ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-05-08 / 50. szám

Ahol nem azért jókedvűek az állami alkalmazottak, mert gyorsan előlépnek, hanem azért lépnek elő, mert jókedvűek. Slachta Margit esztergomi előadása Amerikáról. Slachta Margit missziós nővér, volt nemzetgyűlési képviselő, a keresztény női tábor egyik vezéregyénisége, aki legutóbb két évet töltött Amerikában, érdekes előadást tartott szerdán délelőtt Amerikáról Esztergomban az Esztergom-vidéki kath. népnevelők gyűlésén. Előadásában megállapította, hogy Amerika erkölcsi tekintetben a vesztébe rohan, amely csaknem kizárólag annak a következménye, hogy az iskolákból száműzték a kötelező vallásoktatást. Innen van az, hogy Amerikában az emberek ezrei élnek Isten ismerete és helyes erkölcsi érzék nélkül. A legtöbb városban valósággal grasszálnak a gonosztevők, a gyermekek között pedig nem egyszer történik meg az, hogy a gyermek feljelenti apját és anyját, mert rosszaságért testileg megfenyítette. A szülőt azután megbüntetik. Ettől eltekintve azonban sok üdvös és praktikus dolgot tanulhatunk Amerikától, amely a maga módszere szerint az ember nevelését nem szünteti meg az iskola után, hanem a felnőttekkel szemben is gyakorolja. Amerika ezt főként a plakáttal és az utcai életberendezéssel teszi, amelyek mindegyike erős nevelő eszköz. A szines, feltűnő és érdekes plakátokon nemcsak hirdet, hanem az embert egészségre figyelmezteti, veszélytől óvja stb. az amerikai igazgatás. (Ezek szemléltetésére egész sereg amerikai plakátot mutatott be Slachta Margit). A közigazgatás, az utca is nevel. Az amerikai rendőr jókedvű barátja a közönségnek. Gyermekrendőr is van, akinek intésére megáll az egész hatalmas amerikai méretű utcai forgalom és aki azután nyugodtan átvezeti a gyermeksereget az útközépen. A közhivatalnokok kedélyesen, barátságosan végzik dolgukat. Két év alatt talán összesen öt mogorva tisztviselővel találkoztam — mondja Slachta Margit. — Ez az ember nem azért örül és mosolyog — szólt az amerikai ismerősöm egy rendőrtisztre mutatva —, mert gyorsan lépett elő, hanem azért érte el gyorsan az első rendfokozatokat, mert a közönséggel barátságosan érintkezve mindenkor ily jókedvvel tudta végezni kötelességét, A sok érdekességgel fűszerezett, kedves előadást nagy tapssal fogadta a hallgatóság. Autó és bicikli karambolja a dorogi országúton. Dubszky József cirkuszigazgató a dorogi úton haladva autójával, többszöri dudálás után elütötte a szabálytalanul hatadó Cseszka Ferencet kerékpárjával együtt. Szerencsére csak a kerékpár rongálódott meg. Cseszkának semmi baja sem történt. HIREK. Éjjeli szolgálatot május 2-től 8-ig Rochlitz-örökösök „Szent lstván

41-hoz címzett gyógyszertára (Kossuth Lajosutca és Széchenyi-tér sarok) teljesít. A hercegprímás Rómába utazik. Dr. Serédi Jusztinián bíboroshercegprímás dr. Hamvas Endre titkár kíséretében pénteken reggel Budapestre utazik, ahonnét az országos magyar zarándoklat élén Rómába megy a „Rerum Novarum" jubileumára, Széchenyi emlékezete. Az Esztergomi Széchenyi Kaszinó hagyományos Széchenyi emlékvacsoráját f. hó 9-én, szombaton tartja, mely alkalommal az ünnepi beszédet dr. Lepold Antal pretátus mondja. Májusi ájtatosságok szónokai a vizivárosizátdate'nplomban : 7-én dr. Török Mihály prelátus-kanonok, 8-án dr. Bartmann Miklós primási szertartó, 9-én dr. Záborszky István teológiai tanár, 10-én dr. Tóth Kálmán teológiai tanár. Zeneiskolai hangverseny. Az államilag engedélyezett és városilag segélyezett zeneiskola Büchner Antal igazgató vezetésével most vasárnap, 10-én d. u. 5 órakor tartja