ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-07-26 / 82. szám

get tenni a bükk-, a cser- és gyertyánfa között sem, annál kevésbbé ismernek egyéb növényfajokat, úgy azonnal szembeötlik egy botanikus kert létesitésének szükségessége. Erre a célra volna kiválóan alkalmas a két kanonoki kert. Ugy tudjuk, a főkáptalanban megvan a hajlandóság a kerteknek üyen célra való átalakítására, azonban annak létesítését és fenntartását a mai viszonyok mellett nem vállalhatják. A város anyagi erejét szintén felülmúlja ezen kétségen kivül szép terv kivitele s még is volna erre mód. Tekintve azt, hogy fontos kulturális célt szolgálna a létesítendő botanikus kert, meg kellene kérni a minden szépért áldozni tudó kultuszminisztert, tegye állami segitséggel lehetővé, hogy ez a terv megvalósuljon. A növénykultusz terén sokkal nagyobb ennek a kérdésnek a hordereje, mintsem gondolnók s a befektetett tőke bőségesen meghozná gyümölcseit. Igyekezzék tehát a polgármester megnyerni ennek a tervnek a főkáptalan jóindulatát és a városunkban lakó nagyszámú törvényhozó támogatásával kieszközölni gróf Klebelsberg segítségét. Mondanom sem kell, hogy az idegenforgalom is nagy hasznát látná az új látványosságnak s távoli vidékek tanulóifjúsága nagy számban keresné fel okulás céljából a mi botanikus kertünket. Fejlesszük léhát és védjük is meg virágkultuszunkat. Csonkaországunk városai nemes versenyben igyekeznek a mult mulasztásait pótolni s nyugati kultúrát teremteni ezen a téren is és nagy áldozatokat hoznak, hogy el ne maradjanak. Ha más városok a saját jól felfogott érdekükben valónak tartják ezen a téren áldozatosan cselekedni, úgy rtekünk, akiknek számottevő idegenforgalmunk van és előrelátással a jövőbe kell tekintenünk, kétszeresen érdekünk — különösen a társadalmi erők céltudatos megszervezésével a megkezdett munkát erélyesen folytatni. Szeressük a virágos Esztergom-ot! v. Sz. W. A bíboros-hercegprímás tartja a nagyboldogasszonynapi istentiszteletet a A nagyboldogasszonynapi ünnepek alkalmából háromnapos menettérti kedvezményben részesülnek az Esztergomba utazók. Nagyboldogasszony napját Esztergomban, Szent István király emlékével együtt, az idén is a budavárihoz hasonló díszfelvonulással ülik meg, amelyben Szent István, Szent László királyok és Szent Imre herceg ereklyéi, a Patrona Hungáriáé szobra és a magyar államiság jelvényei nagy pompával vitetnek fel a főszékesegyházba, ahol aznap búcsú is van és a pontifikális nagymisét és ünnepi szentbeszédet dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás tartja. A zarándokok számára az ideutazást lényegesen megkönnyíti az esztergomi főegyházmegyei átszelő vasúti vonalak állomásairól Esztergomba és vissza, augusztus 14—16. napjaira, 3 napi érvénnyel bíró menettérti vasúti kedvezmény, amelyhez hasonlót a hajózási társaságok is nyújtanak. Budapest nyugati pályaudvarEsztergom közötti viszonylatban anélkül is vasárnap és ünnepnapon 50%-os menettérti kedvezmény van érvényben. Szent István király születési kápolnája, a bazilika kincstára és a primási múzeum az ünnepen megtekinthetők. A zarándokoknak a városban jónevű vendéglők, thermal- és artézi strandfürdők is rendelkezésre állanak. Esztergom idegenforgalma követeli, hogy az erdei vadászbérlet megkötésénél legyűrik figyelemmel