ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-08-02 / 85. szám

2 ESZTERGOM 1931. augusztus 2. Az esztergomi Nagyboldogaszszonynapi ünnepségek jelentőtakarékosan élni, hiába korlátozta külföldről származó szükségleteit a lehetőség határáig, jóvátételt mégis fizetnie kellett s ahhoz külföldi fizetési eszközökre volt szüksége. Németország ezen szükségletét jóidéig külföldi valutahitelekből fedezte, de most, midőn ezen hitelek elapadtak, vagy aranykészletéhez kellett volna nyúlnia, amely körülmény a márka újabb leromlását eredményezi, vagy a további fizetéseket megtagadnia. Ezen a katasztrófa felé vezető állapoton segített átmenetileg Hoover elnök javaslata, mely a fizetési kötelezettséget egy év tartamára felfüggesztette. Hogy ezen valóban nemes és nagyvonalú terv sikere dacára a válság mégis akuttá vált, az onnan ered, hogy Franciaország és utána más hitelező államok is rövidlejáratú hiteleiket oly mértékben vonták vissza Németországból, hogy a német jegybank nem volt képes az igénylőknek a szükséges devizákat rendelkezésre bocsátani. Ezért váltak úgy Németországban, mint nálunk is azon átmeneti intézkedések szükségessé, melyek a jegybank aranykészletének kiáramlását és ezzel a pénz értékének csökkenését igyekeztek megakadályozni. Anglia a maga sokkal elasztikusabb felfogásával rögtön átlátta a helyzet komolyságát és a maga részéről szivesen segített is volna, de ugyanakkor tőle is elvonták a franciák a rövidlejáratú hiteleket és az angol arany oly ijesztő mértékben áramlott Párizs felé, hogy a fontot is félteni kellett. Igy a válság kulcsa Párizsba 'helyeződött át és minden attól függött, hogy Párizs hajlandó-e segíteni vagy sem. Franciaország Németország szorult gazdasági helyzetét politikai előnyök elérésére igyekezett kihasználni, amelyeket a német államférfiak annál kevésbbé honoi alhattak, mert azoknak teljesítése egyértelmű lett volna Németország belső helyzetének felborulásával. A teljes mértékben kiéleződött helyzeten csak a londoni konferencia szerény eredményei enyhítettek bizonyos fokig. A válság lényege azonban változatlanul fennáll és addig nincs kiegyenlítődés, amig a világgazdaság alapvető problémáit, a háborús adósságok és a jóvátétel kérdését el nem intézik. Ezen kérdések felvetése pedig egyet jelent a revíziós gondolat felvetésével. A békék revíziójának kérdése tehát itt van, akuttá vált. A tabu megdőlt és a kérdés megoldásának szükségessége ott dörömböl a világ lelkiismeretén. A válság ma már nemcsak a legyőzötteket érinti, hanem torkon ragadta a győző államokat is. Vájjon eltűri-e tartósan a brit óriás, hogy gazdasági élete és fontjának stabilitása Franciaország kegyétől függjön? Én alig hiszem. Ez a helyzet vagy feloldódik megértésben és új megállapodásokban, amelyek szükségképen a békék gyors és gyökeres revizióját vonják maguk után, vagy elvezet egy új háborúhoz, amelynek hatalmi csoportosulása teljesen másként fog alakul ui, mint 1914-ben. Vederemo! Ősi magyar szokásnak hódol Szent István király szülővárosának közönsége, amidőn Nagyboldogaszszony napját az idén immár ötödízben készül minél nagyobb bensőséggel megünnepelni. A Magyarok Nagyasszonya iránti tiszteletet és szeretetet első szent királyunk maga ültette a nemzetbe. Már az első templomokat is az Ő tiszteletére emeltette. Mennybemenetele napjának Székesfehérvárott való országos megünneplésére minden rendű és rangú alattvalóját törvénnyel kötelei te. Oda ő maga is minden évben elzarándokolt és ott az ünnep után öt napig törvénykezési napokat tartott. Ez a szokás még Szent László király idejében is megvolt, amikor István királyt és liliomlelkű fiát, Imre herceget szentekké avatták. Nagyboldogasszony ünnepe Esztergomban szoros összefüggésben van Szent István király emlékével. Ő építtette fenn a várban a Szűz Mária mennybemenetelére szentelt első székesegyházat, ahol kezdetben a Rómából hozott Szentkoronát mm í • mmmmmmmmtmm A kormány a kivételes rendelkezések hatályát augusztus 14-ig meghosszabbította. Az erre vonatkozó rendelet a hivatalos lap pénteki számában jelent meg s e szerint a vonatkozó rendelkezésekben meghatározott fizetéseket és átváltásokat ez év augusztus 17. napjáig lehet elhalasztani. A kibocsátott rendelet alapján a követelhető összegen felül a betéti könyvön, folyószámlán, vagy csekkszámlán alapuló követelésből aug. 8-tól kezdve további 5 százalékot kitevő összegnek, összesen azonban legfeljebb 1000 pengőnek kifizetését lehet követelni. Ha a jogosí'ott követeléséből július 30-ig már bármily cimen legalább 10 százalékot és összesen 2000 pengőt már kifizettek, részére újabb fizetést teljesíteni nem szabad. Ez a rendelkezés nem érinti azt a jogot, hogy a jogosított oly célokra követeljen kifizetést, amelyekre korlátozás nélkül kell kifizetéseket teljesíteni. A rendeletben meghatározott célokon felül a követelésekből korlátozás nékül lehet kifizetést igényelni, ha a jogosított biztosítási j kötvény felmutatásával