ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-09-10 / 99. szám

ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők." — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. Rendszerváltozás Esztergomban? Esztergom, 1931. szept. 9. „Rendszerváltozást Esztergomban" — hangzik immár az utcasarkokon, — és ezt meg kell hallanunk, még ha a politikai analfabéták és az ügyekben tájékozatlanok ajakáról szól is, mert túlságos hangoskodást és gyanús szándékokat érzünk ki belőle. Meg kell hallanunk, — de azért adott az Isten észt és a józan embertől általában megkívánható ítélőképességet, hogy ne rikoltsuk szajkómódra tovább a „megváltó" szózatot, hanem gondolkozzunk rajta és igyekezzünk megérteni. Magunknak kell ezt megtennünk, mert ha a leghangosabb követelőhöz fordulunk, egyebet nem tesz, mint hogy gyűlöletes szemforgatással hajtogatja szakadatlanul: — rendszerváltozás, klikkuralom, — rendszerváltozás, klikkuralom. Ezt hallva, az illetőről mondhatunk ugyan Ítéletet, de a dolog lényegéből semmit sem tudtunk meg. Rendszerváltozás! Valóban a mai szemmel el kell Ítélnünk azt a rendszert, amely Esztergom politikájában, főként gazdaságában uralkodott a kritikus esztendőkben. Ne szóljunk most arról, hogy e pár év alatt az elmaradt Esztergomból vízvezetékes, csatornás, parkos, modern város lett, hogy kultúrintézmények tekintetében a legnehezebb pár év alatt évszázados mulasztásokat pótolt, — ez igaz, — de másként kell gondolkoznunk és ítélnünk ma és meg kell állapítanunk, hogy ha a kulturális haladás és a városfejlesztési politika elvben helyes is volt, de túlköltekezés történt, szegénységünkhöz nem illően pazaroltunk. Igaz az is, hogy sok kényszerítő körülményről beszélhetünk (Speyerkölcsön, munkanélküliség, a polgárság akkori gondolkozása, az előre nem látható gazdasági és pénzügyi bajok stb.), mégis az akkori rendszer helytelenségét még azok sem tagadják ma, akik akkor várospolitikai vezetőszerepet vittek. Ezt a rendszert dr. Huszár Aladár főispán erős kézzel megszüntette. Az egyes indokolatlan túlköltekezésért felelősségre vonta a polgármestert, mint aki felettes hatóságának elsősorban felelős. Esztergom várost szanálta, a város gazdasági életébe rendes ügymenetet vitt, a város gazdaságában és pénzügyi életében a mai körülményekhez képest és az ország legtöbb vidéki városához hasonlítva oly helyzetet teremtett, amely az ország első gazdasági szaktekintélyeinél a szanálás sikerének elismerését vívta ki. (Bizonyos dolgot itt nem szabad félreérteni: a főispán nem „rózsás helyzetet" teremtett Esztergomban, hanem megmentette a várost a végromlástól). A rendszer tehát megváltozott : a költekezés rendszeréből a szigorú takarékosság rendszere lett. Nincs ma egyetlen vezető városi közférfiú, aki nem a takarékosság híve lenne, a kormánynak felelős főispán pedig árgusszemmel őrködik azon, hogy a kiadások a minimumra csökkentessenek a városnál és hogy az adófizetőkre minél kevesebb teher háruljon. Ha az új várospolitika bizonyos szociális érdekeket is szem előtt tartva működik, — akkor kíváncsiak vagyunk arra, hogy mit akar jelenteni ma a „rendszerváltozás Esztergomban" ! A „rendszerváltozás" és a klikkellenes klikk esztergomi sajtójának cikkeiből úgy látszik, hogy ha nekik úgy tetszik, a rendszerváltozást személyi változással magyarázzák. Sőt nem átallják kijelenteni, hogy nekik egészen mindegy a csonkavármegye sorsa, nekik fontos az, hogy a főispán távozzék megyéje éléről. A személyi változás indokolható akkor, ha a személy, kinek távozását követelik, képviseli azt a