a turisztika érdekeire is. A vallás- és közoktatásügyi miniszter megnyitni szándékozik az elzárt alapítványi erdőségeket a rarisztika előtt. Társminiszterekhez is fordult hasonló kérelemmel, akiknek tárcájához erdőségek tartoznak. A Turisták Lapja áprilisi számában országos nevű férfiak szállottak síkra a szabad területek és utak érdekében. Napilapokban cikkek jelentek meg a turisztika szolgálatában. Csekélységem e lap hasábjain tettem szóvá az erdei vadászbérlők tiltó, korlátozó rendelkezéseit. Darvas Géza dr. az ügy szolgálatában alaposan alátámasztott cikkekben sürgette a Pilis Szövetség megalakítását. Mindez pedig történt nemcsak egyesek passziója érdekében, hanem a testnevelés és idegenforgalom emelése céljából is. Amíg az előző érdek nemzeti ügyet szolgál, addig az utóbbi gazdasági tényező. Eme bevezetés után szükségesnek és időszerűnek látom újra felvetni Esztergom város tulajdonát képező erdőségek útjainak ügyét éppen most, amikor ezen terület bérbeadás előtt áll. A volt vadászbérlő levakartatta az útjelzéseket. Tiltó táblákat szegeltetett ki az erdei utak torkolatainál. És már volt rá eset, hogy a vadőrök kellemetlenkedtek is a jelzett úton haladó turistáknak. Most, amikor a városi erdőség újból bérbe adatik, fel kell hívnom a város vezetőségét arra, hogy az alább jelzett utaknak szabadon hagyását szerződésben biztosítsa a turisztika részére. Eddig u. i. jelzett, de utóbb eltiltott utunk volt a Velka Skáláról (505 m.) az Öreg téglaházhoz. Az erdőség eme részében még egy útra volna szükség a Fekete hegyre, lévén onnét remek kilátás, de maga az odavezető út is határunk legvadregényesebb útja. A Maróti gerincről a Barátkúthoz levezető és innét a Vaskapuhoz vezető út szintén jelezve volt, de a jelzést itt is lekaparták és tiltó táblát helyeztek el. Itt is szükség volna még egy levezető útra, mely a Hármas kúthoz vezet le. Ezenkívül pedig feltétlenül nyitva kell hagyni az Ecset sziklához vezető utat és a Barátkúttól a pilisszentléleki útba vezető erdei utat is. Esztergom városának feltétlenül szüksége van az idegenforgalomra. Ennek érdekében bocsájtkozott óriási anyagi megterhelésbe. Semmi sem indokolja tehát meg, hogy a város saját erdejében idegenforgalmi akadályok felállítását engedélyezze. Nemcsak én magam, aki sokat érintkezem budapesti turistákkal, hanem a Vaskapu menedékház agilis gondnoka is bizonyságot tehet mellette, hogy a tiltó rendelkezések mily hátrányosan befolyásolták a Vaskapu és így a város idegenforgalmát is. Tisztában kell lenni azzal, hogy azok a gyalogos turisták, akik messze vidékről, de legtöbben Budapestről keresik fel Vaskapu remek panorámáját, ha a pilisszentléleki, vagy más poros útra lesznek visszaszorítva, nem fognak idejönni. Nem fognak pár napot tölteni a menedékházban és nem fognak lejárni naponta remek strandfürdőnkre. Ezeknek a csendet, természetet kereső vándoroknak nem a keramitos, aszfaltos város kell, hanem az erdő az ő porapájával, tüdőt edző levegőjével. Ha elzárjuk előlük az idevezető erdei utakat is, holmi halálfejes táblákkal rémítgetjük őket, elmennek más vidékre s csökkenteni fogják idegenforgalmunkat. Az idegenforgalom érdekében fog tehát cselekedni a város, ha a fentieket a szerződés megkötésekor megszívleli. Ugyancsak a város érdekében cselekszik a helybeli turistaság elnöksége, ha az utak szabaddá tételében érintkezést keres a szentgyörgymezői erdőbirtokossággal. V. I. Levente céllövő verseny Szolnokon. Szeptember 27-én Szolnokon céllövő verseny lesz. Azok a leventék, kik részt akarnak venni, jelentkezzenek e hó 26-án (vasárnap) reggel 7—9-ig a Szilas-féle Értesítőink. 