ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-08-09 / 88. szám

maróti és pilisszentléleki emberektől. Ily módon nagy összeg pénz vándorolt ki a városból. Fuvarosaink sok fu­vartól, a favágók keresettől estek el és a városnak nyakán maradt a fa. Tavaszkor, amikor a közönségnek már csak minimális szüksége volt a fára, vagóntételekben 10—5 pen­gővel olcsóbban adta el a város az őszkor megszabott magas áraknál. Ha az illetékesek a jövőben szem jelőtt tartják a közönség érdekét és nem drágáskodnak tél előtt, meg­kapja a város a fa tisztességes árát, nem fog kivándorolni a pénz, fuva­rosaink is keresni fognak s a fa sem marad a város nyakán, hanem pénzben befolyik a város pénztárába a fűrészelési díjjal együtt, V. I. nagy és piszkos hullámokat vert elhangzott tanúvallomások bizonyára évekkel ezelőtt a napisajtóban is | megvannak. — Aki az igazságra fel. — Ennek kapcsán fegyelmi eljá-1 kíváncsi, — ott keresse. rás indult meg, melyet az alispán úr folytatott le. — Az ott eskü alatt Kiváló tisztelettel Becsey Antal. A Neptun-cég és az esztergomi vízvezeték. A következő sorokat vettük: Igen tisztelt Szerkesztő Úr! B. lapja f. hó 5-i számában „Az esztergomi vízvezetéki munkálatok kiadásának hiteles történeté"-t is­mertetve, a pályázaton résztvett „Neptun" céget is aposztrofálta. — A cikk közli a főispán úr e tárgyban tett nyilatkozatát is, amely szerint az illetékes szakértekezlet úgy az ajánlati ár tekintetében, mint a fi­gyelembe jövő egyéb szempontok­ból is a Neptun-céget jelölte első he­lyen. — Hogy a munkát a város mégsem a cégnek Ítélte oda, az a főispán úr nyilatkozata szerint a polgármester kifejezett kívánságára azért történt, mert a cég meg akarta őt vesztegetni. Tekintettel arra, hogy annakide­jén a céget Esztergom városával szemben mint az igazgatóság tagjai boldogult Vas-Wiblinger ny. tábor­nok és csekélységem képviselték, ^ a vesztegetés vádja csak reánk vonatkozhatik. Ennek folytán köte­lességem kijelenteni, hogy ez az állí­tás közönséges hazugság, amelyet legerélyesebben visszautasítok. — Tartozom vele úgy boldogult igaz* gató-társam emlékének, akinek pu­ritán és korrekt egyénisége maga­san felette áll az ilyen aljas felte­vésnek ; de tartozom vele magam­nak, az én közel három évtizedes mérnöki és közéleti tevékenységem­nek is, amely idő alatt ha vagyont nem is szereztem, de becstelenséget sem követtem el soha. — Végtele­nül sajnálom, de csodálkozom is afelett, hogy mellőzésünknek ezt az indokát velünk annakidején senki sem közölte; holott az ily vád tisztázá­sa az arra illetékes tényezőknek fel­tétlenül kötelessége lett volna. Ám ez a vád nemcsak hazug, de ostoba is. — Mi szüksége volt a Neptun-cégnek arra, hogy veszte­getés árán jusson oly megbízáshoz, amely a város érdekei szempontjából legelőnyösebb volt, amelyet épen ezért a Népjóléti Minisztérium ki­küldöttjének közreműködésével el­járó szakbizottság első helyen ja­vasolt. — Ha valaki illegitim előnyö­kért veszteget, az érthető; de hogy valaki azért vesztegesse meg a vá­ros polgármesterét, hogy hozzáér­tők által legolcsóbbnak és legmeg­felelőbbnek talált ajánlatot fogad­tasson el, — ez az állítás nemcsak rosszhiszemű, de ostoba is. Az esztergomi vízvezeték ügyei As esztergomi Nagyboldogass­ssonyi ünnepségek. A Nagyboldogasszonyi dszífelvonulás sorrendje. Esztergom legnagyobb ünnepén, Nagyboldogasszony napján, mely Szent István király emlékével van összekötve, vallásos érzésünknek és hazafias kegyeletünknek azáltal adunk kifejezést, hogy Szent István, Szent László királyok és Szent Imre herceg ereklyéit, a Patrona Hungáriáé szobrát, a magyar álla­miság jelvényeit és Szent Imre herceg szobrát is, megfelelő dísszel és pompával fogjuk felvinni a fő­székesegyházba, ahol aznap