ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-05-08 / 50. szám

Ahol nem azért jókedvűek az állami alkalmazottak, mert gyorsan előlépnek, hanem azért lépnek elő, mert jókedvűek. Slachta Margit esztergomi előadása Amerikáról. Slachta Margit missziós nővér, volt nemzetgyűlési képviselő, a ke­resztény női tábor egyik vezéregyé­nisége, aki legutóbb két évet töltött Amerikában, érdekes előadást tar­tott szerdán délelőtt Amerikáról Esztergomban az Esztergom-vidéki kath. népnevelők gyűlésén. Előadásában megállapította, hogy Amerika erkölcsi tekintetben a vesztébe rohan, amely csaknem kizárólag annak a következménye, hogy az iskolákból száműzték a kötelező vallásoktatást. Innen van az, hogy Amerikában az emberek ezrei élnek Isten ismerete és helyes erkölcsi érzék nélkül. A legtöbb városban valósággal grasszálnak a gonosztevők, a gyermekek között pe­dig nem egyszer történik meg az, hogy a gyermek feljelenti apját és anyját, mert rosszaságért testileg megfenyítette. A szülőt azután meg­büntetik. Ettől eltekintve azonban sok üd­vös és praktikus dolgot tanulhatunk Amerikától, amely a maga módszere szerint az ember nevelését nem szünteti meg az iskola után, hanem a felnőttekkel szemben is gyako­rolja. Amerika ezt főként a plakát­tal és az utcai életberendezéssel teszi, amelyek mindegyike erős ne­velő eszköz. A szines, feltűnő és érdekes pla­kátokon nemcsak hirdet, hanem az embert egészségre figyelmezteti, veszélytől óvja stb. az amerikai igazgatás. (Ezek szemléltetésére egész sereg amerikai plakátot mu­tatott be Slachta Margit). A közigazgatás, az utca is nevel. Az amerikai rendőr jókedvű ba­rátja a közönségnek. Gyermekrendőr is van, akinek intésére megáll az egész hatalmas amerikai méretű utcai forgalom és aki azután nyugodtan átvezeti a gyermeksereget az útközépen. A közhivatalnokok kedélyesen, barátságosan végzik dolgukat. Két év alatt talán összesen öt mogorva tisztviselővel találkoztam — mondja Slachta Margit. — Ez az ember nem azért örül és mosolyog — szólt az amerikai ismerősöm egy rendőrtisztre mu­tatva —, mert gyorsan lépett elő, hanem azért érte el gyorsan az első rendfokozatokat, mert a kö­zönséggel barátságosan érintkezve mindenkor ily jókedvvel tudta vé­gezni kötelességét, A sok érdekességgel fűszerezett, kedves előadást nagy tapssal fo­gadta a hallgatóság. Autó és bicikli karambolja a dorogi országúton. Dubszky József cirkuszigazgató a dorogi úton ha­ladva autójával, többszöri dudálás után elütötte a szabálytalanul hatadó Cseszka Ferencet kerékpárjával együtt. Szerencsére csak a kerék­pár rongálódott meg. Cseszkának semmi baja sem történt. HIREK. Éjjeli szolgálatot május 2-től 8-ig Rochlitz-örökösök „Szent lstván 41-hoz címzett gyógyszertára (Kossuth Lajos­utca és Széchenyi-tér sarok) teljesít. A hercegprímás Rómába uta­zik. Dr. Serédi Jusztinián bíboros­hercegprímás dr. Hamvas Endre titkár kíséretében pénteken reggel Budapestre utazik, ahonnét az or­szágos magyar zarándoklat élén Rómába megy a „Rerum Novarum" jubileumára, Széchenyi emlékezete. Az Esz­tergomi Széchenyi Kaszinó hagyo­mányos Széchenyi emlékvacsoráját f. hó 9-én, szombaton tartja, mely alkalommal az ünnepi beszédet dr. Lepold Antal pretátus mondja. Májusi ájtatosságok szónokai a vizivárosizátdate'nplomban : 7-én dr. Török Mihály prelátus-kanonok, 8-án dr. Bartmann Miklós primási szertartó, 9-én dr. Záborszky István teológiai tanár, 10-én dr. Tóth Kál­mán teológiai tanár. Zeneiskolai hangverseny. Az államilag engedélyezett és városi­lag segélyezett zeneiskola Büchner Antal igazgató vezetésével most vasárnap, 10-én d. u. 5 órakor tartja ezidei II. növendék