ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-04-12 / 39. szám

XXXVI. évfolyam, 39. szám. Ara köznap 10, vasárnap 16 fill. Vasárnap, 1931. április 12 ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. Ki az oka? Esztergom, 1931. április 12. A nagyhatalmaktól a tehe­tetlen kisemberig valóságos licitálás folyik a mai életben, hogy ki és mi az oka a sok bajnak, nyomorúságnak, pa­namának és letörésnek. A diplomata azt mondja: a világválság, — a politikus azt mondja: a társadalom politi­kai szervezetlensége, a köz­gazdász azt mondja: gazda­sági élhetetlenségünk, — a bankár azt mondja: a rossz tőzsdei viszonyok és a pangó pénzpiac, — a nincstelen azt mondja: a szívtelen gazdagok, — a szocialista azt mondja: a profitéhes tőke, — a nagy­tőke azt mondja: a követelő munkás, — az ünnepi szónok azt mondja: Trianon, — a gazda azt mondja: a nemzet törzsének elhanyagolása, — az iparos azt mondja: a mun­kátlanság és a rossz ipartör­vény, — az esztergomi város­politikus meg azt mondja: az „Ősi primási város," a „határ­szélre jutott Esztergom" rnos­tohasága, elhanyagolása, — a személyeskedő azt mondja : a Fekete Péter, vagy a szom­széd, — a kusztusi szőlős­gazda azt mondja : ... de áll­junk meg már egy pár gon­dolatra ! Az ember úgy érzi, hogy mindegyik ráolvasásnál és minden szemrehányásnál van egy kis hamisság. Mindegyikre rámondja magában az ember, vagy rágondolja a másik: nem úgy van az! A dolgok fordulásával, a viszonyok alakulásával lecsil­lapul a szenvedély, elül a nagyképű páthosz, megválto­zik a vélemény, az okok meg­változnak és megfordulnak az emberek száján, — az igazság azonban ugyanaz ma, mint lesz holnap! Az igazság pedig az, hogy a sok bajnak, nyomorúság­nak és letörésnek legfőbb oka az ember. A rossz em­ber. Az ember, aki vizet pré­dikál és bort iszik. Az ember, aki megcsúfolja a Főparan­csolatot, amely a többit mind magában foglalja: szeresd Uradat, Istenedet, és megcsú­folja a másikat, amely azo­nos az előbbivel: szeresd fe­lebarátodat! Az ember, aki farizeuskodva hirdeti a tör­vényeket és az államrendet, amelyeket ő maga harácso­lásra használ ki. Az ember, aki szemforgatva dörgi a de­mokráciát, a szocializmust, de csak politikából, csak azért, hogy hatalmat guberáljon ma­gának emberek és állapotok fölött, amelyek anyagi előny­höz juttatják. Az ember, aki a kereszténység és a szeretet tógájába öltözik, de aki szív­ben pogány, és ha hivatal­főnök vagy törvényalkalmazó, akkor a paragrafusok ürügye alatt gyakorolja gonoszságait, embergyűlöletét. Az ember, aki férfi létére, — ha család­apa — nem a családjának él, hanem az úgynevezett „világi örömökre" költi pénzét, amely ha nem elég, hát jön a pa­nama és a sikkasztás. Az ember, aki ha asszony, nem családanya, hanem divathölgy vagy kokott, aki otthonával, gyermekeivel (ha ugyan van­nak) nem törődik. Az ember, aki ha leány, nem az anya­ságra, a családi életre készül és takarékoskodik esetleg sa­ját keresetével, hanem se­lyemre és szépítőszerekre költi pénzét. Az ember, aki ha esztergomi és ha közéleti szerepet igényel, még akkor is, ha kellő lelki felkészültség helyett türelmetlenkedés­sel és személyeskedési ösz­tönnel van tele — józan íté­lőképesség és emberszeretet híján. Az ember, aki... — ám itt is be kell fejeznünk a sort, mielőtt a végére érnénk. Ó mennyi rosszat kell el­mondanunk akaratlanul is az emberről, ha a sok baj és nyomorúság okát keressük! Közéleti szempontból hiába vannak a jó emberek, ha olyan sok a rossz ember, és ha a jó emberek érvényesü­lését a rossz emberek által teremtett viszonyok szinte lehetetlenné teszik. Vármegyei gyűlések. Komá­rom—Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék tör­vényhatósági bizottsága kedden, f. hó 14-én kisgyűlést és utána köz­igazgatási bizottsági ülést tart. Az „Esztergom" tárcája. Esztergom. Dr. Lepold Antal rádióelőadása. 