ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931
1931-07-31 / 84. szám
Kedden délután a belvárosi temető mellett felvezető kocsiúton halálos szerencsétlenség történt. Schrekk János 62 éves sárisápi gazda lovas kocsijával bort szállított Nyári Imre esztergomi gazdálkodó témetőúti pincéjéből. Schrekk — noha falubelijeinek vallomása szerint egyáltalán nem volt részeges ember —- ezen alkalommal mégis ittas lehetett és így történhetett meg, hogy a kocsi előtt haladó ember a lovak elé esett és a kocsi keresztülment rajta. A szekö vetélhessük, magának, ennek aj leg is támasztanak követeléseket békeszerződésnek 19. cikke alapján, 1 velünk szemben, azokat a kicsiny mert ennek a békeszerződésnek — | előnyöket pedig, amelyeket ez a írhatnám inkább: békediktátumnak — 19. cikke két esetet emlit fel, — amelyben a szerződés revíziójának lehet helye. Az egyik eset az, ha a nemzetközi viszonyok olyan természetűek, hogy azoknak fenntartása a békét veszélyezteti; a másik lehetőség pedig, amelyben a szerződés revíziójának helye lehet, sőt kell, hogy helye legyen, az, ha a fennálló nemzetközi szerződések alkalmazhatatlanoknak bizonyultak. t Reánknézve mind a két eset fennforog ! Az egyik — amint előbb jeleztem — az, ha a nemzetközi viszonyok olyanok, amelyek fenntartása a békét veszélyeztetné. Hát kérdezem, nem a feje tetejére vannak-e állítva a nemzetközi viszonyok Európában, épen a bűnös szerződés folytán? És ha a lelkek békéje lehetetlen ezek között a feje tetejére állított nemzetközi viszonyok közöt, nem mondhatjuk-e jogosan, hogy a jelenlegi helyzet fenntartása, igenis, á békét veszélyezteti! A másik szempont az, ha a fennálló nemzetközi szerződések alkalmazhatatlanoknak bizonyultak. Ismétlem : nem mi miattunk, hanem azok miatt, akik különben csupa hasznot merítenek ebből a szerződésből, azok miatt, akik ennek a szorződésnek kilencvenkilenc százalékából hasznot merítenek, azt az egy százalékát pedig, amely reájuk is bizonyos kötelességet ró, nem tartják meg, hanem napról napra lábbal tiporják. Akármilyen nagyitóüvegen át nézzük ezt a szerződést, nem tudunk benne felfedezni három vagy négy kicsiny pontnál többet, amely reánk nézve bizonyos előnyöket tartalmazna. Az egyik az, hogy ez a szerződés kisebbségeinknek védelmet igér. A másik az, hogy amint mi előzetesen lefegyverkeztünk a végből, hogy az összes többi állam arányosan és egyenlőim lefegyverkezzen, a szerződés kilátásba helyezi a Nemzetek Szövetsége minden tagjának hasonló lefegyverkczését. A harmadik előny pedig az, amelyet ebből a szerződésből meríthetünk az, hogy vannak esetek, vannak magyar állampolgárok és az utódállamok között felmerülő olyan differenciák, amelyeknek önkényes birájává nem magát az illető államot teszi a szerződés, hanem megengedi, hogy e vitás kérdések nemzetközi döntőbíróság elé, úgynevezett vegyes döntőuiróság elé vitessenek. Akármint vizsgáljuk is ezt a szerződést, ennél a három előnynél többet a mi javunkra benne fel nem fedezhetünk. Ezzel szemben a hátrányoknak egész tömege nehezedik ránk. És mit látunk? Azt, hogy mindazokat a határozmányokat, amelyek reánk hátrányosak, nemcsak százszázalékig betartják, hanem azon túlmenőszerződés nyújtana, egyáltalában nem tartják be velünk szemben. Ez a trianoni mérleg ! Halálos szerencsétlenség a temetőúton. Egy gazda fejét széfroncsolta saját kocsijának kereke. rencsétlen ember fejét szétroncsolták a kerekek és azonnal meghalt. A lovak a szerencsétlenség után nem állottak meg, hanem gazdátlanul tovább vitték a kocsit az úton. Az