ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-07-24 / 81. szám

száll és ami nagyon valószínű, hogy le fog szállani a szarvasmarha ára is. Szomorú, de indokolt kilátás van tehát rá, hogy gazdaközönségünk nagyon tekintélyes része télen ke­nyér nélkül lesz és a legsúlyosabb gondok fogják őt terelni a szélső­ségek felé. Épitő ipari munkásaink téli kilátá­sai egyenest kétségbeejtők. Szeren­csére ezek száma nem olyan nagy, mint a földműves munkásoké, akik kizárólag gazdaközönségünknél ke­resik, illetve keresték meg eddig egész évi kenyerüket. Most hol ke­ressék meg ? Most aratás és cséplés alaít is tömegesen állanak munka, kenyér nélkül. Valamelyes munka mégis csak akadna gazdáinknál, ha gazdaközönségünk mem volna rá­kényszerítve, hogy csak a legszük­ségesebb munkát végeztesse el bér­munkással. Ilyen körülmények kö­zött minden polgárnak át kell érez­nie embertársai kétségbeejtő nyo­morát és követelnie kell a vezető­ségtől, akik felelősek is a város népéért, hogy keressenek kiutat a nyomor sötét és rossz tanácsokat adó kinzókamrájából. Felsőbb hatóságok bizonyították, hogy a város mint közület a teljes vagyoni romlás szélén állott. Sike­rült a várost megmenteni, de talán ez is csak ideig óráig tartó mentés. Most másfelé is ki kell terjeszteni a mentőakciót és még akkor is, ha még drágább lenne a mentőöv, mert nem egy közületet kell a szégyen­letes csődtől megmenteni, hanem száz és száz magyar családot, a jövendő generáció egész tömegét a nyomortól. Itt nem segit más, egyedül esak a munkaalkalom. Ez pedig volna elég a városban, ha mindent folya­matba tennének és mindent idejé­ben végeznének el, és ebben a te­kintetben felelős hatóságaink mind erélyesebben sürgessenek a kor­mányhatalomnál. Ez az esztergomi becsületes ma­gyar nép nem ezt a sorsot érdemli, de méginkább nem azt, amely a télen fenyegeti. V. I. Pontos személyleírásuk már a Mu­zsik-féle betörés után nyomban a rendőrség birtokában volt. Mivel a város területéről azonnal a ha­tárba távoztak, ezért nem voltak még aznap letartóztathatok. Ez al­kalomból figyelmeztetjük a kereske­dőket, hogy délben a külső üzlet­ajtót is gondosan zárják be s biz­tonsági lakattal lássák el, mert mint a fentiekből látható, a betörők ki­használhatják a helyzetet s a forró déli időben, amikor az utcák úgy­szólván teljesen néptelenek, egészen zavartalanul dolgozhatnak. HB— 9 A polgármester nem engedélyezi a kenyér árának lO emeléséi i Valószínűleg 8 filléres emelés lesz f. hó 23-tól kezdve. Megírtuk, hogy az esztergomi pékek értekezletre gyűltek egybe dr. Brenner Antal főjegyző szobá­jában, ahol a kenyérárak emelésé­ről tárgyaltak. Akkor megegyeztek abban, hogy egyelőre nem emelik a kenyér árát, tekintettel arra, hogy még az új lisztárak sem alakultak ki. A helyzet azóta megváltozott. Az esztergomi pékiparosok kérel­met adtak elő a város polgármes­terénél, hogy a boletta árának eme­lése következtében előállott liszt­áremelkedésekre való tekintettel a kenyér árát kilogrammonkint 10 fillérrel emelhessék. Glatz Gyula h. polgármester most határozatilag értesítette a pékiparo­sokat, hogy a 10 filléres kilogram­monkinti emelést nem engedélyez­heti, azonban nincs kifogása az ellen, hogy a kenyér árát f. hó 23-tól kezdődőleg megfelelően emel­jék. Az emelésnek mértéke a kilog­rammonkénti 8 fillért azonban nem haladhatja meg. Ez az emelt ár a kenyértípusok eddigi minőségét kell, hogy bizto­sítsa továbbra is. A polgármesteri határozat meg­jegyzi, hogy az engedélyezett eme­lés csak a kormányhatóságnak ez ügyben várt általános rendelkezéséig érvényesíthető. 