ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-01-25 / 10. szám

Az esztergomi fökáptalan új tagjai. Dr. Serédi Jusztinián biboroshercegprimás csütörtökön nevezte ki az esztergomi székesfőkáptalan új kanonokjait Jeszenszky Kálmán pápai prelátus, apát, balassagyarmati plébános, dr. Szokolay Antal c. kanonok, esperes, budapest-újlaki plébános és dr. Meszlényi Zoltán pápai kamarás, főegyházmegyei irodaigazgató személyében. Az új kanonokok neve már néhány nap óta nem volt titok a beavatottabbak előtt. A kinevezés hire a főegyházmegye papsága körében általános örömet és megelégedést keltett. A hercegprímás két új kanonok kinevezésével a főegyházmegyében folyó önzetlen lelkipásztori munkát óhajtotta legmagasabb elismeréssel jutalmazni, a főegyházmegyei irodaigazgató kanonoki méltóságra emelésével pedig annak a férfiúnak fejezte ki méltó elismerését, aki nap-nap után osztozik egyházkormányzati nehéz gondjaiban s aki 15 év óta kiváló tudással, nagy ügyességgel és fáradhatatlan munkássággal szolgálja a főegyházmegye ügyét. Az újonnan kinevezett kanonokok közül ... Már második napja lovagolunk, amikor nem várt találkozásunk van két jaguárral. Nugodtan lovagolok, amikor társam lova — aki jóval előbbre lovagolt, hirtelen, fékevesztetten, a lovas nélkül, visszavágtat. Mögötte rohan a társam, szintén felém. Mi történt? A ló megvadult két jaguártól! És tényleg, alighogy én is leszállok a lovamról és ledobom magam a földre, kb. húsz méter távolságból felénk csillog két haragos szempár. Mit tegyünk? Hallottuk, hogy a jaguár gyáva, elfut minden erősebb zaj és a vágtató lovak elől is! Tehát torkunkszakadtából kiabálni kezdünk. A kisebbik el is iramodik, a nagy ellenben lehasal ugrásra készen. Újult erővel még erősebben kiabálunk, széles lovaglóostonmkkal verjük indiánnyergünk lelógó bőrsár- j védőit, leadunk néhány lövést ési amikor a jaguá: úgy sem akar hátrálni, felülünk a lovakra és az ijedelemtől félig megvadult állatokat egyenesen nekihajtjuk a bestiának. Ez használt, mert ez a nagy tarka macska el is illant. Az in- i diánjainkat úgy kellett lecsalogatni: a fákról, szegények rémesen meg ijedtek; kiengesztelésül dupla koka adagot osztok ki köztük. ...Harmadik ..nap elérkezünk í utunk céljához. Örülünk, hogy ki- j szabadulunk ebből a szokatlan atmosférából. Az őserdő alkalmat-1 lan arra, hogy a fehér ember életét \ magába rejtse. Itt az ember egyj olyan lény, aki nem ehhez a ter-j mészethez való. Feltűnnek a missiós telep kuny- j hói, örülünk a vendégszerető jój barátoknak, akik itt vérükkel és; verejtékükkel lépésről lépésre meghódítják az indiánt és a talajt a| civilizáció és a kultúra számára. (Vége.) Jeszenszky Kálmán pápai prelátus, c. zebegényi apát, balassagyarmati plébános a legidősebb. 1873 október 11-én Balassagyarmaton született, 1896 június 28-án szentelték pappá. Papi működését Nagysárón kezdte, de már a következő évben budapesti hitoktató, 1900-ban pedig fővárosi felsőleányiskolai és leánygimnáziumi hittanár lett. Kiváló és eredményes működés után 1905-ben szülővárosában, Balassagyarmaton lett plébános, ahol több mint negyedszázados lelkipásztori működése maradandó emlékű lesz a város történetében. Hitbuzgalmi téren a kis Balassagyarmat egyike a vidék legszebben virágzó kath. hitközségeinek, ahol buzgó világi munkatársak segítségével