rendszert, amelynek megváltoztatását kívánják. Azonban éppen itt a bökkenő. Ők éppen annak a főispánnak távozását követelik, aki az általuk ostorozott városgazdasági rendszert megszüntette, aki a városházi rendszert már akkor ostorozta, amikor a „rendszerváltozás klikksajtója" még nagyképű nyilatkozatokat hozott Esztergom iskolavárosi és „bádeni" perspektívájáról, — aki következetes szigorúsággal csinált rendet akkor is, amikor ellenefordultak sajtójukkal együtt azok, akik pedig addig állandóan a rendcsinálást, sőt a „szétütést" követelték, — aki végrehajtotta a szanálást és egyensúlyozta a város háztartását annak ellenére, hogy azok, akik addig a város megmentését követelték a felsőbb hatóságoktól, az erre irányuló főispáni akciót elgáncsolni igyekeztek — anélkül, hogy ennek hiányában bármit is javasolni tudtak volna. Rendszerváltozást követeltek, a főispán megváltoztatta a rendszert, — és most kisül, hogy az ő számukra más rendszerváltozás kell, ez pedig nem más, mint a főispán fő vétele. Ebből a gondolatból le kell vonnunk a következtetést: nekik tehát nem a város és a köz javát szolgáló rendszerváltozás kell, hanem felfordulás. Halászás a zavarosban. Idő, amikor hatalmaskodhatnának azok, akik ma a törvény, jog és kötelességteljesítés kereteibe beilleszkedni nem tudnak. Közéleti anarchia. Helyi forradalom. Lehet-e csodálkozni azon, hogy ilyen körülmények között komoly közéleti harcot, termékeny és hasznos sajtókampányt a „rendszerváltoztatást" követelőkkel megvívni nem lehet ? Érdemes-e perbeszállni az igazság ellen való konok tusakodással, — érdemes-e például ismételten leszögezni a vízvezetéki bérbeadással kapcsolatban mindazon aktákkal bizonyítható tényeket, amiketa főispán az „Esztergom" ezévi aug. 5-i számában mond, és amelyben világosan benne van, hogy a főispán nem a Törzs és Ormai céget, hanem az olcsóbbikat akarta ? ! Amig ők a hivatalos aktákban lefektetett igazság ellen nem bizonyítanak, — de különben eszükbe sincs ilyesmi, hiszen — úgy látszik — nem a bizonyítás nekik a fő, hanem a személyeskedés, — addig komolytalan vállalkozás lenne velük perbeszállni. Az ő „rendszerváltozáskövetelésük" tehát a személyeskedés, az ő személyeskedésük az állami és társadalmi rend és a közéleti tekintély ellen irányuló munka, az ő munkájuk pedig veszedelme a közbékének és előkészítője annak az állapotnak, amelyből élet és boldogulás nem fakadhat soha. Az ő munkájuk nagyon hasonlít ahhoz a ma is országosan folyó romboló munkához, amelyről a bíboros-hercegprímás a huszonhatosok emlékünnepén beszélt és amelyről azt mondotta, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel meg kell akadályozni. Mert megvannak a törvényes fórumok annak ellenőrzésére, hogy a felelős közférfiú a közjó szempontjából jól végezze feladatát, — a személyes gyűlölködés azonban sohasem lehet közügy és ellenőrző faktor. Vigyázzunk, nehéz időket élünk. Mi is rendszerváltozást követelünk, de annyiban, hogy a rendszerváltozás követelésének örve alatt Esztergomban folyó destrukció ne élvezhessen tovább elnézést, hanem a törvényes közhatalom teljesítse vele szemben kötelességét — a város java és a közbéke érdekében. Felülvizsgáló bizottság a vármegyei költségvetésnél. Az egyesitett vármegye kisgyűlése a megyei háztartási alap 1932. évi költségvetéseinek részletes felülvizsgálása tárgyában négytagú bizottságot küldött ki a főispán elnöklete alatt. A bizottság tagjai: Fehér Gyula dr., Schmidt Sándor, Mátéffy Viktor és vitéz SZÍVÓS Waldvogel József. Intézeti kelmék, felszerelések, ruhák Balognál!