3k\ ihegyi Rusznyák Andor ny. csendőrtiszt­helyettes, aki a slrázsahegyi kőbánya raktáram]k örizetét látja el, szerdán tettenérte Kis József 21 éves raka­mazi illetőségű szabósegédet és Idanovics Béla ugyancsak 21 éves nyíregyházi illetőségű lakatossegé­det, akik a kőbánya raktárhelyisé­géből különféle értékes holmit, többek közt töltényeket akartak elvinni. Rusznyák lefogta őket és azonnal értesítette az esztergomi csendőrséget. A tettenért betörőket a csendőrség bekísérte Esztergomba. Vallatás alkalmával kiderült, hogy hétfőn délben a déli zárás ideje alatt e két betörő Baják Lajos hen­tesmesíernél, kedden pedig Muzsik Árpád hentesmesternél tört be az üzlethelyiségbe olyképen, hogy egyi­kük a csak belülről bezárt boltajtót feltörte míg a másik ezalatt kívül­ről rácsukta a nyitvahagyott külső ajtót és falazott. A betörők így za­vartalanul dolgozhattak, mert a kívülről becsukott ajtó mindent el­takart. Bajáknál mindössze 4 P, Muzsik­nál 16 P készpénzt és húsneműt vitt k el. A nyomozás még folyik. Értesítőink. Az észter gontábori pol­gári fiúiskola. A Kath. Patronage Egyesület esz­tergomtábori államilag segélyezett rk. polgári fiúiskolája városunk közönsége körében meglehetősen ismeretlen. Úgyszólván csak a hirét hallották s néhányan talán tudják azt is, hogy több esztergomi diákja is van a tábori polgárinak. Ez min­den ! Ennélfogva nem lesz hiába­való a most megjelent értesítő nyo­mán eme intézetet olvasóinknak szintén bemutatni. Az értesítőt magvas neveléstani értekezés vezeti be „A megelőző módszer alkalmazása a nevelés te­rén" cimmel, amely a legnagyobb modern kath. nevelőnek, boldog Don Bosco Jánosnak, a szaléziánus rend megalapítójának nevelési gon­dolatait világítja meg, s bebizonyítja, hogy az u. n. „megelőző módszer" Don Bosco nevelési rendszerében csak a negatív rész, amelynek po­zitívuma a nevelő és a gyermekek között családias és bensőséges vi­szony megteremtése. Ez a nevelési módszer a tanítvány részéről enge­delmességet, a nevelő részéről ren­geteg önfeláldozást követel. Való­sággal a szülői ház meleg hangula­tát teremti meg Don Bosco nevelési rendszere, innen van az, hogy a szaléziánusok iskolái szinte egy­másután nőnek ki a földből hazánk­ban is, mert a ma sok helyütt annyira hiányzó bensőséges kath. családi nevelés szellemét árasztja el a társadalomban. S ha a családi nevelést száz százalékban pótolni nem is képes, de azt le.:jobban megközelíti a mai viszonyok között. Ez a titka az esztergom-tábori fiú­nevelő intézet varázsának is. Sok szegény gyermek, akivel a minden­napi gondok mellett szülője keveset törődhetik, sokkal szerencsétlenebb, mint a szalézi intézetek árvái és elhagyottjai. Az értesítő rövid, de megindító nek­rológban emiékezik meg az iskolaév folyamán elhunyt Féja Gézáné sz. Farkas Gizella tanárnőről, aki még akkor került az iskolához, amikor az még teljesen szervezetlen volt s a legszükségesebb felszereléseket is nélkülözte. Féjáné házilag készí­tette el az intézet fizikai és kémiai