igazolja, hogy a kivánt összegre biztosítási; dij kiegyenlítése végett van szük-l is őrizték. Nagyboldogasszony napján koronázták meg őt királlyá. Ezen a napon ajánlotta fel koronáját és országát a Boldogságos Szűznek és ezen a napon is halt meg. Mindenféleképen indokolt tehát Esztergom ünneplése, amidőn Nagyboldogasszony napján nemcsak dicső országnagyjaink, Szent István, Szent László királyok és Szent Imre herceg ereklyéit, hanem Magyarország Védasszonya szobrát és a magyar Szentkorona mását is a városban körülhordozva, ezrek részvétele mellett, igaz magyar érzésünknek és nemzeti kegyeletünknek adunk méltó kifejezést. De indokolt minden évben legalább egyszer a mi várba való zarándokiásunk az okból is, mert fenn a Bakács-kápolnában őrzik a Szűzanyának sok viharos évszázadot átélt kegyelemképét, amely egymagában is érdemes arra, hogy a hívők ezrei az ország minden részéből, de főkép az esztergomi főegyházmegyéből Esztergomba zarándokoljanak. S. F. P. sége. A biztosítási dijat ily esetben átutalás útján kell kiegyenlíteni. A rendelet könnyítést tartalmaz az augusztusi lakbérfizetések tekintetében is, amennyiben lehetővé teszi, hogy azok, akiknek nincs lakbérjárandóságuk, lakás- és üzletbérüket augusztus 10-ig bezárólag fizethessék meg. A lakbérfizetésekkel kapcsolatban kimondja a rendelet, hogy azok az alkalmazottak és nyugdijasok, akiknek lakbérjárandóságuk van, lakbérfizetés céljára csakis a szükséges mértékben, vagyis oly összeg erejéig vehetik igénybe a betéteket, amely összeggel lakbérük a lakbérjárandóságukat meghaladja. A betéti könyvekkel való üzérkedés lehetetlenné tétele végett a rendelet szerint az 1931. július l-e előtt elhelyezett takarékbetétekből olyan célokra, amelyekre korlátozás nélkül kifezetést teljesíteni nem lehet, kifizetést nem igényelhetnek azok, akik a betéti könyvet csak július 16-a után szerezték meg. Végül a lejárt váltók rendezéséI nek megkönnyítése céljából kimondja a rendelet, hogy váltóprolongáI lások nem esnek a hitelnyújtási I korlátozások alá. A drágább kenyér. Mai nagy munkanélküliségben, ipari leépítésekben valóságos vészkiáltásként sivít végig az országon e három szó: — drágább lett a kenyér. Ez a mindennapi szükséglet lett drágább, ami már eddig is drága volt, pedig a buza és a rozs ára alacsony volt. Hogy eme fordított arány milyen logikán alapult, azt nagyon nehéz volna megmagyarázni. Annál könnyebb azonban meglátni a drágább kenyér jövőbeli hatásait. Nálunk, az agrár országban minden drága, csak a nyers termény olcsó. Drága gyufát használunk és drága dohányt szívunk. Itt termett répából főzött cukor drágább, mint az importált cukor Svédországban. Hús és zsír, ami magyar istállókból és akiokból kerül a magyar fogyasztóhoz, drága. A magyar szén aránylag drágább mint a külföldi. Az olcsó magyar árpából előállított sör drága. A magyar bor csak a termelőnél olcsó, a fogyasztó helyiségekben drága. Minden drága, mert minden fogyasztási cikk kartellek kezében van és hidraulikus préssel sajtol mindenből ki az állam hasznot fogyasztási, forgalmi adók és különféle részesedések címén. Minden drágítást könnyebben ellehet viselniés egyik sem jár akkora veszéllyel, mint a kenyér drágítása. Nagy néprétegeknek legfontosabb és legnélkülözhetetlenebb tápszere a kenyér és a liszt. Ennek áremelése veszedelmes bűn, de bűnre csábító alkalom is. Veszedelmes játék különösen akkor, amikor egész tömegek állanak munka nélkül és egy hosszú télnek néznek elébe. Annyi bizonyos, hogy a túlméretezett államháztartás költségeit a reánk kényszerített más kiadásokkal egyetemben az államnak fedeznie kell. Valahonnét elő keli teremtenie a szükséges pénzt, de ezt helytelen a kenyérből kipréselni, mert minden könnycsepp, amely a falat kenyérre esik, veszedelmet jelent. Még nagyobbat jelentenek azok a könnycseppek, amelyek amiatt hullottak ki, hogy nem volt meg a mindennapi kenyér. Van nálunk elég lukszus cikk, amire szépen át lehetne hárítani a boletta és más részesedési jutalékot. Van egynéhány felesleges nagy apparátusú hivatalunk is, amit be lehetne szüntetni. Vannak túlontúl fizetett állások, melyeket fizetésileg 1« lehetne építeni. Van elég ünnepély, lakoma, aminek árát bele lehetne kalkulálni a kenyér árába. Elég sokan vannak külföldön üdülők és nyaralók, akik meg tudnák szaporítani megfelelő nyaralási-fényűzési adójukkal a magyar nép fekete és kicsinyre vágott falat kenyerét. Sok mindent lehetne tenni és kell is majd tenni, de a kenyeret drágítani nem szabad. Ehhez joga van minAugusztus 8-ától 1000 pengőig újabb 5 százalékot szabadítóttak fel a betétekből. A bankszünet meghosszabbítása. m u iE MM. JL - A Kis gárdahadnagyom, Óh leányka... f^U^Uw hangszerüzletébe és hallgassa meg HflliOfftfi Itlflf f Az egyiknek sikerül... stb. gramofon- Wi©fjiei vételkötelezettség nélkül. U. o. csekély i iui8vaai« B • am^ma n lemez-ujdonságokat ? Ha nem, jöjjön dij ellenében kaphat gramofont és lemezeket is kölcsön.