ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-01-23 / 9. szám

összeg vár gyümölcsöző elhelye­zésre. Ez összegből 5.200.000 P épít­kezésre fordítható s májustól kezdve havonként 1.500.000 P-t utalhatná­nak ki erre a célra. Az elnökség elhatározta, hogy elsősorban lakás­építő szövetkezeteknek juttatnak olcsó kölcsönt, de nem zárkóznak el attól sem, hogy az olcsó kölcsön­ből egyes építtetőknek is juttassa­nak. Mihelyt a végleges tervezet elkészül, az OTI nyilvánosságra fogja hozni a feltételeket s fel fogja hívni a kebelbéli tisztviselők egye­sületét is lakásépítő szövetkezet megalapítására. E hír olvasásakor eszembe ötlött azon akció, mely a mult évben az esztergomiak osztatlan örömére megindult s amely a város jövője­ért aggódó lelkekben újabb re­ményt keltett. Ez pedig: OTI szék­ház építése Esztergomban, melyben a szorosan vett hivatali szobákon és orvosi rendelőkön kívül lakások is lennének, így az ügyvezető, a főorvos s a helyetteseik, a gondnok és házmester részére, hivatalos vendégszoba, esetleg még tisztvi­selői és orvosi lakások is. Nem tudom, mennyire jutott, he­lyesebben, min akad meg ezen, úgy az intézet s a benne érdekeltek, mint pedig a városfejlesztési szem­pontból igen üdvös terv s nem valószínűtlen, hogy fenti hír olvas­tam az illetők ismét akcióba lép­tek, mégsem tartjuk feleslegesnek a sajtó útján is felhívni az illetéke­sek figyelmét az alkalomra, amikor anyagi áldozat nélkül hozzájutha­tunk egy hatalmas középülethez, az építőiparban dolgozó polgártár­saink ped g jelentékeny, több százezer pengős keresethez. A város által felajánlandó ingyen telket nem tekintem áldozatnak, ha azon 3 — 400.000 pengős szép épületet emel­nek. A városhoz beadott indítványom­ban az akció újbóli megindítását alátámasztó okokat részletesen ki fejtettem, ezek felsorakoztatására ill nincs hely, dc szükség sincs, mert e lap olvasói csak helyesel­hetik a tervet. Most csak annak hangsúlyozását tartom szükségesnek és időszerű­nek, hogy e kérdésben nem szabad késlekednünk, hanem a megye és város vezetőségének, országgyűlési képviselőnknek, a városi képviselő­testületnek, az intézet választmá­nyának és tisztviselőinek, az ipa­rosainknak .'s minden esztergomi­nak össze kell fogni s mindent el­követni, hogy itt le ne késsünk, az 5 millió pengőből Esztergom ki ne maradjon, hanem kedvezőt­len anyagi helyzetére való tekin­tettel, kellő arányban részesüljön. Zs. J. A kritikus „Ínségesek" Esztergom város közönsége át­érezte az általános nyomort, a rend­kívüli munkanélküliség testet és lelket letipró következményeit, s önként megadóztatta magát. Talán nincs ház Esztergomban, ahová be ne lépnének azok a gyűj­tők, akik az önként felajánlott havi összeget összeszedik a szegények részére. Ebből és a város hozzájá­rulásából naponta meleg ebédet osztanak ki a volt Kossuth-utcai iskola helyiségében, részben bizo­nyos munkaellenszolgáltatás ellené­ben, részben pedig az arra rászo­rultaknak ingyen. Sok ajakról száll a hálafohász az ég felé a nemes felebaráti szeretet eme megnyilvánulásáért. Ámbár az adózók közül senki sem kér semi­lyen formában megnyilatkozó hálát, de durva hálátlanságot sem. Nem is az adakozók sértett önérzetének adunk kifejezést, amikor egy vélet­lenül hallott és egy másik szegény­embert