ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931
1931-07-29 / 83. szám
XXXVI. évfolyam, 83. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Szerda, 1931. július 29 ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. Esztergom és a párkányi kikötő. Irta: Dr. Huszár Aladár főispán, Esztendők óta úgyszólván minden megnyilatkozásomban nem szűntem meg hangoztatni azt, hogy Magyarországon igazi jólét, fejlődés és lüktető gazdasági élet akkor lesz újra, ha a trianoni határok megváltoznak. Nem szűntem meg azt seia hangoztatni, hogy szenvedésen, lemondáson és megpróbáltatásokon keresztül is a nemzetet erre a nagy célra kell beállítani, előkészíteni és megszervezni. A magyar nemzet csodálatos életenergiájával megpróbálta azt a lehetetlenséget is, hogy a csonka határokon belül biztosítsa a megmaradt magyar erők fenntartását és fejlesztését. Állítom, hogy nincs a világnak még egy nemzete, amely a négyéves háború gazdasági leromlása, a kommün őrjöngő gazdálkodása, a román megszállás és a békeszerződésben keresztülvitt rettenetes megcsonkítás és erőveszteség után oly hamar talpra tudott volna állani és vitalitásának olyan jelét tudta volna adni, mint mi. Most azon csodálkozni, hogy Csehszlovákia gazdasági életeve nagyobb, mint a miénk és ezért felelőssé tenni a kormányzatot, valóban nem objektiv gondolkodásra vall. Csehország a monarchia keretein belül is annak gazdaságilag legerősebb része volt, óriási; gyáriparával úgyszólván';monopolisztikus helyzetet töltött be a monarchia nagy vámhatárain belül; fejlett mezőgazdasága és kereskedelme révén pedig a jólétnek oly*magas fokára emelkedett, hogy a nagy vámterületi egységből származó hatalmas előnyöket felsősorban ő fölözte le. A háború alatt ez az ország keveset szenvedett és vesztett, sőt kétségtelenül ügyes politikája révén, dacára annak, hogy népe úgyszólván a háború befejezésének pillanatáig a központi^hatalmak oldalán harcolt, odavágódott a győzőkhöz és meg nem érdemelten oly javak és előnyök birtokába jutott, amelyek helyzetét .velünk szemben, akik csak vesztettünk, még előnyösebbé tette. Most pedig Csehszlovákiának barátja és szövetségese az a Franciaország, amelynek trezorjába vándorol ma Európa aranya és amely növekvő gazdagságával a mai Európa súlyos pénzügyi és gazdasági helyzetében úgyszólván korlátlan hatalmat képvisel. Ily körülmények között nem lehet azon csodálkozni, ha a gazdag szövetséges ellátja barátját szükséges gazdasági erőtényezőkkel, amelyek fejlődését, gazdasági és pénzügyi megerősödését szolgálják. A francia arany irányát úgy a múltban, mint a jelenben is a politika jelölte ki. A\multban francia pénzen épültek az*orosz vasutak és gyárak, ma pedig francia pénzből rakják le Jugoszláviában az új vasútvonalak sineit és francia pénzből zakatol a kotrógép és épül a párkányi kikötő. Nem lehet azon sem csodálkoznunk, ha a békekötés óta gazdaságilag Párkány fejlődik és Esztergom gyengül, mert mindaz a terület, amely régen Esztergom gazdasági életét szolgálta és erösitette, ma Párkányban érvényesül és ma Párkány vette át gazdaságilag Esztergom szerepét. Én lelkem nagy szomorúságával kiállók a Duna partjára, a szivemre teszem kezemet és magamba szállva megvizsgálom lelkiismeretemet, hogy mint férfi megtettem-e a múltban kötelességemet és szerény erőmhöz képest elkövettem-e mindent, hogy nemzetem és hazám katasztrófáját megakadályozzam. A háború alatt, mint katona becsülettel igyekeztem kötelességemet teljesiteni, az összeomlás utánü'pedig, ha itt a Duna partjain is úgy tették volna meg a kötelességüket, mint mi az Ipoly partján, talán ma nem zakatolnának a cseh kotrógépek a Duna párkányi oldalán. Ami Esztergomot illeti, senki nálam jobban nem látja és nem érzi ennek a városnak gazdasági leromlását, derék iparos, kereskedő és földmives társadalmának elsorvadását. Az egyedüli\gyors és biztos segítség az lenne, ha Esztergom visszakapná gazdasági életének alapjait, alDunától északra fekvő területét. Ez azonban olyan feladat, amelyet csak a nemzet egyetemes ereje valósithat meg. Ezért kerestünk mi a magunk erejéből új utakat és állítottuk be a fejlődésnek új perspektíváit, hogy általuk megmentsük ezt a nagy történeti múltú várost a magyar jövendőnek. Az elgondolást a fürdő- és iskolaváros irányában, a nyaraló- és üdülőtelep fejlesztését ma is helyesnek, jónak, okosnak és egyedül célravezetőnek tartom. Helyeslem ma is mindazon