ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-03-29 / 35. szám

lék elérte a az egész állami adóterhet. Viszont más községek voltak, amelyeknél a községi pótadóteher egészen csekély volt. Ezt a nagy aránytalanságot van hivatva kiküszöbölni a kormánynak legközelebb életbelépő törvényjavaslata, mely a községi és vármegyei háztartások rendezését célozza. A községi és önkormányzati háztartások megreformálásának alapelve az, hogy a törvény erejénél fogva a községek háztartásába kétféle költségvetés készítése kötelező, az egyik a normál költségvetés, a másik az önkormányzati költségvetés. A normál költségvetésben helyet foglalnak mindazok az állandóan visszatérő évi kiadások, amelyek minden községnél rendszeresen előfordulnak. Ezek az igazgatási ágazatok: az általános igazgatás, az adókezelés, a tűzrendészet, a köz- és állategészségügy, az iskolánkivüli népnevelés és testnevelés, szegényügy és a népjólét. Mindezeknek az '"ágazatoknak a költségvetése a normál keretébe tartozik és ezeket a kiadásokat a létesítendő Országos Közigazgatási Alap fogja fedezni. Ezen túl az eddig a községeknek átengedett közszolgáltatások, éspedig a kereseti, fogyasztási adók, italmérési engetlélyilletékek, forgalmiadórészesedés stb. nem a községek javára fognak befolyni, hanem az Országos Közigazgatási Alapba gyűjtetnek össze és viszont a normál költségvetés kiadásait nem a községek fogják viselni, hanem ez az Országos Közigazgatási Alap. De ugyanez az alap fogja fedezni a községek normál költségvetéseinek esetleges hiányát, valamint a nyugdijterheket is, és azokat a segélyösszegeket, amelyeket az olyan községek fognak kapni, amely községek a különböző bevételek elvonása miatt vagy egyéb rendkívüli okokból kedvezőtlen helyzetbe kerültek. A községek önkormányzati költségvetése felöleli a tanügyi igazgatás költségeit, közművelődési, közlekedési, vagyoni, Az alap javára a nem fedezett szükséglet pótlása céljából 30%-os országos közigazgatási pótadót vetnek ki. Az eddigi számitások szerint a pótadóteher a tervezett segély leszállításával 2681 községben lesz kisebb, mint aminő eddig volt. Viszont lesznek községek, ahol az eddigi aránytalanul csekélyebb pótadóteher a jövőben nagyobb lesz. De éppen ez az egészséges és igazságos arányosítás a törvénynek a célja, mert teljesen indokolatlan volt az, hogy egyes községek rovására sokkal nagyobb községi pótadót viseljenek, mint egyéb szerencsésebb községek lakossága. A teherviselés egyenlőségének és arányosságának az elvét szerencsésen ülteti gyakorlatba az önkormányzati és községi háztartások ily módon való rendezése. Akik az Esztergomi Katb. Legényegylet úttörői között voltak. Kilenc ősz esztergomi iparos kitüntetése. úttal az egylet örökös tiszteletbeli tagjaivá választottak, s akiknek nevében Kleppek Alajos mondott köszönetet, a következők: Csincsura Márton, id. Fritz György, Kleppek Alajos, Pelczmann László, aki az egyedüli a régi tisztviselői karból, Polusin Mátyás, Stricz Lajos, Schenkengel Antal, id. Szedmer József és Varga József. A tisztújítás során, amikor Jakobek Jenő az egylet köszönetét fejezte ki Mátéffy Viktor elnöknek önzetlen fáradozásaiéit, a régi tisztikart választották meg. A Himnus eléneklésénel ért véget a közgyűlés. Az Esztergomi Kath. Legényegylet folyó hó 25-én, Gyümölcsojtó Boldogasszony napján tartotta hatvankilencedik évi rendes közgyűlését, amelyet Mátéffy Viktor prépost-plébános, a kör egyházi elnöke szép beszéddel nyitott meg délelőtt fél 11 órakor az egyleti székház nagytermében. Szinte családias keretekben folyt le ez a közgyűlés, amennyiben az egyleti tagokon és pár iparosmesteien kivül alig volt jelen érdeklődő. A mindvégig bensőséges, meleg hangulatot még emelkedettebbé, meghittebbé tette a közgyűlés keretében lefolyt kis ünnepély, amelyet az egyesület a negyven évnél több idő óta hűséges esztergomi legényegyleti tagok kegyeletes kitüntetésének szentelt. A közgyűlést megnyitó Mátéffy Viktor egyházi elnök beszédében rámutatott a mai válságos, nehéz időre, amikor főként a kisiparosságot és az ifjú iparossegédeket sújtja a kenyértelenséJ és a munkanélküliség gondja. — Nem csoda, ha a csaknem egyházi, j tűrhetetlen helyzet miatt az iparosigazgatási, ság radikális eszközöket követel a továbbá különféle és rendkívüli bajok orvoslására, hogy családjaikiadásokat és bevételeket. Ameny-, kat megmenthessék a végpusznyiben az egyes igazgatási ágaknál! tulástól — mondotta, befolyó bevételek nem fedeznék az; — Soha nagyobb szükség nem egyéb szükségletet, úgy a községek . volt még a Kath. Legényegyesületre, a hiány erejéig önkormányzati pót- amely Istennek és az Egyháznak adót vetnek ki. -kívánja megtartani az iparosifjakat, A vármegyei hozzájárulás mej-' a tevékeny szeretet és a szociális szűnik, az összes személyi és rendes cselekedetek alkalmazásával Koldologi kiadásokat az állam fogja ;ping szellemében akarja a haza viselni. A rendkívüli kiadásokat \ erőslelkű, becsületes polgáraivá