ezidei II. növendék hangversenyét a gimnázium dísztermében. Ez alkalommal tisztán magyar szerzők művei kerülnek előadásra, többek között Liszt, Sipos, Szendy, Hubay, Szabados, Molnár, Kigyósy és Bánáti művei. A zeneiskola vezetősége ezúton hívja meg a zenekedvelő közönséget. Belépődíj nincs, a műsor megváltása 20 fillér. Természetrajzi és földrajzi kiállítás a tanítóképzőben. Lapunk más helyén megírtuk, hogy az érs. tanítóképzőben a kath. tanítóegyesület közgyűlése alkalmából a tanító képző növendékeinek természetrajzi és földrajzi munkáiból tanulságos kiállítást mutatott be az intézet vezetősége. A kiállítást szombaton d. u. 3—5 óra között, valamint vasárnap délután díjtalanul megtekintheti az érdeklődő nagyközönség is. Vasárnap délután 5 órakor Karácsonyi Jenő, az intézet természetrajz- és földrajztanára megismétli vetítettképes előadását, amelyben az intézet növendékeinek gyakorlati munkásságát ismerteti.Ugyanitt látható az intézet cserkészeinek reprezentatív kiállítása is. A kiállításra és az előadásra ezúton is felhívjuk olvasóközönségünk figyelmét. Nyilvános nyugtázás. A kőaljai dűlőben földcsuszamlás következtében anyagilag tönkrement Bodonics Mihály hadirokkant és családja részére ujabban a következő adományok érkeztek szerkesztőségünkhöz: Huszár Aladár dr. főispán 40 P, Palkovics László alispán 10 P, Bleszl Ferenc takarékpénztári ny. elnökigazgató 5 P és Machovich János ny. főszolgabíró 5 P. Rádió gramofonhangverseny a strandon. Az Esztergomi Rádió Egyesület vasárnap d. e. 11 órakor a Szent István strandfürdőben nagyszabású graraofonhangversenyt rendez, melyen bemutatásra kerülnek a legújabb tánclemezek és hangosfilmek zeneszámai. Villamos vasútösszeköttetés Komárom és Párkány közt. Párkányból írják: A „Délszlovenszkói Villamos művek Rt." azzal a tervvel foglalkozik, hogy a megszállt Komáromból kiindulva Izsa, Kurtakeszi, Marcellháza, Dunaradvány és Dunamocs községek érintésével Párkányig villamosvasutat építsen. Az érdekelt községek élénk érdeklődéssel várják a terv megvalósulását. A Bazilika védőszentjéről. Elmondotta a fosxékasegyhézban : JESZENSZKY KÁLMÁN prelátus-kanonok. II. Ezzel a lángoló és tüzes lelkülettel lett aztán Ditmár püspök halála után 982. évben ennek utóda a prágai püspöki székben. 24 éves volt ekkor. Más ebben a korban álmodozva építi a légvárakat és üzi az ifjúkor bohókás játékait. Adalbert azonban egészen más lelkületű volt, aki az édes Jézus nyomán és rendelkezése szerint a gondjaira bizott nyájnak gondviselő és hűséges pásztora akart lenni úgy, ahogyan azt az evangélium is megörökíti. De bármennyire is iparkodott lelkes püspök és áldozatkész pásztor lei ni, híveivel magát megszerettetni, híveinek javulását és jobbulását elérni semmiképen sem tudta. A nemzetek apostolának, Szent Pálnak útmutatásait is tanulmányozta, amit az tanítványához, Timotheus ephesusi püspökhöz intézett leveleiben örökített meg. Működése mégis majdnem eredménytelen maradt. Pedig tani otta híveit nemcsak szóval, hanem alázatos példaadásokkal is, de hívei nem törődtek vele. Eléjük állította az isteni Üdvözítő kimondhatatlan szeretetének áldozatait: a fájdalmas keresztet és a misztikus Oitáriszentséget, de elfordultak ezektől is. Hiába intette, dorgálta őket, kemény és pogányságra hajló lelkületük a bűnökről lemondani nem akart, az erkölcstelen szenvedélyekkel szakítani pedig még kevésbbé volt képes ... Hiába virrasztotta át imádságok közben, önmagát véresre ostorozva a hosszú éjszakákat; hiába böjtölt és nélkülözött, hogy annál többet alamizsnáskodhasson; hiába vállalta az önmegtagadás