búcsú van és Őeminenciája, a Biboros Hercegprímás úr pontifikál és mondja a szentbeszédet. Vallásos tekinteten kivül fontos nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy úgy a diszfelvonulás, mint az egész ünneplés, aminek az idegenek so­kasága lesz tanúja, az idén is men­től jobban sikerüljön. A diszmenet az idén is négy cso­portból fog állani: az ifjúsági (Szent Imre), a leventék (szent ko­rona), a férfiak (szent ereklyék) és a nők (Szűz Mária) csoportjaiból, ugyanezen felvonulási sorrendben. Elől a lovasbandérium halad, amelynek felállítási helye a belvá­rosi gyógyszertártól kezdve a Ta­karékpénztár épületéig lesz. I. Az ifjúsági csoport (fiúnevelő, fiú-középiskolák, cserkészek) felállí­tási helye a Széchenyi-téren a Ta­karékpénztár épülete előtt lesz. Ezen csoport után viszik a leventék Szent Imre herceg szobrát. II. A leventék csoportjai a Szé­chenyi-tér posta felőli részén és folytatólag a megyeháza előtt álla­nak fel. A Szent Korona középre kerül. Versengés elkerülése végett a vidéki leventecsapatok a korona előtt, a helybeliek pedig a korona után menetelnek. III. A férfiak csoportjához tar­tozó hatóságok és katonaság kép­viselői, állami, megyei és városi tisztviselők, hivatalok és a városi képviselők, valamint a Szent Gellért Országos Egyesület tagjai a belvá­rosi plébániatemplomban gyüle­keznek. A férfiak társadalmi és vallásos egyesületei (ipartestület, legény­egylet, olvasókörök, férfi kongregá­ciók, Credo-egyesület) felállítási helye a Deák Ferenc-utca. A bányászok és munkáscsoportok a városház elé vonulnak és a Szé­chenyi-tér balfelén sorakoznak. A tűzoltók a laktanyájuk előtt gyülekeznek és soraikkal a férfiak csoportját zárják be. IV. A nők csoportja (iskolás lá­nyok, felnőtt leányok és asszonyok) és a női alakulatok a Ferencren­diek templomában gyülekeznek és a zárda előtt a következő sorrend­ben állanak fel: polgáristák, nőkép­zősök, Mária Kongregációk, Páduai | Szent Antal Egylet tagjai és III. r. Äz „Esztergom" tárcája. Egyiptomi útiképek. Aki Egyiptomot Európa felől kö­zelíti meg, rendesen Alexandriában ismerkedik meg Afrikával. Az első impressziók nem mondhatók a leg­kedvezőbbeknek. Csak pár lépést kell tenni a kikötőben, s az ember máris megismerkedik mindazzal, ami Afrikában kellemetlen: az arab­bal, a piszokkal és a meleggel. Az első kettő egyébként szorosan egy­máshoz tartozik. Ezeket az ember az első napokban mint érdekessé­geket könyveli el, később pedig legalább annyira megszokja, hogy nem okoz különösebb kellemetlen­séget. Maga Alexandria félmilliónyi la­kosú, modern város, melynek azon­ban — egy-két római emlék kivé­telével — nincs olyan nevezetessége, mely az utazót érdekelné. Egyedül a nép s az afrikai élet. Bár a világ valamennyi fajtája megtalálható itt, a legtöbb mégis az arab. Az arabot pár szóval kimerítően lehet jelle­mezni : lusta, a piszok szinte élet­feltétele, legszívesebben csalásból él s rendkivül kevéssel beéri. Oly­kor képes egész nap elül:ii egy fe­ketekávé mellett egy utcai kávé­házban, vagy aludni az árnyékban, de ha alkalom adódik, képes negyed­óráig is követni egy idegent, hogy csecsebecséit eladja. Ruhája egy hosszú, bokáig érő csíkos ingféle, fején valamennyi fez-t visel. Az utca csak úgy piroslika sok feztől. Még érdekesebb az arab nők ruhája. Valamennyi vastag fekete ruhában, fejükön kendő, s valamennyi fátyol­lal. A fátyol ritkasága azonban rendesen arányos viselője szépsé­gével, s egyeseken oly ritka, mint nálunk a halászháló. Rövid egynapos alexandriai tar­tózkodás után, mintegy ízelítőt kap­va az egyiptomi életből, indultunk tovább Cairo felé. Utunk a Nilus deltáján vitt keresztül. Mindenfelé viruló banán, gyapot és egyéb ül­tetvények jelezték, hogy Egyiptom legtermékenyebb