ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-09-06 / 98. szám

gatást teljesít, kérjük a közönséget, hogy a megajánlott havi segélyöszszeget ne csökkentse, hanem inkább emelje, mert a csökkentéssel nem az egyesületet büntetik, hanem egyegy szegény szájából veszik ki a falat kenyeret. G. G. Iskolánkivüli népművelés helyett — még egy egyesület ? A fővárosi lapokból vesszük a hírt, hogy az egész országban újjászervezik az iskolánkivüli népművelést. Az ifjúság továbbképzésében és az iskolánkívüli népművelés eddigi módszerében és szervezetében ilyformán lényeges változás lesz. A közoktatási kormányzat ugyanis azt tervezi, hogy az ország minden községében kulturegyesületet létesít. Az új közművelődési szervezet előkészítésén már dolgoznak a közoktatásügyi minisztériumban. Az eddigi tervek szerint a kulturegyesületek rendezik a népies tudományos előadásokat. Feladatuk volna továbbá a hazafias érzés ápolása és a szórakoztatás, amit műsoros előadások rendezésével és hazafias, valamint látványos színdarabok bemutatásával igyekeznének elérni. A kulturegyesületeknek végül kötelességük volna az iskolákból kikerült ifjúság ismereteinek gyarapítása is. Minden esztergomi házban függesszük ki hősi halottaink emléklapját! A MÁK-nak 1600 pengői kell fizetnie egy hold földért. A tokodi bánya kisajátításának epilógusa a Kúria előtt. A Magyar Közgazdaság írja: | A Magyar Általános Kőszénbányának Tokod község határában nagyobb bányaterülete van, amelynek céljaira újabb területeket kellett kisajátítani. Ezeken az ingatlanokon már hosszabb ideje bolgár kertészetet tartottak fenn az érdekeltek. A kisajátítási eljárás következtében meg kellett állapítani ezeknek a területeknek az értékét. A MÁK és az érdekeltek között megindultak a tárgyalások, de nem jártak kellő eredménnyel. Megegyezést nem sikerült létrehozni, úgyhogy perre került a sor. A peres eljárás során a tulajdonosok azzal érveltek, hogy ők a belterjes gazdálkodás révén a szó-' banforgó földekből aránylag nagy eredményeket tudtak kihozni, miért is holdanként legalább 1600 pengő kártalanítás megfizetését kérték. A MÁK viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy a földek nem a legjobb minőségűek, azon a vidéken hasonló árat egy katasztrális holdért elérni sohasem lehetett és erre vonatkozóan szakértők meghallgatását kérte. A kihallgatott szakértő az ingatlanokat jó középminőségüeknek találta s úgy nyilatkozott, hogy Tokod vidékén a prímaminőségű, de legjobb föld holdankint sem kerül többe 1570 pengőnél. A kisajátítás kérdése a végső fokon a Kúria elé került, amelynek Hutás-tanácsa legutóbb hirdette ki döntését. A Kúria a kisajátított ingatlanokért járó kártalanítást katasztrális holdanként 1600 pengőben állapította meg. A döntés kiemeli, hogy kisajátítás esetén a volt tulajdonosnak az elvesztett terület valóságos és teljes értékét kell megkapnia. A válságos gazdasági viszonyok kö vetkeztében beállott értékcsökken tést tehát teljes mértékben figye lembe venni nem lehet, mert ez végeredményében mégis csak átme neti jelenség, a kisajátítási megállapításnak pedig a valóságos belső értékhez kell alkalmazkodnia. Az érdekes indokolás szerint az ingatlanok művelési rendszere és jövedelmezősége is szerepet játszik. Mivel a szóbanforgó területeken bolgár kertészkedés folyt, ez a körülmény nemcsak a jövedelmezőség