különféle nemeit is, eredménye működésének aiig alig volt. Hivei annyira mentek, hogy a szent helyeket sem vették semmibe és a templomok oltárai mellett gyilkolták egymást. Ezt az el etemültséget már nem tudta elviselni érzékeny lelkülete. Keserűség töltötte el egé-z valóját és odahagyva püspöki székét, Rómába zarándokolt, elpanaszolta helyzetét a Szent Atyának és ennek engedélyével zárdába vonult, hogy további életét lemondásban töltve, hivei megtéréseért ajánlja föl Urának és Istenének ... Öt csendes, de boldog évet töltött itt és amikor már-már azt hitte hogy a római Szent Bonifácius és Elek kolostorában mint fogadalmat tett bencés szerzetes egészen meghalt a világ számára, megjelent Rómában a prágaiak küldöttsége, hogy visszakövetelje püspökét... Bár sejtette, hogy működése újra meddő marad, útrakelt. nehogy kötelességszegőnek lássék és rossz püspöknek, aki cserbenhagyja a Krisztust kereső híveket... Sőt mikor sejtése valóra vált és Prágából elűzve, mint menekült újra Rómába tért vissza, innen még harmadszor is megkísérli, hogy püspöki székét elfoglalhassa. De hiába. Már útközben értesül, hogy nem térhet vissza Prágába, mert Boleszláv fejedelem annyire ellenséges indulatú volt, hogy Adalbert püspök jöttének hirére nemcsak Adalbert családi javait dúlta föl és pusztította el, hanem még Adalbert testvéreit is, egynek kivételével, mind megölette Ezért Adalbert élt azzal az engedéllyel, amit Rónából hazaindulva a búcsúzásképen V. Gergely pápától kért és kapott Nem ment Prágába, hanem a pogány németekhez utazott, hogy ezek megtérítésén munkálkodjék Ez a célja sem sikerült. Alig töltött közöttük ugyanis néhány napot, 99~. év április hó 23-án szent miséje közben megtámadták, dárdákkal agyonszurkálták és leszakított fejét dárdájuk hegyére tűzve, mint diadaljelvényt szúrták a pogány istenek bálványoltára elé. Ez a kegyetlen halál csak betetőzése volt Szent Adalbert vértanúságának. Mert meggyőződésem szerint Adalbert vértanúsága már jóval előbb kezdődött. Kezdődött mindjárt püspöksége idején, amikor tapasztalnia kellett, hogy népe megtérítésére irányuló minden kísérlete és áldozata hiábavaló. Komoly férfilelkületnek ugyanis nincs nagyobb lelki fájdalma, gyötrelme és kinja, mint mikor jószándékú törekvéseinek hajótörését, nemes céljainak elgáncsolását kénytelen tapasztalni. Szinte látom, hogy ebben a kínzó lelkigyötrelemben milyen megsemmisülve, milyen igaz átérzéssel, önmagával tusakodva és vívódva imádkozta az 54-ik zsoltárt, amely olyan találóan illett vértanúi lelkületéhez. „Contristatus sum in exercitatione mea — et contuba+us sum avoce inimici et a tribulatione peccatoris ... Cor meum conturbatum est in me : et formido mortis cecidit super me .. Timor et tremor veaerunt super me contexerunt me tenebrae" „ . . Elszomorodtam az én küzdelmemben és megháborodtam az ellen

1 ség szava és a bűnös szorongatása miatt •.. Szivem megháborodott bennem és a halál félelme szállott reám. .. Félelem és reszketés jött reám és sötétség boritott be engem." (Ps. 54. 3—6) Anélkül azonban, hogy a zsoltár befejező részének vigasztalását is elnyerte volna. Mert ott a zsoltáros azt mondja: „Ego autem ad Deum clamavi et Dominus salvavit me." — „Én pedig az Istenhez kiáltok és az Űr megszabadít engem " (U. o. 17.) Adalbert pedig az egész püspöki működése idején érezte az eredménytelen munka minden keserűségét. (Vege. köv.) Hangszerek, gramophonok, legjobb gyártmányú gramophon-leme

z újdonságok, sláger zongora-kották, az összes hangszerek is .-tol M, valamint az összes játékárúk a legolcsóbban GIEGLER FERENC cégnél