ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931
1931-09-04 / 97. szám
ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Kinin » »<% ( <>»iwi«im«i»tt»wiiin Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. Luxusdolgokra ezután nem lesz pénz az állam költségvetésében. Ne is legyen. Hiszen épen az a baj, hogy eddig volt. De a takarékosságot sem szabad ám úgy értelmezni, hogy ezután semmi közmunkát nem írnak ki, beszüntetnek minden költekezést és ezzel megállítják a gazdasági élet vérkeringését. Ha nem építtet senki, ha nem ruházkodnak az emberek, ha nem költenek élelemre, cipőre, csak épen annyit, hogy mezítelenek ne legyenek és éhen ne haljanak, vájjon miből élnek meg az iparosok, kereskedők, munkások, gazdák, miből fizessék az adókat, amelyeket még fel is emelnek ? Nem, így nem értelmezhető a takarékosság. A takarékosság, a józan takarékosság azt követeli, hogy elégedjék meg mindenki annyival szükségleteinek kielégítésénél, amenynyit kinek-kinek anyagi helyzete megenged. Építkezzék, költsön ruhára, cipőre, élelemre mindenki annyit, amenynyit megerőltetés és adósság nélkül csak képes. Az államra és a közületekre nézve is áll ez a tétel. Persze a költségvetések egyensúlyát biztosítani kell a takarékoskodás által, de másik oldalon meg nem szabad elfelejteni, hogy felemelt adóterheket nem lehet az eddiginél is gyengébb egzisztenciák vállaira rakni. A munkaalkalmak megszüntetése, a gazdasági élet vérkeringésének megállítása pedig irtózatos mértékben gyengíti, sőt össze is roppantja az adózó polgárságot. Tehát csínján kell bánni a takarékoskodással. Arányosan kell elosztani a terheket. Erősebb vállak viseljék a nagyobb terheket, s a kis egzisztenciákat féltő gonddal kell kímélni minden újabb megterheléstől. Luxusdolgokra nem lesz pénz, de kell lenni a szükséges és hasznos beruházásokra. Az adót emelni kell, de emeljék arányosan és igazságosan, mert az államháztartás egyensúlyának biztosítása mellett gondoskodni kell a lakosság minden rétegeinek legalább is a kenyeréről és a téli tüzelőjéről. A régi huszonhatosok vasárnap tartják ezredemlékünnepélyüket, amelyen a bíboros-hercegprímás is résztvesz. A volt cs. és kir. 26. gyalogezrednek, Esztergom város régi háziezredének kötelékébe tartozott bajtársak kegyeletes lélekkel készülnek megülni ezredemlékünnepüket vasárnap, folyó hó 6 án. Az ünnepély sorrendje a következő : Délelőtt 10 órakor istentisztelet a belvárosi plébániatemplomban, melyet dr. Serédi Jusztinián biboroshercegprímás tart. Mise alatt szentáldozás lesz, amely alkalomból a rendezőség felkéri a bajársakat, hogy hozzátartozóikkal együtt minél számosabban járuljanak az Ur asztalához. Természetesen mások is áldozhatnak. Délelőtt 11 órakor lesz a Hősök szobránál kis ünnepély keretében az emlék megkoszorúzása. Koszorúletételnél mások is tehetnek le virágot. Délután 1 órakor közös ebéd lesz a Magyar Király Szálloda nagytermében. (Egy teríték ára 2*40 P ital nélkül. Ebédre jelentkezni vagy a „Magyar Király"-ban vagy Bauer titkárnál a Gazdasági Bankban lehet szombaton délig). A huszonhatos bajtársakat, akiknek különben külön meghívót nem küldtek szét, szeretettel hívja meg ezúton az ezredemlékünnepre a rendezőség. Ne mindig kevesebben legyünk, hanem inkább minél számosabban találjuk meg egymást, akik a közös küzdelmek és szenvedések után megmaradtunk, — amíg erre az