4. A leánygimnázium. Az esztergom-vizivárosi irgalmas nővérek érseki Boldog Margit leánygimnáziumának első értesítője fekszik előttünk. Miként a vizivárosi zárda tanitónőképzőjének és polgári leányiskolájának együttes értesítőjében, ebben is a jubiláns Benkő M. Szeréna főnöknő arcképe disziti az első oldalt. Az értesítő első cikke az intézet védőszentjét, Árpádházi boldog Margitot ismerteti, akit az intézet vezetősége példaképül állított a növendékek elé s akinek pártfogása, oltalma, védelme alá helyezte az intézetet. A következő közlemény Benkő M. Szeréna főnöknőről szól abból az alkalomból, hogy a lefolyt tanévben, 1930. október 16-án nyújtotta át a vármegye főispánja a szerzetesi fogadalomtételének ötven éves évfordulóját ünneplő főnöknőnek a kormányzó úr Őfőméltósága legfőbb elismerésének a jelét, a Sign um Laudist. Az ő fáradhatatlan működésének következménye, hogy a csonkamagyarországi rendtartomány anyaházában az elemi leányiskola mellett párhuzamos osztályúvá bővült a polgári iskola, hatalmas, kétemeletes épületszárnnyal nagyobbodik az internátus, majd felépül a Kis Duna partján a 234 m hosszú palotaszerű iskolaépület, amelyben óvoda nyilik meg, s végül teljes egésszé válik a leánynevelő intézet 1930-ban a leánygimnázium megnyitásával. A hatalmas zárdai iskolaépületet egy egész oldalas jól sikerült fényképillusztráció mutatja be az értesítő eme közleménye után. Ezt követőleg „Az intézet megalakulása" cimmel a leánygimnázium megalakításának történetét olvashatjuk. A biboros főpásztor, a rend, Esztergom városa és a kultuszminisztérium együttes összefogása folytán vált lehetővé, hogy az új intézmény rendes munkáját 1930 szeptember lén megkezdhette. A tanári testület Blaskovics Piacid bencés tanár, megbízott igazgató vezetése alatt öt tanárból állt. A növendékek az előirt rendes tantárgyakon kivül a női kézimunkát és a német társalgást mint rendkívüli tárgyakat tanulták. A leánygimnázium, mint az irgalmas nővérek nőnevelő intézetének egyik tagozata működik s az új iskolaépületben bőségesen lesz hely a fejlődő intézet számára. Az iskolai bútorzat a pedagógiai követelmények szemmeltartásával fokozatosan készül az intézet fejlődésével. A nevelési célok elérésére igen hathatós eszköznek bizonyult a szülőkkel való gyakori érintkezés. Az intézet első osztályába 49 növendék iratkozott, akik közül 46 kapott osztályzatot. Helybeli volt 23, megyebeli 7, Budapest székesfővárosi 6 növendék. A növendékek szorgalmára jellemző, hogy a 46 növendék közül 9 „vastagbetűs", vagyis átlagos jeles osztályzatú s két tárgyból egy sem kapott elégtelen osztályzatot. vendéglőben (Bosznia Vendéglő) Kárpáthy főoktatónál. Részvételi és ellátási költségeket a leventevezetőség fedezi. Vezetőség. Tegyünk virágot ablakainkba, virágozzuk fel erkélyeinket! Hallotta már ? f^ÍAIllAP hangszerüzletébe és hallgassa meg wlwJJICr vételkötelezettség nélkül. U. o. csekély dij ellenében kaphat gramofont és lemezeket is kölcsön.