vidékén járunk. Ez nagyrészt a kitűnő csatornázási rendszernek köszönhető. A Nilus évenkinti áradása ugyanis vajmi kevés a föld öntözésére, eső nincs, a hatalmas csatornahálózattal azon­ban szinte naponként elárasztják a földeket vizzel. Cairoba érkezve, meglepett a kép, melyet e városban kaptunk. Bár elmúlt már éjjel 11 óra, valamennyi üzlet nyitva, az utcán hatalmas autóforgalom, mintha nappal volna. Egyiptom ugyanis a gazdasági sza­badság országa. Itt mindent szabad. Az nyit üzletet, aki akar, addig tartja nyitva, ameddig kifizetőnek tartja, még autót is bárki vezethet minden engedély nélkül. Hogy azon­ban e nagy szabadság következté­ben az élet olcsóbb volna, ezt egy­általán nem tapasztaltuk, sőt épen az ellenkezőjét. Cairo nevezetességei között az első helyet feltétlenül a piramisok­nak s a szfinxnek kell adni. A vá­rostól mintegy 10 kilométerre lévő gizehi nagy piramisokhoz kitűnő autóút vezet ki. Az útak egyébként mindenütt kitűnőek. Ez azonban az angolok érdeme. Festői egyiptomi kép : az úton kétoldalt pálmaligetek, háttérben a piramisok és a sivatag s tevekaravánok közölt suhan el az autó. Mulatságos, hogy a hatalmas csomagokkal megrakott állatokat egy kis szamár vezeti, melyen az arab vezető ül. Ahol kiszállunk az autóból, egy egész raj feldíszített teve álldogál, melyeket vezetőik sietve kínálnak fel, hogy stílszerűen azon tegyük meg az utat a pár lé­pésre lévő piramisokhoz. Mindenki kipróbálja ezt a kényelmesnek épen nem mondható közlekedési eszközt. A piramisok lábánál vagyunk. A méteres nagyságú kövekből álló óriási tömeg szinte félelmetesen hat az emberre. S ha elgondoljuk, hogy ez már ötezer év óta áll itt, akkor megértjük egy arab bölcs . kissé merész, de szellemes mondását: „Minden fél az időtől, de az idő fél a piramisoktól." S valóban, ha lát­szik is némi nyoma a pusztulásnak, az nem annyira az idő, mint inkább az emberi kéz munkája, mely egy­időben építkezésre használta a pi­ramis köveit. Nagyságuk elképzel­hető, ha meggondoljuk, hogy a leg­nagyobban, a 150 m. magas Cheops­piramisban a mi 100 m-es bazilikánk kényelmesen elférne. A piramis megmászása nagyszerű élmény, de akik közülünk feljöttek, valameny­nyien megfogadták, hogy ide sem másznának fel mégegyszer. Nem mesze a piramisoktól, félig a föld szine alatt áll Egyiptom má­sik hiresssége, a szfinksz. A Szahara homokja többször eltemette testét, s most nagy fal védi a homok ellen. A 20 m magas sziklaóriás arcán * valami különös, alig észrevehető mosoly ül, mely szerintük a túlvi­lági boldogság kifejezője. Talán ezért nem tudnak emberek igy mo­solyogni ... Az ötezeréves egyiptomi kultúra legszebb emlékei láthatók a cairói múzeumban — s ami a legérdeke­sebb — alkotóikkal együtt. A mú­miák és szarkofágok oly tömege látható itt, hogy az ember szinte nem tudja eléggé értékelni őket. A múzeum legszebb része azonban a Tut-Ankh-Amen-terem. Itt vannak azok a kincsek, amelyek Tut-Ankh­Amen sírjából előkerültek, közöttük a híres aranykoporsó. A testalakú koporsó — melyben közvetlenül nyugodott a múmia — kb. 3 mm. vastag színaranyból készült, gyö­nyörűen díszítve, kezében királyi jelvényekkel. Értékét felbecsülni felesleges, úgysem lehetne meg­fizetni. Egyik este vonatra ültünk, hogy két éjtszakát vonaton töltve, meg­láthassuk Luxor hírességeit. Este 7-kor szálltunk fel, s reggel 7-re érkeztünk meg. Útközben a Szahara is éreztette közelségét, mert bár az Fontos értesítés! Bármely gyártmányú gramof óni eme­zeket leszállított árban árusltom. ISKOLAHEGEDUK és más hangszerek, valamint ezek alkat­részei a legolcsóbb napi árban: 25 cm-es tánclemez 5*50 P, 30 cm-es művész-lemez 8*— P. w Giegler Ferenc hangszerkészítőnél kaphatók Kossuth Lajos-utca 14. szám. •

Next

/
Thumbnails
Contents