élet lehetőséget ad! Ha netalán valaki (nem huszonhatos) tévedésből nem kapott volna meghívót és eljövetelre számít, szíveskedjék azt a titkárnál (Gazdasági Bank) igényelni. A vármegyék összevonásának és a főispáni állások csökkentésének kérdéséről nyilatkozik dr. Huszár Aladár főispán. — Korai minden kombináció. — A fővárosi és vidéki lapok az országos takarékossági akciókra való hivatkozással sűrűn hoznak fantasztikus híreket a vármegyék összevonásáról, a főispáni állások megszüntetéséről, sőt helyi laptársunk legutóbbi számában mintegy örömmel szögezi le és helyesli, hogy Esztergom már nem lesz többé főispáni székhely, nem gondolva meg, mi lenne Esztergomból, ha innen az összevonás folytán a főispáni székhellyel együtt a vármegyei adminisztrációt is elvinnék. Ha vannak is személyi ellentétek az E. és V. cikkírója és a főispán között, ezeket a kérdéseket csakis a közérdek szempontjából kell tekintenünk és bírálnunk. Mivel az országosan tárgyalt kérdések lapunk olvasóit is kell, hogy érdekeljék, legilletékesebb felvilágosítás céljából felkerestük dr. Huszár Aladár főispánt, aki kérdéseinkre a következőket volt szives válaszolni: — Az országos takarékossági törekvésekkel kapcsolatban felmerültek tervek a főispáni állások csökkentésére is, sőt oly terv is felmerült, hogy a régi megyei rendszer megszüntetésével nagyobb kerületek vagy kormányzóságok alapíttatnának, amelyeknek egy főispán vagy kormánybiztos állana az élén. Ez a terv azonban oly kényes alkotmányjogi kérdéseket érintene, az ezeréves vármegye és a magyar közélet talaját oly mélyen szántaná fel, hogy erre a mai körülmények között gondolni sem lehet. Arról pedig, hogy a jelenlegi megyei adminisztrációk mellett egy főispán vezessen 5—6 vármegyét, véleményem szerint szó sem lehet, mert fizikailag és technikailag kivihetetlen lenne. A főispán így nem lenne képes a törvényben előírt kötelezettségeinek eleget tenni és feladatait ellátni. Ez a terv különös megtakarítással nemis járna, mert ami elesne mint teher a főispáni fizetéseknél, az jelentkezne a nyugdíjaknál, viszont 5—6 megye főispánját, hogy feladatát egyáltalán elláthassa, magasabb összegű terhes átalányokkal kellene díjazni. — Abban, hogy egy főispán lásson el két szomszédos vármegyét, esetleg betöltse még egy törvényhatósági jogú város főispánságát is, semmi új nincsen. Ez megvolt a múltban is, hiszen a jelenlegi belügyminiszter úr Őexcellenciája is hosszú időn át volt Baranya, Somogy vármegyék és Pécs sz. kir. város főispánja, — A megjelent kombinációkat még koraiaknak tartom, mert ezt a kérdést igen fontos szempontok figyelembevételével kell elbírálni és az még sem a minisztertanács, sem a 33-as bizottság előtt tárgyalva nem lett. — Aki ezekhez a kérdésekhez még személyi kombinációkat is fűz, az többet kivan tudni, mint maga a belügyminiszter úr Őexcellenciája. Párizsban örüllek a magyar kormányvéltozásnak. Lapunk egy barátja írja Párizsból, hogy a mértékadó francia lapok nagy lelkesedéssel vették tudomásul a magyar kormányváltozást, mint amely megnyitja a magyar politika francia orientációját. Azt a tényt, hogy De Vienne budapesti francia követet igen magas kitüntetés érte, amikor a francia becsületrend kommendátorává neveztetett ki, avval magyarázzák, hogy a követnek a kormányváltozás körül igen nagy érdemei vannak Intézeti kelmék, felszerelések, ruhák Balognál!