1. Aki valaha is látta Esztergomot, feledhetetlen benyomást nyert. Alig néhány méternyire a Duna jobbpart­jától emelkedik a tengerszin felett 156 méter magas Várhegy, az ősi várfalak koszorújával és szeszélyesen csipkés sziklás déli oldalával. A várfalon nyiló ablakok az Árpádok királyi palotájá­nak, most Szent István kápolnájának ablakai, ahol a hagyomány szerint Szent István király született. A Vár­hegy tetején Magyarország legnagyobb temploma, a magyar prímások székes­egyháza, nemzeti szentélyünk, a 107 méter hosszú, kereszthajóban 48 méter széles új klasszikus bazilika, 34 méter magas falaival és 70 méter magas kupolájával, keleten oszlopcsarnokos főkapujával és két oldaltornyával. Fokozza a kép nagyszerűségét a Vár­hegy oldalába épült papnövelde, kele­ten, a Várheggyel mesterségesen egybekapcsolt Szentgyörgyhegyen a kétemeletes kanonoki házak kettős sora, nyugaton a Duna és a szigetet átkaroló Kisduna összefolyása mellett, a hegy lábánál, a vizivárosi régi bástyafalak mögött a klasszikus pri­mási palota, a vele összeépült vizivá­rosi barokk templom jozefinus stílusú két tornyával, továbbá a Kisduna partján messze elnyúló, jozefinus stílust utánzó zárdaiskola. Az elraga dóan szép képet keretezik a hegyek, a Pilis, a Gete és a Gerecse. A Várheg/, a Magyar Sión, Eszter­gom szive, a magyar kereszténység és a magyar államiság bölcsője, végső nyúlványa a Pilis hegységnek az északnyugati szélen. Tőle nyugatra termékeny völgy, melyet nyugatról a Gerecse, délről a Gete, keletről a Pilis hegység, északon pedig a Duna övez körül. A sík völgy a tengerszín felett 108 méter magas. Belőle a Duna egyik, Esztergom-belvárosig bekaroló ága két kilométer hosszú keskeny szigetet metszett le, amely tulajdon­képen két sziget, a Vizivárosi- és a Prímássziget, s a legújabb időben egyesíttetett. Esztergomot e szigettel két vashíd: a Kolos- és a Szent Lőrinc-híd, a Duna balpartjával pedig a nagy Mária Valéria-vas híd köti össze. A Várhegy­től északra, a Duna másik oldalán a magyar Kis Alföld kezdődő síksága s a mélyen benyúló Garamvölgye látszik. Párkány község — valamikor Eszter­gom megerősített hídfője — szélesen terül el a part mentén. Régen közvet­lenül Párkány mellett, majdnem a Várheggyel szemben volt a Garam folyó deltája, de most egy kilométer­rel keletre húzódott, a honti hegyek lábához. A Várhegyet egyiptomi stílben épült kolosszális alagút köti össze a széles platóvá egyenlített Szentgyörgy­heggyel, amelyen a kanonoki házak és déli lejtőjén az érseki tanítóképző impozáns új palotája állnak. Az alagút bejárata felett az újkori Esztergom körül leginkább érdemesült név olvas­ható : „Princeps Primas Alexander a Rudna " A Szentgyörgyhegytől északra a Dunáig völgy nyilik, a Szentgyövgy­mező, ahol a XIII. század kezdetén létesített prépostság körül történt te­lepülés. Keleten a meredek Szent­tamáshegy emelkedik. Tetején az ősi prépostság helyét ma egy kálvária­kápolna jelzi. Az oldalán és a lábainál épült házak egészen a Kuckländer­hegy aljáig a Szenttamás városrészt, a régi Szenttamás községet képezik A nagy Duna és Hévíz-közig, a Kis­duna jobbpartján húzódó keskeny házsor az Érsekváros vagy Víziváros, amelyet körülfogó ősi várfalak és bástyák még több hosszú vonalban állanak. Ezt a területet IV. Béla adta az érsekeknek, hogy ott szolgáik szá­mára külön várost építhessenek. A Vízi­várostól és Szenttamástól déli és nyu­gati irányban terül el az esztergomiak által Király városnak, Nagyvárosnak nevezett szabad királyi város, melyet a XVI és XVII. században Rácváros­nak is hívtak. Magva a már Szent István és utódai alatt letelepített olasz és vallon mesteremberek és keres­kedők városa, — a „Villa Latinorum 14 — kezdettől fogva privilegizált királyi város, amely Róbert Károly királytól már birtokadományt kapott, és a XII. század óta vársáncokkal volt körül­véve. Szabad királyi városi jellegét a török hódoltság után 1708 ban vissza­kapta. 1876­ban szabad királyi címé­nek megtartásával rendezett tanácsú városi szervezettel a vármegyébe ke­belezték be Mint ilyen 1895-ben ma­gával egyesítette a Várat, az Érsek­várost, Szentgyörgymező és Szent­tamás községeket. Legújabban megyei város, csonka Esztergom és a vele közigazgatásilag ideiglenesen egyesí­tett csonka Komárom-megye szék­helye, 1820. óta ismét a magyar her­cegprímás és az esztergomi fökápta­lan székvárosa. Női kabátok csoda szépek tir\T v V^Á6\ vermesnél

Next

/
Thumbnails
Contents