megbotránkoztató beszélge­tésből leközlünk egy mondatot — hanem a többi a segélyre szorulók jobb érzését akarjuk felhívni az ilyen társukra, aki megérdemli a többi szegény megvetését. A Rákóczi-téren, a Vörös sarkán, a szegény munkanélküliek szomorú helyén, szerdán reggel többen va­lami alkalmi keresetre vártak. Az egyik, beszélgetés közben, a naponta kiosztott ebéd feletti elégedetlen­ségének emigy adott kifejezést: — „Még keresztet sem érdemes vetni azért az ebédért, amit ott adnak." Az adakozók és a szegényekért fáradozók lelkéhez nem érhet fel az ilyen beszéd, de elér azokhoz, akiknek szinte kötelességük a ne­mes tetteket mások által is meg­becsültetni és nyilvánosan is meg­bélyegezni az olyan beszédeket, amelyek olyan lélekre vallanak, mint amilyen a beszélő lehet. Nyil­vánosságra kellett hoznunk ezt azért is, mert nem szeretnénk, ha ezután az egy ember után ítélnék meg szenvedő embertársaink nagytöme­gét. Mi úgy tudjuk, hogy senkit nem kény szeri tenek sem munkára az ebédjegyért, sem pedig karhatalom­mal nem viszik az ebédért. Ha az az ebéd tényleg olyan, mely kereszt­vetést sem érdemel, ám ne vessen keresztet (amire talán szintén nem kényszeritik), de ne is vigye el. A város jóérzésű közönsége nehéz viszonyai között áldozatot hozott szegényeiért és ezért még kereszt­vetést sem kivan, de távol kivánja tartani a többitől az ilyen konkoly­hitőket. V. I. H IRE IC* Éjjeli szolgálatot január 17—23-ig Rochlitz-örökösök „Szent lstván"~hoz címzett gyógyszertára (Kossuth Lajos­utca és Széchenyi-tér sarok) teljesít. Az új esztergomi kanonokok kinevezése, amelyről laptársunk és több fővárosi lap legutóbbi szá­ma megemlékezett, mint legilleté­kesebb helyről értesülünk, lapunk zártáig még nem történt meg. Beniczky Beniczkv Ödön Üzleti forgalmát emeli, ha hir­det az „Esztergom" keresztény politikai és társadalmi lapban ! Plébános urak figyelmébe! Templomképek és falfestmények restaurálását elvállalja egy képző­művészeti akadémiát végzett festő­művész. Cím a kiadóhivatalban. Ödön volt m. kir. belügyminiszter, Bars és Esztergom vármegyék volt főispánja, kedden hajnalban, valószínűleg sú­lyos idegrohamában Budán, a Szi­lágyi Dezső-téri dunaparton főbe­lőtte magát. Legjobb barátainak és közeli ismerőseinek csak az a vé­leménye alakulhatott ki, hogy az öngyilkosságot elhomályosult lélek­kel követhette el. Egyenes, férfias jelleme, amellyel egész életén át végigküzdötte magát igen nehéz helyzetekben is, a tiszta elmével elkövetett öngyilkosságot kizárja. Pályája kezdetén az „Alkotmány" c. lapnak volt belső munkatársa. 1906-ban Rózsahegyen Srobár Lő­rinccel, a Trianon utáni cseh mi­niszterrel szemben néppárti prog­rammal országgyűlési képviselővé választották. 1910-ben megalapította a „Magyar Kurir" c. kath. kőnyo­matos újságot. Mint esztergomi fő­ispánnak dr. Szentgyörgyi Pál volt a titkára, aki városunkban az „Esz­tergomi Népszava" c. újság révén a kommunizmusnak volt előfutára. Szentgyörgyit először és legéleseb­ben Beniczky támadta meg az Esztergomi Friss Újságban s lelep­lezte a munkásság hátán egyéni érvényesülésre törekvő akarnokot, akit ő nevezett el „renegát"-nak. A kommün után Szombathely vá­rosa küldte Beniczkyt a parlament­be a keresztény egyesülés pártjá­nak programmjával. A Friedrich