szertárának úgyszólván összes szük­séges szemléltető eszközét, s együtt dolgozva tanítványaival, minta­szerű eredményeket ért el a tanítás terén. Fiatalon és váratlanul szólí­totta el az Űr akkor, amikor a leg­teljesebb boldogság mosolygott fe­léje — kicsiny fiacskája ragyogó szeméből. A polgári iskola négy osztályába összesen 205 tanuló vétetett fel. Ezek közül 95 volt bejáró Eszter­gomból, Dorogról, Tokodról, Tatról, sőt a távolobbi községekből is. „Esztergom környékén a sok elszórt apró község fiai számára legjobb tanügyi megoldás a központi fek­vésű esztergomtábori polgári fiú­iskola" — mondja egyhelyütt az értesítő. Magában az I. osztályban 44 volt a bejárók száma a 61 tanuló közül, úgyhogy ha a számuk emel­kedése így halad, párhuzamos osz­tályok felállítására lesz szükség. Az intézetnek 8 tanára van. Igazgatója dr. Csuczor János, aki már 6 éve vezeti az intézetet nagy buzgóság­Igal és szakavatottsággal, j Az értesítő végül a felvételi és I tantei vkülönbözeti vizsgálatok tan­tárgyait közli áttekinthető táblázat­iban, majd a legszükségeseeb tudni­I valókról tájékoztat. \Az első testnevelési kerület atlétikai versenyei és sport­ünnepélye Dorogon. Folyó hó 16. és 17-én folytak le Dorogon az I. testnevelési kerületi meghívásos atlétikai levente bajnok­ságok és sportünnepélyek, melyeken Budapest, Pestmegye, Szolnok, Nóg­rád-, Hont- és Esztergom vármegye leventéi vettek részt. E találkozás eleve szép küzdelmeket igért és szép sikereket eredményezett. A viadal elnöksége dr. Huszár Aladár főispán, vitéz Kalándy Imre vezér­tanácsnok, I. testnevelési kerületi felügyelő, Palkovics László alispán, Schmidt Sándor bányaügyi főtaná­csos, bányaigazgatóból állott. Julius hó 16-án a vidéki egyesü­letek fogadása, elszállásolása után délután 4 órai kezdettel az előmér­kőzések tartattak meg, melyek a késő esti órákba benyúltak. Julius 17-én délelőtt 10 órakor kezdődtek a sportünnepély és a döntőmérkőzések Dorog mintaszerű sportpályáján. Megjelentek Eszter­gom város, Dorog község és a vár­megye előkelőségei, valamint a le­venteintézmény sok barátja. A Himnus elhangzása után dr. Huszár Aladár főispán a felsorako­zott versenyzőkhöz gyújtó szavakat intézett. Ezután kezdődtek a mér­kőzések, melyek részletes eredmé­nyeit ez alkalommal helyszűke miatt nem közölhetjük. Sajnos, hogy a terjedelmes névsorban esztergomi, dorogi, vagy esztergommegyei ver­senyzőt csak elvétve találtunk. Eredményt értek Rotji János bu­zogánydobásból 9 ponf. 800 m-es síkfutásban Szvelenszky Pál 2 :14.2 mp. (4. helyezett, junior), Schmeider László I. oszt. 2: 08 mp. (3 helye­zett senior), Schiller József 2 :19 mp. (4. helyezett senior). Magasugrás Brandhuber Jakab 168 cm. Az összesített pontversenyben Bu­dapest 146, Pest vm. 51, Szolnok vm. 46, Esztergom vm. 11 és Nóg­rád-Hont vm. 11 pontot nyert. Az egyes atlétikai számok között szerepeltek : Botgyakorlatok : Be­mutatta az esztergomtábori fiúnevelő levente csapata. Vezette : Soós István főoktató. Niels Bukk dán szabad­gyakorlatok: Bemutatta az eszter­gomi levente egyesület csapata. Vezette : Kárpáthy Kálmán főoktató. állotta már ? _ s „ hangszerüzletébe és hallgassa meg SfjlfSff vételkötelezettség néikül. U. o. csekély dij ellenében kaphat gramofont és lemezeket is kölcsön.

Next

/
Thumbnails
Contents