esztergomi mentők kivonultak a szerencsétlenség helyére, de már csak a halált konstatálhatta az orvos. Az út a holttesttől körülbelül tíz méter hosszúságban volt véres. A vizsgálat a szerencsétlenség körülményeinek tisztázására megindult. JSÍA bortermelő vidékek és képviselőik. A magyar mezőgazdasági élet csak olyan sivár, mint a kiskereskedelem és a kisipar gazdasági élete. Nincs mit és miért irigykedniök egymásra, de ezek között leg- és legjobban vannak sújtva a gazdasági sors mostoha kezétől a magyar szőlőtermelők. Amig a gabonatermelőket némileg ki tudja segíteni az állattenyésztés, a tejgazdaság, a baromfitenyésztés, sőt a mezőgazdasági ipar is, addig a szőlőtermelőnek semmiféle más segédeszköz nem áll rendelkezésére. Eme nagyon is egyoldalú, nagyon sok esélynek kitett gazdasági ág amellett még a legdrágább művelési ágak egyike, sőt földadója is magasabb, mint bármely más termelési ágé és a termény — a bor — is nagy adó alá van vonva, ami nagyon befolyásolja a fogyasztást. A borfogyasztási adó a legigazságtalanabbul kirótt adó. Akár Tokaj vagy Badacsony hegyén termett, akár a bugaci homokban, adója 14.96 pengő. A szesz fokonkint van megadóztatva, a bor literenkint és amellett még külön fogyasztási hel jószerint is, mert egyes helyeket lukszushelyeknek minősítenek és igy a szőlőbogyókból kétféle adót lehet kipréselni a fogyasztás, tehát a kereslet rovására. A szorosan vett mezőgazdaságnak mindég módjában van áttérni valamelyes más művelési ágazatra. A szőlőtermelés ezt nem mindenütt teheti meg, mert legjobb bora rendesen ott terem, ahol más mezőgazdasági termény egyáltalán nem termeszthető domborzati és talajviszonyok miatt. Ennélfogva a szőlőtermelő rá van kényszerítve az egyoldalú gazdálkodásra, melyhez azonban a legtöbb helyen a mezőgazdaságtól még nagymennyiségű trágyát is kénytelen elvonni, ami megint amannak válik hátrányára. A drága munka, a nagy fogyasztási és földadó és a külföldi kereslet hiánya juttatták oda a szőlősgazdákat, ahol ma állanak. Hogy hol állanak, annak legmegbízhatóbb tükre az, hogy a bortermelő vidékek képviselői mintegy negyvenen pártkereteken kivül egy jogos érdekcsoportba tömörültek a szőlősgazdák érdekében. Bevonják a többi mezőgazdasági érdekeltségeket is és szeptember hó folyamán Balatonfüreden országos gyűlést tartanak. Az előjelek azt mutatják, hogy a képviselők eme tömörülése nem olyan sablonos, bankettező, szónoklatos kongresszusra készül, mert hozzáértő és gyakorlati tagjaiból bizottságot alakított meg a szőlőtermelés és a borértékesítés problémáinak kidolgozására. Esztergom szintén bortermő vidék, valamint a körülötte elterülő járás községei is. Mindkettő keresztény gazdasági és szociális párti képviselőt küldött a parlamentbe. Mindkét képviselőben a múltból meg van a garancia, hogy választóinak egzisztenciális kérdéseiben hathatósan eljárnak. Most sincs okunk ebben kételkedni, de mégis felhívjuk a két képviselő úr figyelmét bortermelőink nyomorúságos helyzetére. Meg vagyunk győződve róla, hogy a bortermelő vidékek képviselői blokkjában hathatósan sikra fognak szállani a szőlősgazdák jogos és igazságos érdekeiért. V. I. TARKA SOROK. Agyontárnogatás. Nem volt nehéz megjósolni azt, ami bekövetkezett; óva intettük az érdekelteket, ne igyekezzenek felesleges és céltalan akciókkal a saját helyzetüket nehezebbé tenni: a jó tanács mit sem használt. Antóny Béla végzete az volt, hogy sohasem hallgatott a jóindulatú tanácsadókra, nem akart és nem tudott tiszta helyzeteket teremteni, taktikázott, határozottan nem