ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-04-22 / 43. szám

XXXVI. évfolyam, 43. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 üli. Szerda, 1931. április 22 ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdaváilalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. Sokat tanulhatunk most a Közüzemi Rt. körül hullámzó várospolitikai eseményekből. Most, amikor a Közüzemi Rt.-tól a város szanálói áldozati bárányt akarnak csinálni, s amikor a Közüzemi Rt.-t ilyen módon vásárra dobják, minek következtében pénzzel hozzáférhető és kibérelhető, és amikor nem annyira a városfejlesztő jóakarat és a város javát és előnyét biztosító garanciák kellenek többé a város üzemeinek megszerzéséhez és birtoklásához, mint elsősorban az, hogy a szanálási bizottság a bérbeadás révén hamarjában pénzt tudjon prezentálni a városnak, — most egyszerre milyen jó üzem ez a Közüzemi Rt., — hogy kapnak utána! Nem az idegen vállalkozókra, nem a Salgótarjáni Rt.-re gondolunk, hanem arra az úgynevezett esztergomi ellenzékre, amelynek állítólagos tagjait bizonyos sajtóorgánumok így aposztrofálják, de amelynek állítólagos tagjai ilyenkor mindig letagadják ellenzékiségüket, és viszont bősz cikkeket írtak vagy sugalmaztak arról a „csapnivaló" és „bukás szélén álló," mert „hozzáértés nélkül" vezetett Közüzemi Rt.-ról/ Most ez a társaság — nem fontos, hogy minek nevezi magát — amelynek létére fent jellemzett „közéleti működéséből" következtetünk, most egyszerre kebelére akarja ölelni a Közüzemi Rt.-t. Ezek, akik annakelőtte heves szívdobogást kaptak a gyűlölettől, valahányszor a Közüzemi Rt.-ről hallottak, akik mindig élesen elitélték azt, hogy a város üzemeit bérbeadja és egyáltalán mindenkor tiltakoztak a Közüzemi Rt. léte ellen, most ambicionálják maguknak a bérletet, most pénzt, sok pénzt akarnának összehozni csak azért, hogy a Közüzemi Rt.-t és a város üzemeit megkaparinthassák. Bizonyára áldozatkész, nemes lelkük sugallatát követik?! Bizonyára a város javára akarnak most összedolgozni ?! Bizonyára a városszeretet tüze fűti őket és a városfejlesztés ideáljaival vannak telve, és azért akarnák most megszerezni a Közüzemi Rt.-t, hogy a belőle nyert profitot és hasznot ennek a szegény Esztergomnak adják ! ? Bizonyára megindult végre jóságos szivük, nem nézhetik tovább a város küzködését, és meg akarják mutatni, hogy mire képes az eddig eltitkolt, de most aztán alkalmas időben kitörni készülő altruizmus ?! Fogadjunk, hogy így van! Ä pófillefmények a városi szanálási törvénytervezetben. Tervezet a hivatali adminisztrációk csökkentésére. Dr. Magyary Zoltán miniszteri tanácsost, akit nemrégen egyetemi tanárrá neveztek ki, mint ismeretes, megbízta a kormány azzal, hogy dolgozzon ki az adminisztrációs terhek csökkentésére alkalmas tervezetet. Ez a tervezet szabályos törvénytervezet formájában nemrégen elkészült és azt tanulmányozás céljából megkapták az érdekelt hatóságok. Kapott belőle egy példányt a Városok Kongresszusának elnöksége is és bár a dolgot egyelőre bizalmasan kezelik, mégis kiszivárgott néhány érdekes részlet belőle. A városokat és a megyéket a legjobban a tervezetnek az a része érdekli, amely a közigazgatási tisztviselők fizetésének csökkentését célozza. A törvénytervezet ugyanis kimondja, hogy egyetlen közalkalmazottnak, tehát a városi, vagy megyeieknek sem lehet nagyobb fizetésük állásuk után, mint amennyit az ugyanabban a fizetési osztályban levő állami alkalmazott kap. A külön munkadíjak beszüntetendők, még pedig a szerzett jogok figyelembevétele nélkül. A pótilletményekre az a tervezet, hogy azok meghágván dók, de a nyugdíjba való beszámíthatóság nélkül. h „Esztergom" Mrcája. Esztergom. Dr. Lepold Antal rádióelöadása. IV. A renaissance művészet legszebb hazai alkotása Andrea Ferruccida Fiesole remek műve. Oltárán az ezüstruhás szomorú Mária kegykép a török rabságban sínylődő magyarok fájdalmas Máriája. Szent István kereszteltetése helyén, a Szent István vértanú kápolnában