szempontjából érdemel figyelmet, hanem azért is, mert köztudomású, hogy ez a művelési mód a talaj állandó megjavítására vezet s így a fokozottabb kihasználást nemcsak lehetővé teszi, hanem az ingatlanok értékét is emeli. Bár tehát a szakértő oda nyilatkozott, hogy a legjobb minőségű földeknek is csupán 1570 pengő a legmagasabb ára, a Kúria ennél nagyobb összeget, négyszögölenként 1 pengőt látott megállapíthatónak. iiuiiiuiiiiiiiiuiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiumiiiiiiiuiiiuiuiiiiiiiiiuiiiiiiiiuiiiiiiiiiiuiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiim HIRE ICÉjjeli szolgálatot szeptember 5—6-ig Rochlitz-örökösök; 7—11-ig Takács István gyógyszertára teljesít. Lapunk legközelebbi száma a közbeeső ünnep miatt szerdán délután jelenik meg. A hercegprímás névünuepe. Szombaton volt dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás névünnepe, amely alkalomból a primási palota portásánál kitett iven Őeminenciájának tisztelői jókivánataikat nevük aláírásával kifejezhetik. — Itt emiitjük meg, hogy őeminenciája szombaton d. u. autón érkezett haza Röjtökről. Vasárnap délelőtt 10 órakor a 26-osok emlékünnepe alkalmából szentmisét mond a belvárosi plébániatemplomban, délután pedig a Baross-Szövetség küldöttségét fogadja a primási palotában. Tizéves találkozó. Az esztergomi érs. tanítóképző intézetben az 1921-ben végzett tanítók és tanítónők csütörtökön tiz éves találkozára jöttek össze. Az intézeti internátus kápolnájában egykori osztályfőnökük, Nádler István pápai kamarás, tanítónőképző intézeti igazgató csendes szentmisét mondott. Utána a Az-„Esztergom" tárcája. Esztergom rejtettebb nevezetességei. 1. A kassai boldog vértanuk ereklyéi. Az egés/; kath. egyház szeptember 7-én, az esztergomi főegyházmegye pedig a főszékesegyház felt/entelésének oktávája miatt szept. i én ünnepli a kassai boldog vértanuk emlékezetét. A magyar egyháztörténelemben (.i a magyar nemzet tüzetesebb í rténelmében járatosak jól ismerik nemzetünk és a magyar kath. egyház e büszkeségeinek történetét, a magyar kath. iskolákban is már az elemitől kezdve tanítanak róluk, mégis igen sok jó katholikus ember él itt Esztergomban is, aki előtt teljes homályban állanak a kassai vértanuk alakjai. Pedig elsősorban az esztergomiaknak illenék róluk sokat, igy a következőket is tudniok: A főszékesegyház Szent István oltárán áll gyönyörű szobruk, Kiss György egyik legkifejezőbb műve. A főszékesegyház terén áll egyiküknek, boldog Körösy Márknak kőszobra a téglagyár felől felvezető út elején. Ez a boldog Körösy Márk ugyanis esztergomi kanonok volt. A főszékesegyház sekrestyéjében egy régi kép b. Körösy Márk vértanuságának egy jelenetét ábrázolja, egy másik pedig b. Pongrácz István szintén kassai vértanúnak ugyancsak régi olajfestésű arcképe. S ami a legfontosabb, a főszékesegyház kincstárában őrzik b. Körösy Márknak és vértanutársainak csontereklyéit, még pedig nagyrészüket abban az ezüst barokk ereklyetartóban, amelyben régebben Szent István jobbkezét őrizték. Ezt az ereklyetartót a benne levő szent ereklyékkel, köztük b. Körösy Márk koponyájával minden év szept. 