cselekedett. Most egy súlytalan, de nagyon hangos kis csoport, látszólag az ő érdekében, valójában pedig azért, hogy „feleletet" adjon az úgynevezett egyéves hajszára, magyarul: elbizakodottságában és elvakultságában megkontrázni akarta a felügyeleti hatóságok kötelességszerű munkáját. Nos, a titkos szavazással létrejött verdikt szomorú bizonyságtételt szolgáltatott amellett, hogy a képviselőtestület nem hajszát, hanem igazságszolgáltatást látott az eddig történtekben. Kár volt ezt az eredményt kiprovokální! A sors iróniájához tartozik az, hogy a mentési akciónak szánt mozgalom vezére épen az volt, aki több mint 10 éven át a legélesebben támadta Antónyt. Nem tartjuk sikerült dolognak azt sem, hogy Antóny kiválóságát a tanácsterem Italán még ott függő arcképpel akarta bizonyítani. Ha jól emlékezünk, épen ő volt az, aki a leghevesebben ellenezte az arckép megfestését s mintha ő lett volna az, aki a tanácsteremben azt kiáltotta: „Fogják még maguk azt az arcképet befelé is fordítani!" Vájjon melyik volt az igazi meggyőződése az illető úrnak: az-e, amelyet tíz éven keresztül állandóan hangoztatott, vagy az, amit a legutóbbi közgyűlésen elmondott? Mintha az ilyen indokolatlan pálfordulás egy kissé nem volna összeegyeztethető a komolysággal és lelkiismerettel. * Bűnpalástolás. A mentési akció egyik exponense épen olyanokkal szemben használta ezt az ő szótárában aligha található szavat, akik évekkel ezelőtt már rámutattak egy súlyos szabálytalanságra, azonban eredménytelenül. Ebből az elszólásból három dolgot lehet megállapítani : azt, hogy mégis csak volt bűn szerintük is, másodszor azt, hogy a múltban uralkodott felfogás mellett csak brachiális eszközök alkalmazásával lehetett volna ellenőrizni (bár az is megtörtént néhányszor), amire végre is finnyás Ízlésű emberek nem vállalkoznak és harmadszor azt, hogy a városházi statisztáknak súgójuk is van. A mosdatlanságok megakadályozására csak azt mondjuk, amit az egyik képviselő hangoztatott: „Van még bíró Berlinben!" A statisztáktól, ha már többet nem, a parlamenti illemtudás legelemibb szabályait megköveteli a hely komolysága, a mesterséges zajongásokra vonatkozólag pedig az a véleményünk, hogy talán még sem lehet zsidóiskolát csinálni a város tanácsterméből. *• Budapesti újságíró. A legutóbbi rendkívüli közgyűlésnek szokatlan vendége is volt: megjelent a képviselők számára fenntartott helyen egy ismeretlen úriember és sans géne leült ott egy padra. Nem szokott a fővárosi sajtó olyan nagyon érdeklődni a mi kis ügyeink iránt és nem tudjuk, kinek köszönhetjük ezt a megható megtiszteltetést. Sejtjük ugyan, hogy a kiküldött tudósítónak egészen más riportot kelletett volna írnia, de hát így is csinált annyit, amennyi tőle tellett, mint az az Újság keddi számában olvasható volt. A száraz eseményt szép, szines feldolgozásban adta le; itt-ott nem tartotta ugyan magát szorosan az igazsághoz, de hát az mit sem tesz, fő, hogy szenzációs volt. Hajh! de mit ér a csinál tvirágszenzáció, mikor az lett volna az igazi, ha a szavazás nem végződött volna Antónyra nézve olyan szomorúan! Micsoda fényes cikket lehetett volna akkor írni! Vigasztalódjék, kedves tudósító úr, a mór így is megtette kötelességét. Dongó. Irtsuk ki a gazt és gyomot házaink környékéről! Hallotta A Kis gárdahadnagyom, Óh leányka .. Az egyiknek sikerül... stb. gramofon„ lemez-ujdonságokat ? Ha nem, jöjjön G i£*rfitf&i" űan g szei ' uz letébe és hallgassa meg IffjHpF vételkötelezettség nélkül. U. o. csekély dij ellenében kaphat gramofont és lemezeket is kölcsön.