hangver­senyét a gimnázium dísztermé­ben. Ez alkalommal tisztán magyar szerzők művei kerülnek előadásra, többek között Liszt, Sipos, Szendy, Hubay, Szabados, Molnár, Kigyósy és Bánáti művei. A zeneiskola ve­zetősége ezúton hívja meg a zene­kedvelő közönséget. Belépődíj nincs, a műsor megváltása 20 fillér. Természetrajzi és földrajzi ki­állítás a tanítóképzőben. Lapunk más helyén megírtuk, hogy az érs. tanítóképzőben a kath. tanítóegye­sület közgyűlése alkalmából a tanító ­képző növendékeinek természetrajzi és földrajzi munkáiból tanulságos kiállítást mutatott be az intézet ve­zetősége. A kiállítást szombaton d. u. 3—5 óra között, valamint vasárnap délután díjtalanul meg­tekintheti az érdeklődő nagyközön­ség is. Vasárnap délután 5 órakor Karácsonyi Jenő, az intézet termé­szetrajz- és földrajztanára meg­ismétli vetítettképes előadását, amely­ben az intézet növendékeinek gya­korlati munkásságát ismerteti.Ugyan­itt látható az intézet cserkészeinek reprezentatív kiállítása is. A kiállí­tásra és az előadásra ezúton is fel­hívjuk olvasóközönségünk figyelmét. Nyilvános nyugtázás. A kőaljai dűlőben földcsuszamlás következté­ben anyagilag tönkrement Bodonics Mihály hadirokkant és családja ré­szére ujabban a következő adomá­nyok érkeztek szerkesztőségünkhöz: Huszár Aladár dr. főispán 40 P, Pal­kovics László alispán 10 P, Bleszl Ferenc takarékpénztári ny. elnök­igazgató 5 P és Machovich János ny. főszolgabíró 5 P. Rádió gramofonhangverseny a strandon. Az Esztergomi Rádió Egyesület vasárnap d. e. 11 órakor a Szent István strandfürdőben nagy­szabású graraofonhangversenyt ren­dez, melyen bemutatásra kerülnek a legújabb tánclemezek és hangos­filmek zeneszámai. Villamos vasútösszeköttetés Komárom és Párkány közt. Pár­kányból írják: A „Délszlovenszkói Villamos művek Rt." azzal a tervvel foglalkozik, hogy a megszállt Ko­máromból kiindulva Izsa, Kurtakeszi, Marcellháza, Dunaradvány és Duna­mocs községek érintésével Párká­nyig villamosvasutat építsen. Az érdekelt községek élénk érdeklő­déssel várják a terv megvalósulását. A Bazilika védőszentjéről. Elmondotta a fosxékasegyhézban : JESZENSZKY KÁLMÁN prelátus-kanonok. II. Ezzel a lángoló és tüzes lelkülettel lett aztán Ditmár püspök halála után 982. évben ennek utóda a prágai püspöki székben. 24 éves volt ekkor. Más ebben a korban álmodozva építi a légvárakat és üzi az ifjúkor bohó­kás játékait. Adalbert azonban egészen más lelkületű volt, aki az édes Jézus nyomán és rendelkezése szerint a gondjaira bizott nyájnak gondviselő és hűséges pásztora akart lenni úgy, ahogyan azt az evangélium is meg­örökíti. De bármennyire is iparkodott lelkes püspök és áldozatkész pásztor lei ni, híveivel magát megszerettetni, híveinek javulását és jobbulását elérni semmiképen sem tudta. A nemzetek apostolának, Szent Pálnak útmutatásait is tanulmányozta, amit az tanítványá­hoz, Timotheus ephesusi püspökhöz intézett leveleiben örökített meg. Mű­ködése mégis majdnem eredménytelen maradt. Pedig tani otta híveit nem­csak szóval, hanem alázatos példaadá­sokkal is, de hívei nem törődtek vele. Eléjük állította az isteni Üdvözítő ki­mondhatatlan szeretetének áldozatait: a fájdalmas keresztet és a misztikus Oitáriszentséget, de elfordultak ezektől is. Hiába intette, dorgálta őket, ke­mény és pogányságra hajló lelkületük a bűnökről lemondani nem akart, az erkölcstelen szenvedélyekkel szakítani pedig még kevésbbé volt képes ... Hiába virrasztotta át imádságok köz­ben, önmagát véresre ostorozva a hosszú éjszakákat; hiába böjtölt és nélkülözött, hogy annál többet ala­mizsnáskodhasson; hiába vállalta az önmegtagadás különféle nemeit