ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-01-16 / 6. szám

XXXVI. évfolyam, 6. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Péntek, 1931. január 16. ZTERGO Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: H0M0R IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Az a nagy városfejlesztő idealizmus ide jutott tehát. Be kell húznia a nyakát. No ne haragudjunk az igazmondásért, ne nagyképűsködjünk tovább, ne düllesztgessük azt a csupaönérzet és csupaérzékenység mellet, — hogy hát igenis: ma is álljuk a sarat a sok városfejlesztési ambícióért, a sok közgyűlési multostorozó beszédért, a sok fürdővárosheccért és mindazért, amiért sok sikert és dicsőséget értünk el, ha mindjárt éppen ennek a sikernek és dicsőségnek fénye vonta maga után az árnyékot is, ahol sötéten áll — a csőd és a végrehajtó. Ne álltassuk magunkat azzal, hogy ime a rigorózus vizsgálóbíró, a főispán is elismeri és aláírja a városfejlesztés eddig hirdetett elveit, — a kivitelezésnél azonban mind a múltra, mind a jövőre nézve kimondja : ez már sok, ennek nem szabad ennyibe kerülnie, ebbe már tönkremegy a polgárság. Ne fürdessük tehát magunkat az elv dicsőségében, hanem inkább meditáljunk egy kissé a kivitel realitásaiban mind a múltra, mind a jövőre nézve. Annak a nagy városfejlesztési idealizmus aak, amelynek dicső elvét ki ne vallaná magáénak, de amelynek kivitelén ki ne akadna meg ebben a szegény városban, ha józanul gondolkozik, — bizony most be kell húznia a nyakát. Az új Esztergom kibírhatatlanul sok pénzbe kerül, — és ha kisülnek is bizonyos szabálytalanságok a városházán, ezek nem indokolják meg azokat a milliós adósságokat, amelyek bajba sodorták a várost és amelyekért viselni és vállalni kell a felelősséget mindazoknak, akik a fórumon fejlesztésért, alkotásokért, haladásért prédikáltunk és akik a képviselőtestületben ezen ideáktól áthatva szavaztunk és akik a felsőbb hatóságok részéről ugyanezen városfejlesztési eszméktől vezetve jóváhagytunk. Az új érára a tanulságok mindnyájunk részére levonandók, akik ennek a városnak jót akartunk, és férfiasan viselnünk kell a felelősséget a város szemrehányó polgárai előtt, akik ezt a jóakaratot drágán fizették meg. Igaz, hogy munka és alkotás kellett, de azt meg lehetett volna osztani, és amit 5 év alatt csináltunk, megtehettük volna 15—20 év alatt is. Bizony meggondolva a dolgokat a ma még fennhéjázó idealistáknak is meg kell görnyedniök a felelősség súlya alatt. Hogy felemelkedhessünk és felemelhessük a várost — ez a szent kötelesség pedig minden esztergomi polgárra vár — előbb világosan kell látnunk, hogy hová jutottunk és azt is, hogy mint jutottunk ide. Egyelőre azonban ne hangoskodjanak azok sem, akik a városfejlesztést sem akkor, sem ma nem akarták, — mert az ő szerepük most sem dicső, amint a múltban sem volt az. A megyei bizottságok megalakulása as 1931. évre. Komárom—Esztergom vármegye folyó évben tartott első közigazgatási bizottsági ülésén az albizottságok a következőképen alakultak meg: Fegyelmi választmány: Fehér Gyula dr., Ghyczy Elemér, Ujszászi Imre, Jánossy Károly. Póttagok: Mátéffy Viktor és Sághy Imre dr. Gyámügyi küldöttség: Fehér Gyula dr., ßleszl Ferenc. Póttag; Degenfeld Schönburg Ottó gróf, Adóügyi bizottság-, Mátéffy Viktor, Rehling Konrád, Degenfeld Schönburg Ottó gróf és Bleszl Ferenc. Póttagok: Péntek Pál, Ghyczy Elemér. Hivatalból tagjai az alispán, kir. pénzügyigazgató és a vm. tiszti főügyész. Útügyi bizottság: Eszlerházy Móric gróf, Péntek Pál, Löke Károly, Fehér Gyula dr., Schmidt Sándor. Hivatalból tagjai a tiszti főügyész és az államépitészeti hivatal főnöke. Gazdasági bizottság: Fehér Gyula dr., Körmendy Károly, Ghyczy Elemér, Orosz Antal, Bartus János és Horváth Mihály. Hivatalból tagtai a kir. adófelügyelő, a kir. járásbirósági elnök, a gazd. felügyelő és az 0. F. B. beosztott bírója. Népoktatásügyi bizottság: Mátéffy Viktor, T.