és a Huszár kormányokban belügy­miniszter lett. IV. Károly király hazatérései alkalmával exponált szerepet töltött be s meggyőződé­séért fogságot is szenvedett. Utóbb visszavonult a politikai élettől s a haza sorsán keseregve, önemésztő szótalanságban töltötte utolsó éveit. Dr. Divéky Adorján vetített­képes előadása a gimnázium­ban. Dr. Divéky Adorján egyetemi magántanár, a varsói magyar kö­vetség sajtóelőadója, a magyar­lengyel kapcsolatok lelkes kutatója és ébrentartója, aki, mint jeleztük, hétfőn tartotta székfoglalóját a Ma­gyar Tudományos Akadémiában, i. hó 24-én, szombaton d. u. 6 óra­kor a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság vendégeként a gimnázium dísztermében vetített képekkel előadást tart „Esztergom és Buda szerepe a tengyel rene­szánszban" címmel. Az előadást Önnek is érdeke, hogy az újévben állandóan figyelemmel kisérje Balog László dlvatárúházának árait és sze­mélyesen győződjék meg árui­nak minőségéről. Mosóselyem minden szin . 1.40 P Magyar Crepp de Chine . 4.90 P Lepedő métere ..... 1.80 P Zefierek, kanavásznak . —.90 f-től Hibátlan hócipő gyermek . 4.90 P „ „ női drapp 5.50 P Zsenilia sál 6.— P Fehér Crepp de Chine sál . 7.— P Fehér vagy zöld keztyű . 1.20 P Divat gyapjusál 1.90 P Különgalléros divating . . 2.70 P Frakking 7.— P Maradékok, ruhák, öltönyök, kez­tyük, sapkák, sálak, harisnyák, fehér­neműek, mélyen leirt leltári árakon. dr. Lepold Antal prelátus-kanonok­nak, a Balassa Bálint Társaság elnökének beszéde vezeti be. Be­lépődíj nincsen. Olvasóink figyelmét felhívjuk a nagyértékű és élvezetes­nek Ígérkező előadásra. Halálozás. Michl István tóvárosi földbirtokost folyó hó 20-án agy­szélhűdés érte és néhány óra alatt kiszenvedett. Tatatóváros az elhunyt­ban egyik legtekintélyesebb és nagyrabecsült polgárát vesztette el. Temetése folyó hó 22-én volt. A Tanult Férfiak Kongregá­ciója f. hó 23-án, pénteken este 3 / 4 7 órakor a gimnázium zeneter­mében tartja rendes ülését, amely­nek előadója Homor Imre prefektus lesz. A tagok szives megjelenését kéri és tagok által bevezetett férfi­vendégeket örömmel lát a Vezető­ség. Az Öregcserkészek február 1-i táncéstéiyének nagyszámú ren­dezői gárdája kedden tartotta össze­jövetelét. A vigalmi bizottság felkéré­sére résztvett ezen az összejövetelen, mint rendező, a város egész táncos fiatalsága. Az előadó a mulatság rendezésével kapcsolatos teendők megbeszélése után bejelentette, hogy a tervbevett „Fruska" előadása he­lyett, melynek előadási joga ezidő­szerint műkedvelők számára nem szerezhető meg, kacagtató kabaré­műsor fogja megelőzni a táncot. Ennek számai között „Anonymus I." grand guignol drámája mellett Zi­lahynak egy pompás bohózata, a már közismert Hatschck éí Sajó urak fatális félreértésekkel teli pá­ros jelenete stb. szerepelnek. Mivel azonban a „Fruska" iránt már most is városszerte óriási az érdeklődés a rendezőség úgy határozott, hogy azt egy későbbi alkalommal fogják előadni és az első esztergomi elő­adás jogát a szerző megbizottjánál azonnal le is kötötték. — Az egybe­gyűlt fiatalság egyhangú lelkese­déssel úgy határozta el, hogy min­dent elkövet az idei legkedélyeseb­nek ígérkező mulatság, a már ha­Télikabátok: leámjka és íiu 14, női és férfi 25 P-íöI BHLOtí-nál.

Next

/
Thumbnails
Contents