításokat. Serényi Gyula szám vevőségi főtanácsos tájékoztatta a jövő évi költségvetés felől a tör­vényhatósági kisgyűlést. Mivel a bizottsági tagok részletes tárgyalás alá óhajtották venni a költségvetés minden egyes tételét, úgy határo­zott, hogy egy bizottságot küld ki a részletes tárgyalásra és az így elkészített költségvetést terjeszti a törvényhatósági közgyűlés elé. A bizottság tagjaiul, mint már lapunk legutóbbi számában is jelen tettük, — Fehér Gyula dr., Schmidt Sándor, Mátéffy Viktor és vitéz Szívós-Waldvogel József küldettek ki a főispán elnöklete alatt. Segélyek és egy esz tergomi özvegyasszony tehénkéje. A kisgyűlés saját hatáskörében több tenyészállat beszerzésére adott segélyt egyes erre rászoruló közű létnek. Elhullott állatok tulajdono sait is részesítette lehetőség szerint kártalanítási segélyben. Csupán egy esztergomi özvegyasszony kérését utasította el, akinek tehenét a villám sújtotta agyon. Az elutasítás indoka az volt, hogy a város az ebadót saját cél­jaira fordítja és így nem használ­ható fel vármegyei ebadóalap gya­rapítására, tehát nem adhat segélyt Esztergom város károsult polgárá­nak. Az indokolást és az elutasítást helyesnek kell tartanunk, mert el­végre, aki nem járul valamelyes alaphoz, abból mások rovására kár­talanítási segélyt joggal nem is várhat. Amilyen emberséges belátással kezeli a törvényhatóság kisgyűlése eme kártalanítási segélyezéseket, ugyanilyen elbánást kérnénk Esz­tergom városától is a kérvényező özvegyasszony részére, ha az, vagy a többi károsult is a városhoz fordul. V. Leltározzák a hazai műkincse­ket. Ismeretes, hogy a műkincsek­ről és a múzeumok védelméről szóló új múzeumi törvény előírja az országban levő műkincsek leltá­rozását, akár állami tulajdonban, akár pedig az egyházak vagy ma­gánosok tulajdonában legyenek azok. Az új múzeumi törvény végre­íajtási utasítása kötelezni fogja a műgyűjtőket a tulajdonukban levő műkincsek jókarbantartására is. A magyar katolikus egyház, be sem várva a törvény megjelenését, máris elrendelte, hogy a birtokában levő műkincsek leltározását kezdjék meg. Árleszállításban az első, emelésben az utolsó volt mindig 1885. óta BALOG LÁSZLÓ posztóárúháza. Nyári idénycikkeit: mint mosó­anyagok, selymek, trikók stb. miu­den elfogadható áron kiárusítja. Gyapjúszöveteket, flanelleket, bár­sonyokat, vásznakat, kész női, férfi s gyermek-ruhákat, felöltőket, asztal­neműeket, harisnyákat, valamennyi kötött és szövött árút az elismert jó minőségben állandóan raktáron tart. Tenniszflanell —"58 fillér Sötétkék gyapjúszövet . 2*30 P Intézeti scheviott . . . . 2* 70 P Csikós mosóanyag blúzra —*80 P „ szövött „ 1'60 P Munkásnadrág vagy ing . 198 P Fekete sportnadrág . . . —'98 fillér Patentharisnyák 1. sz. . —'36 fillér Gyermekoroszkák . . . 360 P-től Öves női kabát .... 6*50 P-től Férfi ing külön gallérral . 2*48 P Tornacipő (35 sz.-ig) . . 3*20 P (35-41 sz.-ig) 3'60 P Komárom-Esztergom megye lótenyésztési bizottságának gyűlése. Fontos határozatok a ló­tenyésztést illetően. A vármegyei lótenyésztési hármas bizottság szokásos évi gyűlését a vármegye alispánjának elnöklete alatt tartotta meg a vármegyeházán, melyen a komáromi m. kir. mén­telep-parancsnokság vezetője a vár­megye területén mult évben foly­tatott rendszeres lótenyésztés ered­ményeit ismertette. A nehéz gazda­sági viszonyok mellett a javulás főleg a gesztesi járás területén mutatkozik és remény van arra, hogy a megértés a gazdaközönség körében a további céltudatos veze­tés mellett évről évre fokozódni fog. A kancák törzskönyvezése terén a legszebb eredményt Mocsa község­ben értek el, ahol az elővezetett anyagból 63 darabot talált küllemi­leg megfelelőnek a bizottság. 1932-ben Mocsán, Nagyigmándon, Szendén, Tárkányban, Tatán és Komáromban lesz állami fedezte­tési állomás. A szokásos őszi ménvizsgálat október hó 16-án (péntek) délelőtt 8 órakor Esztergomban a vásár­téren, délelőtt 11 órakor Nagysápon és délután 3 órakor Nyergesujfalun, október 17-én (szombaton) délelőtt 11 órakor Csépen és délután 2 órakor Császáron, október 19-én (hétfőn) délelőtt 9 órakor Mocsán és délután 3 órakor Ácson, október 20-án (kedden) délelőtt 8 órakor Tatán, délelőtt 11 órakor Tarjánban és délután 3 órakor Környén, ok­tóber 21-én pedig Komárom város­ban lesz megtartva. Ezen vizsgá­latokra a bárkinek tulajdonában levő bármily fajtájú mént egyéves­nél idősebb méncsikót be kell mu­;atni. Ezen kötelezettség elmulasz­tását kormányrendeletileg büntetik és az újabb vizsgálat költségei a mulasztót terhelik. Elhatározta a hármasbizottság, hogy a lótenyésztés és elsősorban a gazdaközönség érdekében a jövő­beni ménvizsgálatoknál csakis azon Bármely gyártmányú gramofónleme­zeket leszállított árban árusítom. ISKOLAHEGEDUK részei a legolcsóbb napi és más hangszerek, árban: — valamint ezek alkat­Fontos értesítés! „ ^; AM I AU E^ujr&M** hangszerkészítőnél kaphatók IV 25 cm-es tánclemez 5*50 P, 30 cm-es muvész-lemez 8 — P. \jl6gjlGr r GluHC Kossuth Lajos-utca 14. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents