ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-04-22 / 43. szám

XXXVI. évfolyam, 43. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 üli. Szerda, 1931. április 22 ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdaváilalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. Sokat tanulhatunk most a Közüzemi Rt. körül hullámzó várospolitikai ese­ményekből. Most, amikor a Közüzemi Rt.-tól a város sza­nálói áldozati bárányt akar­nak csinálni, s amikor a Köz­üzemi Rt.-t ilyen módon vá­sárra dobják, minek követ­keztében pénzzel hozzáfér­hető és kibérelhető, és ami­kor nem annyira a város­fejlesztő jóakarat és a vá­ros javát és előnyét bizto­sító garanciák kellenek többé a város üzemeinek megszer­zéséhez és birtoklásához, mint elsősorban az, hogy a sza­nálási bizottság a bérbeadás révén hamarjában pénzt tud­jon prezentálni a városnak, — most egyszerre milyen jó üzem ez a Közüzemi Rt., — hogy kapnak utána! Nem az idegen vállalko­zókra, nem a Salgótarjáni Rt.-re gondolunk, hanem arra az úgynevezett esztergomi ellenzékre, amelynek állítóla­gos tagjait bizonyos sajtóor­gánumok így aposztrofálják, de amelynek állítólagos tagjai ilyenkor mindig letagadják ellenzékiségüket, és viszont bősz cikkeket írtak vagy su­galmaztak arról a „csapnivaló" és „bukás szélén álló," mert „hozzáértés nélkül" vezetett Közüzemi Rt.-ról/ Most ez a társaság — nem fontos, hogy minek nevezi magát — amelynek létére fent jellemzett „közéleti mű­ködéséből" következtetünk, most egyszerre kebelére akarja ölelni a Közüzemi Rt.-t. Ezek, akik annakelőtte heves szív­dobogást kaptak a gyűlölet­től, valahányszor a Közüzemi Rt.-ről hallottak, akik mindig élesen elitélték azt, hogy a város üzemeit bérbeadja és egyáltalán mindenkor tilta­koztak a Közüzemi Rt. léte ellen, most ambicionálják ma­guknak a bérletet, most pénzt, sok pénzt akarnának össze­hozni csak azért, hogy a Közüzemi Rt.-t és a város üzemeit megkaparinthassák. Bizonyára áldozatkész, ne­mes lelkük sugallatát köve­tik?! Bizonyára a város ja­vára akarnak most összedol­gozni ?! Bizonyára a város­szeretet tüze fűti őket és a városfejlesztés ideáljaival van­nak telve, és azért akarnák most megszerezni a Közüzemi Rt.-t, hogy a belőle nyert profitot és hasznot ennek a szegény Esztergomnak ad­ják ! ? Bizonyára megindult végre jóságos szivük, nem nézhetik tovább a város küz­ködését, és meg akarják mu­tatni, hogy mire képes az eddig eltitkolt, de most aztán alkalmas időben kitörni készü­lő altruizmus ?! Fogadjunk, hogy így van! Ä pófillefmények a városi sza­nálási törvénytervezetben. Tervezet a hivatali adminisztrációk csökkentésére. Dr. Magyary Zoltán miniszteri tanácsost, akit nemrégen egyetemi tanárrá neveztek ki, mint ismere­tes, megbízta a kormány azzal, hogy dolgozzon ki az adminisztrá­ciós terhek csökkentésére alkalmas tervezetet. Ez a tervezet szabályos törvénytervezet formájában nem­régen elkészült és azt tanulmányo­zás céljából megkapták az érdekelt hatóságok. Kapott belőle egy pél­dányt a Városok Kongresszusának elnöksége is és bár a dolgot egye­lőre bizalmasan kezelik, mégis ki­szivárgott néhány érdekes részlet belőle. A városokat és a megyéket a legjobban a tervezetnek az a része érdekli, amely a közigazgatási tiszt­viselők fizetésének csökkentését célozza. A törvénytervezet ugyanis ki­mondja, hogy egyetlen közalkalmazottnak, tehát a városi, vagy megyei­eknek sem lehet nagyobb fizetésük állásuk után, mint amennyit az ugyanabban a fizetési osztályban levő ál­lami alkalmazott kap. A külön munkadíjak beszünte­tendők, még pedig a szerzett jogok figyelembevétele nélkül. A pótilletményekre az a ter­vezet, hogy azok meghá­gván dók, de a nyugdíjba való beszámíthatóság nélkül. h „Esztergom" Mrcája. Esztergom. Dr. Lepold Antal rádióelöadása. IV. A renaissance művészet legszebb ha­zai alkotása Andrea Ferruccida Fiesole remek műve. Oltárán az ezüst­ruhás szomorú Mária kegykép a török rabságban sínylődő magyarok fájdal­mas Máriája. Szent István keresztelte­tése helyén, a Szent István vértanú kápolnában Ferenczy István Szent István szobra, Gioseppe Pisani szép alkotása Károly Ambrus iíremléke, egy XV. századi, fából faragott Úr­koporsó. A templom három nagy ol­tárképe Michelangelo Qrlgoletti fest­ménye. Pietro Bonani, Delia Vedova, Meixner János, Stróbl Alajos, Kiss György szobrai, Morált Lajos freskói híresek. A kincstár a világ egyik leg­gazdagabb templomi kincstára. Benne az ötvös- és textilművészet remekei. Legnevezetesebbek : Mátyás király kál­váriája, a koronázási eskükereszt, a bizánci békecsóktábla, az apostoli ke­reszt, Szelepcsényi pacificaleja, a Baráti kereszt, a három szarvkupa, a Suky kehely, egy XIV. századi, 13 darab XV. századi és 3 darab XVI. századi miseruha. Azonkívül magyar szentje­ink ereklyéi A templom dunai front­jának második emeletén van az u. n. mintaterem a székesegyház építészeti emlékeivel. Itt őrzik a káptalan orszá­gos és magán levéltárát. A kanonoki házakat a káptalan költségén még Rudnay alatt Packh építette. A papnöveldét Rudnay csak megalapozta, a befejezést már Sei tovszky végeztette. Ugyancsak Sc tovsz­ky építtette a hatalmas könyvtárépü letet és ő telepítette le a szatmári ir­galmas nővéreket is. Simor kiépítette a primási palotát és két árvaházat alapított iskolákkal. Esztergom újabb fejlődésében nagy érdeme van a bencés rendnek, mely 1808-ban átvette az itteni gimnáziumot, továbbá az Esztergomi Takarékpénz­tárnak, mely székházával, hatalmas bérházcsoportjával, újabban a főkáp­talantól megvett Fürdő szálloda és fürdőtelep fejlesztésével nagy áldoza­tokat hozott a város érdekében. A város fenntart főreáliskólát és 23 tan­termű elemi iskolát, 34 km utat Kö­veztet, a villamos világítás és a leg­újabban vízvezeték és részbeni csator­názás, továbbá az autóbuszüzem be­állításával emelte a várost. Fenntart szegényházat 45 ápolttal és egy kór­házat, mely a Simor prímás által ala­pított kórházat is használja s a kettő­ben együtt 250 ágy áll a szenvedők rendelkezésére. A katonaság Barkóczy halála után visszatelepedett a várba, hol részére Mária Terézia kis helyőrségi templo­mot is építtetett, melyet Rudnay prí más bontatott le. 1820-ban vonult ki a katonaság végleg a várból. 1919-ig a 26-os cs. és kir. közös gyalogezred székhelye volt a város, jelenleg a m. kir. honvédség 2 kerékpáros zászló­alja állomásozik Esztergomban, egyik a kaszárnyában, másik a táborban. Az itteni katonai építményekhez tar­tozik a tiszti üdülőtelep és a tábor, mely a \ ilágháború idején 40.000 hadifogoly befogadására bővíttetett. Egyik részében ma a szaléziánusok fiúotthona és polgári iskolája van. Az úgyevezett kiskaszárnyában ma a Te­ntes vármegyéből menekült M. kir. Eráőgazdasági Szakiskola van el­helyezve. Esztergom fejlődésére nagy hatással volt a pímási és káptalani uradalmak központi tisztikara és cselédsége, mert igen jelentős tényezője volt Esztergom társadalmának. Esztergom lakosainak száma az 1930. évi népszámlálás adatai szerint 17.360. Az utolsó tíz évben igen nagy volt az elköltözöttek száma. Ez a lakosság vallás szempontjából így oszlik meg : katolikus 88%, re­formátus 5'6%, evangélikus 1%, iz­raelita 4 25%. Legnagyobb a száma a katholikusoknak, kiknek lelki gondo­zását négy plébánia és egy helyi lel­készség látja el. Az egyház fenntart három óvodát, 14 elemi iskolai tan­termet, két polgári iskolát, két tanító­képzőt, két gimnáziumot (a harmadik most van alakulóban) és egy hittudo­mányi főiskolát. Foglalkozás szempontjából Eszter­gom népe 55%-ban földművelő, 30%-ban iparos és kereskedő, 15%­ban intelligencia. A város határa 15.893 kat. hold, ebből 6204 hold a város közbirtoka. Nagyobb földbirtok e mellett Ke­nyérmezőn a Megyeri Rt.-é. Egyébként kisgazdák és törpebirtokosok kezén van a föld. Két nagyobb lakott telep van a város határában : a Kenyérmező és a katonai Tábor. Szántóföld az esztergom—táti völgy és a Szent­györgymezőtől Pilismarót felé húzódó keskeny Dunavölgy. Egyéb határa hegyes és dombos, erdőnek, szőlőnek és gyümölcsösnek való. (Vége köv.) Női kabátok csodaszépek SA'iTpätf» 2ÜÍS2A*!

Next

/
Thumbnails
Contents