Ferenczy István Szent István szobra, Gioseppe Pisani szép alkotása Károly Ambrus iíremléke, egy XV. századi, fából faragott Úrkoporsó. A templom három nagy oltárképe Michelangelo Qrlgoletti festménye. Pietro Bonani, Delia Vedova, Meixner János, Stróbl Alajos, Kiss György szobrai, Morált Lajos freskói híresek. A kincstár a világ egyik leggazdagabb templomi kincstára. Benne az ötvös- és textilművészet remekei. Legnevezetesebbek : Mátyás király kálváriája, a koronázási eskükereszt, a bizánci békecsóktábla, az apostoli kereszt, Szelepcsényi pacificaleja, a Baráti kereszt, a három szarvkupa, a Suky kehely, egy XIV. századi, 13 darab XV. századi és 3 darab XVI. századi miseruha. Azonkívül magyar szentjeink ereklyéi A templom dunai frontjának második emeletén van az u. n. mintaterem a székesegyház építészeti emlékeivel. Itt őrzik a káptalan országos és magán levéltárát. A kanonoki házakat a káptalan költségén még Rudnay alatt Packh építette. A papnöveldét Rudnay csak megalapozta, a befejezést már Sei tovszky végeztette. Ugyancsak Sc tovszky építtette a hatalmas könyvtárépü letet és ő telepítette le a szatmári irgalmas nővéreket is. Simor kiépítette a primási palotát és két árvaházat alapított iskolákkal. Esztergom újabb fejlődésében nagy érdeme van a bencés rendnek, mely 1808-ban átvette az itteni gimnáziumot, továbbá az Esztergomi Takarékpénztárnak, mely székházával, hatalmas bérházcsoportjával, újabban a főkáptalantól megvett Fürdő szálloda és fürdőtelep fejlesztésével nagy áldozatokat hozott a város érdekében. A város fenntart főreáliskólát és 23 tantermű elemi iskolát, 34 km utat Köveztet, a villamos világítás és a legújabban vízvezeték és részbeni csatornázás, továbbá az autóbuszüzem beállításával emelte a várost. Fenntart szegényházat 45 ápolttal és egy kórházat, mely a Simor prímás által alapított kórházat is használja s a kettőben együtt 250 ágy áll a szenvedők rendelkezésére. A katonaság Barkóczy halála után visszatelepedett a várba, hol részére Mária Terézia kis helyőrségi templomot is építtetett, melyet Rudnay prí más bontatott le. 1820-ban vonult ki a katonaság végleg a várból. 1919-ig a 26-os cs. és kir. közös gyalogezred székhelye volt a város, jelenleg a m. kir. honvédség 2 kerékpáros zászlóalja állomásozik Esztergomban, egyik a kaszárnyában, másik a táborban. Az itteni katonai építményekhez tartozik a tiszti üdülőtelep és a tábor, mely a \ ilágháború idején 40.000 hadifogoly befogadására bővíttetett. Egyik részében ma a szaléziánusok fiúotthona és polgári iskolája van. Az úgyevezett kiskaszárnyában ma a Tentes vármegyéből menekült M. kir. Eráőgazdasági Szakiskola van elhelyezve. Esztergom fejlődésére nagy hatással volt a pímási és káptalani uradalmak központi tisztikara és cselédsége, mert igen jelentős tényezője volt Esztergom társadalmának. Esztergom lakosainak száma az 1930. évi népszámlálás adatai szerint 17.360. Az utolsó tíz évben igen nagy volt az elköltözöttek száma. Ez a lakosság vallás szempontjából így oszlik meg : katolikus 88%, református 5'6%, evangélikus 1%, izraelita 4 25%. Legnagyobb a száma a katholikusoknak, kiknek lelki gondozását négy plébánia és egy helyi lelkészség látja el. Az egyház fenntart három óvodát, 14 elemi iskolai tantermet, két polgári iskolát, két tanítóképzőt, két gimnáziumot (a harmadik most van alakulóban) és egy hittudományi főiskolát. Foglalkozás szempontjából Esztergom népe 55%-ban földművelő, 30%-ban iparos és kereskedő, 15%ban intelligencia. A város határa 15.893 kat. hold, ebből 6204 hold a város közbirtoka. Nagyobb földbirtok e mellett Kenyérmezőn a Megyeri Rt.-é. Egyébként kisgazdák és törpebirtokosok kezén van a föld. Két nagyobb lakott telep van a város határában : a Kenyérmező és a katonai Tábor. Szántóföld az esztergom—táti völgy és a Szentgyörgymezőtől Pilismarót felé húzódó keskeny Dunavölgy. Egyéb határa hegyes és dombos, erdőnek, szőlőnek és gyümölcsösnek való. (Vége köv.) Női kabátok csodaszépek SA'iTpätf» 2ÜÍS2A*!