férfikongregáció, Kath. Kör, Kath. Legényegylet virul, nem szólva a kath női szervezetekről, amelyek vezetésében szintén meg tudta szervezni a lelkes munkaerőket. Balassagyarmat város, valamint Nógrád- és Hont vármegyék közügyeinek intézésében is hathatós szava volt, komoly társadalmi tevékenységének egyik legértékesebb emléke pedig a Balassagyarmati Palóc Múzeum, amelynek stílusos épületében a szokásos muzeális képzőművészeti és archeológiai anyag mellett országos érdekességű a nógrádmegyei palóc népviseletek és népszokások anyagának gazdag gyűjteménye. Mint a Balassagyarmati Róm. Kath. Népnevelők Egyesületének elnöke agilitásával az egyházmegye legélénkebb tanítóegyesületét vezette s az itt elhangzott előadások országos viszonylatban is gyakran keltettek megérdemelt figyelmet. Balassagyarmatról való távozása bizonyára érzékeny ürt hagy maga után, Esztergom pedig egy papi és közéleti tevékenységben egyafánt tapasztalt férfiúval lesz értékesebb. Dr. Szokolay Antal c. kanonok, budapest-újiaki plébános 1879 november 8-án Nemeskajalon (Pozsony m.) született. 1903 július 14-éa történt felszentelése után fővárosi hitoktató, majd 1907ban budapesti tanitóképző-intézeti hittanár lett. 1910-ben a budai várplébániára kápláni minőségben került. A háború idején mint tábori lelkész működött. 1918-ban budapest-ferencvárosi káplán, 1921-ben budapest-újlaki plébános lett. Érdemei elismeréséül 1927-ben a budai ker. tanfelügyelő-esperesévé, 1928ben e. kanonokká, 1929-ben esperessé neveztetett ki. Mint plébános, a főváros lelki életében kifejlett sikeres munkásságával érdemelte ki főpásztora teljes bizalmát. Tevékeny részt vett legutóbbi napokig a fővárosi Keresztény Községi Párt életében is, mint a főváros törvényhatós 'igi bizottságának tagja. A társaságban élénk, kedélyes, a hivatali munkában, mint esperes, pontos, lelkiismeretes, nagy felkészültségű férfiú, aki disze lesz a főkáptalannak és bizonyára hamarosan közkedvelt tagja városunk társadalmi életének. Dr. Meszlényi Zoltán 1892 január 2-án Hatvanban született. Teológiai tanulmányait Rómában végezte. 1915 október 28-án szentelték pappá. Rövid ideig Komáromban volt káplán, 1916-ban pedig már a főegyházmegyei irodába hivta be őt szolgálattételre dr. Csernoch János biboros-hercegprimás1917-ben primási levéltáros és szertartó, 1920-ban pedig szentszéki jegyző lett. 1922-ban pápai kamarási címmel tüntette ki Őszentsége. 1926- ban primási titkár, az elmúlt év jan. 27-én pedig főegyházmegyei irodaigazgató lett. Nagy szorgalmával, hivatali pontosságával, egyházjogi és egyházkormányzati szaktudásával, nyelvismeretével, külső sikerekben szegény, de nagy és felelősségteljes munkával annál inkább elhalmozott életpálya lett az osztályrésze. Óriási elfoglaltsága mellett is tudott időt szakítani tudományos munkásságra. A Károlyi-forradalom idején a „Főkegyúri jog"-róJ irt munkája bátor hangjával és aktualitásával keltett méltó figyelmet. 