9-én köztisztelet céljából kiállítják a bazilika Szent István oltára előtt (amely egyben a boldog vértanuk oltára is) épp úgy, mint ahogy Szt. István napján, vagy Szt. Adalbert napján eme nagy szentek ereklyéivel teszik. Aki tehát például szeptember 9-én a bazilikába megy, külön is megszemlélheti a kassai boldog vértanuk szent ereklyéit, s nagy érdemeikre való hivatkozással ereklyéik előtt kérheti e boldogok közbenjárását Istennél mindennemű szükségeiben. 1905. június 15-én avatta Rómában boldogokká a kassai vértanukat b. e. X. Pius pápa, akit nemsokára már szintén a boldogok sorában tisztel az egyház. Egész Magyarországon, igy Esztergom templomaiban is háromnapos ájtatosságokat tartottak tiszteletükre, szentbeszédekben méltatták érdemeiket s buzdították a híveket, hogy kérjék ki közbenjárásukat, kövessék a hitben való állhatatosságukat és magyar voltukból is fakadó erőslelkűségüket. A kassai boldog vértanuk: Körösy Márk esztergomi kanonok, Pongrácz István és Grodeczky Menyhért jezsuita atyák 1619. szeptember 7-én — illetve Pongrácz másnap, Kisasszony ünnepén — költöztek az örök hazába iszonyú kínzások következtében, amelyeket kath. vallásuk miatt kellett elviselniük. Kinzatásuk előzményeit már igen sokszor megírták, azért ezekre most nem térünk ki. Boldoggáavatásuk iránt már haláluk után 9 évvel megtette a szükséges lépéseket Pázmány Péter primás s az ilyenkor előirt vizsgálatot Lósy Imre váradi püspök — Pázmány későbbi utóda — kezdte meg. Pázmánnyal egyidőben Magyarország királyi tanácsosai, köztük Eszterházy Miklós gróf, Magyarország nádora, Erdődy Zsigmond gróf, horvát bán, Bánffy Kristóf gróf, Frangepán Miklós gróf, ghimesi Forgách Miklós, Pálfy János és más országnagyok is folyamodtak VIII. Orbán pápához a boldoggáavatás ügyében. 1661-ben Lippay György primás, s majdnem 2 évszázad után Scitovszky János hercegprímás — a magyar szentek nagy tisztelője — tett lépéseket, hogy vértanúinkat mielőbb oltárra emelhessék. Scitovszky kérelmének meglett az a sikere, hoiy a szertartások sz. Kongregációja az ügyet teljesen letárgyalta, a vértanúság bizonyítékainak hitelességét megállapította, úgyhogy a tényleges boldoggáavatáshoz már csak a Szentatya végszava volt szükséges. Ez b. e. Vaszary Kolos bibornokhercegprimás utánjárására — mint emiitettük — ezelőtt 26 évvel történt meg. Kérdezhetné valaki, hogy szenttéavatásuk remélhető-e ? Ez tisztán a hivek buzgóságától és a boldog vértanuk iránt való bizalmuk fokának nagyságától függ. A szenttéavatáshoz újabb, tüzetesen bebizonyított csodák kellenek, mint ahogy azok kellettek a boldoggáavatáshoz is. Az esztergomiak nem is sejtik, micsoda kincsek ezek az ereklyék a hitbuzgalom jövőben várható fejlődése 1 szempontjából. Ha semmi más nevezetessége nem volna is városunknak, Esztergom a hivők zarándokhelyévé kellene, hogy legyen, ha a boldog vértanúk érdemeit és lelki nagyságát minden igaz magyar fontolóra venné s irántuk bizalomra gyulladna. Budapesten, a jezsuiták JézusSzive templomában szintén vannak a boldog vértanuknak nyilvános tiszteletre kitett kisebb ereklyéi, amelyek előtt e napokban háromnapos ájtatosságokat tartanak. Legyünk mi, esztergomiak is buzgó apostolai a kassai boldog vértanuk tiszteletének! P. Bármely gyártmányú gramofónleme- ISKOLAHEGEDÜK és más hangszerek, valamint ezek alkatzekeí leszállított árban árusitom. részei a legolcsóbb napi árban: — ASAMIAW C^MAMA hangszerkészítőnél kaphatók 25 cm-es tánclemez 5*50 P, 30 cm-es művész-lemez 8*— P. "W %*lt?|Jlür rciCIlC Kossuth Lajos-utca 14 szám Fontos érfesifésl