is, eredménye működésének aiig alig volt. Hivei annyira mentek, hogy a szent helyeket sem vették semmibe és a templomok oltárai mellett gyilkolták egymást. Ezt az el etemültséget már nem tudta elviselni érzékeny lelkülete. Ke­serűség töltötte el egé-z valóját és odahagyva püspöki székét, Rómába zarándokolt, elpanaszolta helyzetét a Szent Atyának és ennek engedélyével zárdába vonult, hogy további életét lemondásban töltve, hivei megtéréseért ajánlja föl Urának és Istenének ... Öt csendes, de boldog évet töltött itt és amikor már-már azt hitte hogy a római Szent Bonifácius és Elek kolostorában mint fogadal­mat tett bencés szerzetes egészen meghalt a világ számára, megjelent Rómában a prágaiak küldöttsége, hogy visszakövetelje püspökét... Bár sej­tette, hogy működése újra meddő marad, útrakelt. nehogy kötelesség­szegőnek lássék és rossz püspöknek, aki cserbenhagyja a Krisztust kereső híveket... Sőt mikor sejtése valóra vált és Prágából elűzve, mint mene­kült újra Rómába tért vissza, innen még harmadszor is megkísérli, hogy püspöki székét elfoglalhassa. De hiába. Már útközben értesül, hogy nem tér­het vissza Prágába, mert Boleszláv fejedelem annyire ellenséges indulatú volt, hogy Adalbert püspök jöttének hirére nemcsak Adalbert családi javait dúlta föl és pusztította el, hanem még Adalbert testvéreit is, egynek kivéte­lével, mind megölette Ezért Adalbert élt azzal az enge­déllyel, amit Rónából hazaindulva a búcsúzásképen V. Gergely pápától kért és kapott Nem ment Prágába, hanem a pogány németekhez utazott, hogy ezek megtérítésén munkálkod­jék Ez a célja sem sikerült. Alig töl­tött közöttük ugyanis néhány napot, 99~. év április hó 23-án szent miséje közben megtámadták, dárdákkal agyon­szurkálták és leszakított fejét dárdájuk hegyére tűzve, mint diadaljelvényt szúr­ták a pogány istenek bálványoltára elé. Ez a kegyetlen halál csak betető­zése volt Szent Adalbert vértanúságá­nak. Mert meggyőződésem szerint Adalbert vértanúsága már jóval előbb kezdődött. Kezdődött mindjárt püspök­sége idején, amikor tapasztalnia kel­lett, hogy népe megtérítésére irányuló minden kísérlete és áldozata hiába­való. Komoly férfilelkületnek ugyanis nincs nagyobb lelki fájdalma, gyöt­relme és kinja, mint mikor jószán­dékú törekvéseinek hajótörését, nemes céljainak elgáncsolását kénytelen ta­pasztalni. Szinte látom, hogy ebben a kínzó lelkigyötrelemben milyen megsemmisülve, milyen igaz átérzés­sel, önmagával tusakodva és vívódva imádkozta az 54-ik zsoltárt, amely olyan találóan illett vértanúi lelküle­téhez. „Contristatus sum in exercita­tione mea — et contuba+us sum a­voce inimici et a tribulatione pecca­toris ... Cor meum conturbatum est in me : et formido mortis cecidit super me .. Timor et tremor veaerunt super me contexerunt me tenebrae" „ . . Elszomorodtam az én küzdel­memben és megháborodtam az ellen 1 ség szava és a bűnös szorongatása miatt •.. Szivem megháborodott ben­nem és a halál félelme szállott reám. .. Félelem és reszketés jött reám és sötétség boritott be engem." (Ps. 54. 3—6) Anélkül azonban, hogy a zsol­tár befejező részének vigasztalását is elnyerte volna. Mert ott a zsoltáros azt mondja: „Ego autem ad Deum clamavi et Dominus salvavit me." — „Én pedig az Istenhez kiáltok és az Űr megszabadít engem " (U. o. 17.) Adalbert pedig az egész püspöki mű­ködése idején érezte az eredmény­telen munka minden keserűségét. (Vege. köv.) Hangszerek, gramophonok, legjobb gyártmányú gramophon-leme z újdonságok, sláger zongora-kották, az összes hangszerek is .-tol M, valamint az összes játékárúk a legolcsóbban GIEGLER FERENC cégnél

Next

/
Thumbnails
Contents