létesítmények beállítását és megvalósítását, amelyek ezt a célt szolgálják, csak^azt kifogásoltam, hogy a kivitelben nem volt meg a kellő előrelátás, takarékosság és pénzügyi megalapozottsága s ezek a fogyatékosságok vezettek oda, hogy a város költségvetése túlontúl megduzzadt s az adósságok oly mértékben felszaporodtak, hogy azoknak terheit a \ város gazdasági élete nem birta elviselni. Midőn a város szanálásának szükségessége • és'elodázhatatlansága felmerült lelkemben, tisztán állott előttem a feladat nagysága és hordereje. A város már nem tudott legelemibb fizetési kötelezettségeinek eleget tenni, adósságai hónapról hónapra lavinaszerűen nőttek és új függőkölcsönöket vett fel, hogy a régebbi kölcsönök kamatait és a tisztviselőket fizethesse, sőt a végén már oda fajult a helyzet, hogyha a városnak elodázhatatlan kisebb kiadása merült fel, két-háromezer pengős váltóval szaladgált banktólbankig, hogy a pénzt megkaphassa. A vizsgálat megkezdésének időpontjában 140.000. pengő már régen esedékes számfejtett és kiutalt számlatartozása állott fenn a városnak, amelyeket nem tudott kiegyenlíteni, a kamathátralékok ijesztően felszaporodtak, a tisztviselők egy része a hó 20-ika körül kapta meg illetményeit, a költségvetés pedig állandóan és évről-évre növekvően deficitet mutatott. Első feladatomat az képezte, hogy a lejtőn való továbbcsúszást megállitsam és sikerült is elérnem azt, hogy a költségvetés tételei alább szállottak és reálisabbakká lettek, a tisztviselők elsején megkapták fizetésüket, a kamatok pontosan ki lettek egyenlítve, a felgyűlt számlatartozások rendezést nyertek és mindezt anélkül, hogy egy fillér újabb függőhitelt vett volna igénybe a város és anélkül, hogy a nehéz gazdasági helyzetben levő adóalanyokkal szemben az adóbehajtást szigorúbb eszközökkel foganatosítottuk volna. Ma, a szanálás után a város kifizette összes függőterheit, vagyonmérlege 1,400.000 pengő tehertételtől megszabadult, hitelezői ma nem zaklathatják és nem szoríthatják, mert 1,150.000 pengő 87 4 °/o-os oly kölcsöne van, mely négy esztendeig fel nem mondható és birja a Hungária Rt. igéretét, hogy ezen idő alatt igyekezni fog ezen kölcsönt előnyös amortizációs kölcsönné átalakítani. Még elgondolni is rossz, mi lett volna Esztergommal, ha hitelezői a rég lejárt függő adósságok visszafizetését követelik és miként birta volna el a város költségvetése és az adófizető polgárságba kamattételek felemelése folytán előállott tehertöbbletet, mely mintegy£évi£80.000 pengőt tett volna ki és megfelelt volna mintegy 30%-os pótadó-emelkedésnek. Ily körülmények!között, a szanálás sikereslbefejeztével, joggal mondhattam azt, hogy Esztergom meg van mentve és a municipium pénzügyi és gazdasági szempontból oly helyzetben van, amilyennel ma kevós^magyar város dicsekedhetik. A jövő feladatait szemlélve, ki kell jelentenem, hogy a minden téren való takarékoskodás elvének a városnál a legszigorúbb formák között érvényesülnie kell. A város költségvetését a^lehetőség és az észszerűség határain belül vissza kell fejleszteni és mindenütt, ahol csak lehetséges, le kell építeni. Személyi téren nem szabad megelégedni azzal, hogy sürgetésemre és rendelkezésemre az utolsó években mintegy 15 fővel csökkent a városi alkalmazottak létszáma, hanem ezt a leépítést a jövőben is fokozatosan, a kihalási rendszer alkalmazásával, folytatni kell. Meg kell állapítani a város normál-státusát, az illetményeket pedig a jövőben akkép kell megállapítani, hogy az megfeleljen a teherbíró képességnek és confortáljon a hasonrangú állami és vármegyei alkalmazottak illetményeivel. Ennek a városnak költségvetésébe csakis oly kiadásokat szabad beállítania, amelyekre a törvény vagy szerződés kötelezi, és minden felesleges vagy nobilis gesztusból eredő kiadást kerülni kell. Arról pedig biztosithatok mindenkit, hogy újabb eladósodást minden eszközzel meg fogok akadályozni és módját ejtem annak, hogy a felsőbbség ellenőrző szerepe az egész vonalon hathatósan érvényesüljön. Az adófizetők terheit pedig fokozatosan csökkenteni kell, mert a meglévők^szinte elviselhetetlenül jelentkeznek a magángazdaságokban és megbénítják azok prosperitását. Esztergom város municipiuma ma, a'gazdasági és pénzügyi válság tomboló viharában, biztosította a maga pénzügyi helyzetének nyugodt és megalapozott voltát és elindulhat új utakon, új elvekkel, tanulva Női és férfi divatcikkek legolcsóbban Balognál!