1927- ben „Házassági köteléki perek az egyházi bíráskodásban" cimű hatalmas művével lepte meg aj magyar jogászvilágot, amely e nemben ma nélkülözhetetlen kézikönyv. Ennek függeléke, „Az Egyházi törvénykönyvnek a házasságjogot tartalmazó kánonjai" külön lenyomatban is közkézen forog. Tudományos érdemeiért a Szent István Akadémia rendes tagjává választotta. Boldogult Csernoch biboros kíséretében résztvett XI. Pius pápa megválasztásán, elkísérte őt Amerikába, a chichagoi eucharisztikus kongresszusra, majd együtt volt vele sanremoi üdülése alkalmával is, s halálos ágyáig hűséggel és szeretettel vette körül a boldogult egyházfejedelmet. Ezt a hűséget és szeretetet ajándékozta az új főpásztornak is, akinek oldalánál kezdettől fogva ellátta a titkári teendőket. Amíg mindinkább szaporodó dolgai engedték, az „Esztergom"-ba is gyakran irt és értékes cikkei még külföldön is visszhangra találtak. Nagy az örömünk, hogy fontos állásának és kivételes egyéniségének megfelelően Őeminenciája bizalma őt a fökáptalan illusztris tagjainak sorába emelte. A székesfőkáptalannak legutóbbi konzisztóriuma foglalkozott az új kanonokok beiktatásának kérdésével. A határozat szerint a beiktatás február 4-én lesz, mely után a hálaadó istentiszteletet dr. Meszlényi Zoltán fogja tartani. Akció az OTI esztergomi építkezései ügyében. Dr. Zsiga János beadványt intézett a város polgármesteréhez, amelyben felhívta figyelmét arra, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet egyik igazgatósági ülésén a munkavállalók nem régen előterjesztést tettek arra vonatkozólag, hogy egyrészt a lakásínség enyhítésére, másrészt munkaalkalmak létesítése céljából az igazgatóság dolgozzon ki tervezetet az építtetőknek nyújtott jelzálogkölcsönök útján az építkezés előmozdítása tárgyában. Az öregségi törvény tudvalevőleg úgy intézkedik, hogy az alap 30%-a lakásépítésre fordíttassék. A vezérigazgató által az elnökségnek bemutatott tervezet szerint erre az évre az öregségi alapból 12 millió pengő vár gyümölcsöző elhelyezésre. Az összegből 5,200.000 pengő építkezésre fordítható s májustól kezdve havonként másfél milliót utalhatnának ki erre a célra. Az elnökség elhatározta, hogy elsősorban a lakásépítő szövetkezeteknek juttat olcsó kölcsönt. Nem zárkóznak el továbbá attól sem, hogy az olcsó kölcsönből egyes építtetőknek is juttassanak. Mihelyt a végleges tervezet elkészül, az OTI nyilvánosságra fogja hozni a feltételeket és fel fogja hívni a kebelbéli tisztviselők egyesületét is lakásépítő szövetkezet megalakítására. E hír olvasásakor annak a lehetősége merült fel előttem, — folytatja az életrevaló gondolatokban bővelkedő beadvány — hogy városunk jelentékeny középítkezéshez juthat, iparosaink és munkásaink pedig több százezer pengős kereseti lehetőséghez juthatnak, a város egy vagy több szép épülettel gazdagodhátik s mindez a városnak nem jelentene anyagi áldozatot. Bár az újsághír csak lakóházról beszél, meg vagyok győződve arról, hogy az intézet szempontjából elsősorban intézeti székház építése az indokolt. Már ismételten volt szó arról, hogy az adminisztrációs személyzet hivatali helyiségeit, az orvosi kar rendelőit és laboratóriumait, az ügyvezető és a főorvos, valamint a helyetteseik, a házgondnok és házmester lakásait, esetleg még több intézeti tisztviselői lakását is magában foglaló székház épüljön a Kolos-kórház melletti városi telken. A székház megépítése elsősorban intézeti érdek. Ugyanis a pénztár mai helyiségei hivatalnak egyáltalában nem felelnek meg, szűkek és zsúfoltak, a fogalmazóknak nincs külön szobájuk s van olyan helyiség, ahol hatan-heten dolgoznak egy szobában. A főorvos és az ellenőrző orvosi hivatal ettől nagyobb távolságra fekvő külön bérházban Kézimunkacikkek, harisnyák legolcsóbbak BflLOG-nál.