öke Károly, Eszterházy Móric gróf. Hivatalból tagjai a kir. tanfelügyelő, a kir. pénzügyigazgató és az államépitészeti hivatal főnöke. Közigazgatási bizottság: Schmidt Sándor, Bleszl Ferenc. Hivatalból a vm. tiszti főügyész és államépitészeti hivatal főnöke. Telepítési bizottság: Péntek Pál Schmidt Sándor. Hivatalból tagjai a vm. tiszti főügyész és az államépitészeti hivatal főnöke. Közegészségügyi bizottság: Schmidt Sándor, Rehling Konrád, Fehér Gyula dr. Hivatalból tagja a vm. tiszti főorvos. A kerektói halastó kérdése. Ne tessenek berzenkedni. Nem arról a nagyvárosi halastóról lesz szó, amelyik tengeri kígyóvá nőtte ki magát és megbontotta az amúgy is nagyon gyenge alapon álló közbékét. Nem arról a halastóról lesz szó, amely elöntötte a partbirtokosok tulajdon és foglalt földjeit, hanem egy másikról. Még arról a halastóról sem lesz szó, amelybe a béka — „hun beugrik, hun meg ki" —, mint a nóta módja, hanem egy gazdaságos, kevés befektetést igénylő, mindig friss vizű halastóról, szentgyörgy mezői határban a Kerektóról. Szentgyörgymező városrész gazdaközönsége között már régebben felvetődött ama eszme, hogy a vizenyős, patakkal kettészelt Kerektórészben könnyűszerrel lehetne egy nagyszabású halastót létesíteni. A terep tényleg bővizű, jelenleg alig használható terület. A Majáliskúttól Duna felé eső részben forrásokból, részben pedig természetes leszivárgásokból táplálkozva hatalmas vizenyős terület keletkezett, melynek közepe patakmedret képez. Ez az eleven friss viz szeli ketté a Kerektót és a Búbánat-völgyet. A kerektói villa előtt ősrégi időkből egy híddal ellátott töltés metszi át a völgyet, melyet ha zsilippel látnának el és kimélyítenének, telelőkkel látnák el a Kerektót, nagyon kevés költséggel olyan halastót lehetne létesíteni, mely — tekintve, hogy friss forrásvízből táplálkozik — folyamival vetekedő halat szolgáltatna. A Kerektó és annak környéke ma egyesek tulajdonát képezi. Tekintettel a terület mai hasznavehetetlenségére és a tulajdonos gazdák értelmességére, a biztos jövedelmi kilátással, nagyon könnyen érdekközösségbe léphetnek. Azt hisszük, hogy semmi akadálya sem volna annak, hogy a telepítésre kamatmentes vagy nagyon minimális százalékra segélyt, illetve kölcsönt nyújtana az állam. Hisz felsőbb helyről biztatást nyertünk a város felsegélyezésére, ami talán nem zárja ki az egyesek által létesített nemzetgazdasági intézmény segélyezését sem. Ha azonban a tulajdonos gazdák maguk bármely okból nem volnának képesek megépíteni és fenntartani a halastót, nagyon szívesen vállalkozik bármelyik halgazdaság, mint bérlő, ha megismeri a Kerektó fekvését és rendkívüli kedvező körülményeit. Amilyen nehéz idők járnak az esztergomi gazdákra, nagyon örvendetes volna, hogy ha csak néhánya is értékesíteni, hasznosítani tudná birtokának egy részét, amely eddig nem jövedelmezett. V. I. Dr. Mike Lajos inditványa. \ Mivel a város közönsége körében különféleképen pertraktálják dr. Mike Lajos indítványát, amelyet a vármegyei kisgyűlés legutóbbi ülésén tett, nem tartjuk érdektelennek a félreértések elkerülése végett, mivel fontos és kényes ügyben hangzott el — az indítványt teljes egészében közölni: „Méltóságos Főispán Úr, Tekintetes Kisgyűlés! Amióta a főispán úr Esztergom szab. kir. megyei város polgármesmestere ellen a fegyelmi eljárást elrendelte és a polgármestert álláÚjévi meglepetés! A legszebb női és gyermek télikabátok szenzációs árakon Vermesnél! Kossuth Lajos-utca 10. szám.