népedig a vármegyék a szükséghez vélni, hogy éppen a legválságosabb képest változó vármegyei pótadóból időben nemzetfenntartó elemeknek fedezik. A vármegyei nyugdijalapok bizonyuljanak, megszűnnek és a vármegyei és Beszéde végén XI. Pius pápa községi alkalmazottak nyugdijterheit Őszentsége nagyfontosságú nyilattigyancsak az Országos Közigazga- kozatára hivta fel a közgyűlés fitási Alap viseli. Viszont a várme- gyeimét, amelyet a mult évben gyei nyugdíjalap vagyona és pve- j intézeti a kath. legényegyletek Ródelmei, A'alamint a vármegyei és mában járt küldöttségéhez, és községi alkalmazottak által fizeten- amelyben a kath. legényegyletek dő nyugdíjjárulék a jövőben szín- mostani fontos szerepéről szólott az tén az Országos Közigazgatási ezer bajjal küzdő nemzetek szociális Alapba folynak be. munkájában. Az éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után Merényi Gyula olvasta fel tartalmas titkári jelentését, amelyből az egyletnek az általános súlyos gazdasági helyzet ellenére sok küszködéssel keresztülvitt szép kulturmunkája tárult elénk, majd Oriskó János pénztári, Szedmer József háznagyi, Varga József könyvtári és Pézsa Mihály dékáni jelentése következett. A .jelentésekből feltűnő a legényegyleti ifjak nagy érdeklődése a könyvtár iránt,, továbbá az a nagynévsor, amely az Egylet érdekében önzetlenül, puszta lelkesedésből fáradozóké. Á névsorban az első név Mátéffy Viktoré, aki a múltévben egyebek között egy szép rádiókészüléket ajándékozott az egyletnek, azután sorban következik Jakobek Jenő, Merényi Gyula, Ammer Józ«ef, Esztergomi Oltáregylet, Szabó János, Székely Imre, Vas István, Bajonő József, Pézsa István, Cziparek László, Székely Gyula, Holop Mihály, Kósa Lajos, Csomány Károly, Nagy Károly, Csányi Ferenc és László, Deés József, Mäkkos József, Debnárik József, Baják Ferenc, Szapinszky Ferenc, Toldy László és Albrecht Ferenc. Valamennyien anyagiakkal vagy munkájukkal segítették az egyletet, Az Esztergomi Kath. Legényegyletnek sok új tagra van még szüksége, hogy hivatását betölthesse, azért a tagok gyűjtését határozták el. Külön, meleg elismerésben volt része Ammer József karnagynak, az immár elsőrangú egyleti dalárda fáradhatatlan vezetőjének. A dalárda szép éneke és Varga Józsefnek a magyar iparosról szóló meg kapó szavalata (Homor Imre szerzeménye) után Mátéffy Viktor meleg szavak kíséretében nyújtotta át az egylet elismerő oklevelét azoknak a becsületes munkában megőszült esztergomi iparosoknak, akik negyven évi vagy negyven évet meghaladó időn át tagjai az Esztergomi Kath. Legényegyletnek. A kitüntetett iparosok, akiket egyA Balassa Bálint Társaság közgyűlése. Az esztergomi Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság f. hó 25-én (szerdán) d. e. fél 11 órakor tartotta közgyűlését, amelyen a társaság helybeli tagjai nagy számban jelentek meg. A közgyűlést dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, elnök nyitotta meg s megnyitójában megemlékezett Tóth Kálmán költő centenáriumáról, amelyet szülővárosa, Baja f. hó 30-án országos ünnepség keretében ül meg. Az irodalmi társaságok közt a Balassa Bálint Társaság is hódol a népszerű magyar költő emlékének. Hangsúlyozta az elnöki megnyitó beszéd, hogy a Társaság elsősorban nem parádés ünnepélyek rendezésére alakult, hanem hogy tagjai egymás irodalmi, tudományos és művészi törekvéseit megismerjék, megbeszéljék s megértő érdeklődéssel állandóan ösztönözzék egymást a nemzeti irányú magyar irodalom, tudomány, illetve művészet művelésére, fejlesztésére, ápolására. Ha tehát a Társaság ritkábban jelenik is meg a közönség előtt, tagjainak munkássága annál inkább nem szünetel, aminek több ízben országos vonatkozású bizonyítékai vannak. r Különösen az elmúlt Szent Imre Évben ért el sok íagunk jelentős sikereket írásaival és művészi alkotásaival. Homor Imre főtitkár jelentése ezután részletes tájékoztatást nyújtott a Társaság működéséről, amely a legutóbbi közgyűlés óta felolvasó üléseivel, vitaestjével, ünnepélyeivel a közönség érdeklődését is sikerrel tartotta ébren a magyar kultúra iránt és őrizte emlékezetét annak a nagy magyar hősnek és költőnek, akinek a nevét büszkén viseli. A jelentés kegyeletes szavakkal emlékezett meg a Társaság legutóbb elhunyt két tagjáról, dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépostról, akinek szorgalmas irodalmi működése közismert volt a legszélesebb körökben is, és Perger Lajos volt szentgyörgymezői esperes-plébánosról, akit többek közt „Esztergom város és vármegye egyházi és világi íróinak koszorúja" c. műve révén választott a Társaság mindjárt megalakuláskor tagjai sorába. Esztergomból a Társaságnak több vezetőtagja költözött el az utóbbi időkben. Köztük igen kegyeletes emlékeket hagyott maga után a Társaságban dr. Balogh Albin benHangszerek, gramophonok, legjobb gyártmányú gramophon-lemez újdonságok, sláger zongora-kották, az összes hangszerek Js'toláJ, alamint az Összes játékárúk a legolcsóbban GIEGLER FERENC-