ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-03-25 / 34. szám

XXXVI. évfolyam, 34. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Szerda, 1931. március 25 ZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős : HOMOR IMRE. Esztergom természeti és műkincseinek kihasználása. Evezi edes természeti és több századra visszatekintő műkincseink kihasználása alig néhány év előtt kezdett általános gazdaságos formát felvenni. Pár év előtt, alig harminc éve, Esztergom inkább vallási szempontból volt látogatott hely mint hercegprimási székhely a hatalmas méretű és művészi kivitelű bazilikával és annak párját ritkító kincstárával. Nagy Boldogasszony napján volt idegenforgalom, de egész éven át csak egyesek látogattak el hozzánk. Csak a legújabb és talán mondhatjuk, szomorú megcsonkításunk óta lendült fel idegenforgalmunk. Határszélrejutásunk és megélhetésünk szőrit rá, hogy minden természetes és műértékünket felhasználjuk nehéz sorsunk enyhítésére, a város boldogulására. Ennek az ügynek szolgálatában áll az ide genf orgalmi bizottság és már régebben szolgálatába szegődött a turista egyesület. Hogy mennyire fontos ma a városra nézve az idegenforgalom fellendítése, semmi sem bizonyitja jobban, mint a Takarékpénztár kii* íj tett idegenforgalmi akciója, az egyesek tevékenysége és a helyi két lap ez irányban nyitvatartott rovatai. Mult vasárnap mind a két lapban megszivlelésreméltó cikk jelent meg az idegenforgalom érdekében. Én az Eszter jom és Vidéke laptársunkban Darvas Géza dr. „Jegyük hozzáférhetővé az idegeneknek a Vaskaput

1 cimű értékes cikkével kapcsolatban óhajtanék foglalkozni a Vaskapuval. Több évtized előtt egy részvénytársaság alakult Esztergomban és megalapította idegen vármegye és idegen község területén Kovácspatakot, mint esztergomi kirándulóhelyet. Azóta a részvénytársaság felszámolt, Kovácspatakot pedig elrabolták a csehek. A város kirándulóhely nélkül maradt volna, ha 1914-ben, a világháború szikrájának kipattanása napján nem rakja le alapkövét egy szerény, kisded, de lelkes csoport, a MTE Esztergomi Osztálya a Vaskapu menedékháznak. Szerények voltak anyagi eszközei, szerény lett az épület is. Azóta a menedékház már két bővítésen és kiegészítésen ment keresztül és ma már elég kényelmet tud nyújtani a kirándulóknak. Talán nem leszek szerénytelen, ha mint egyik megalapító ja azt mondom, hogy a menedékház mint tényező szerepel városunk idegenforgalmában. Darvas Géza dr. mint klimatikus helyről emlékezik meg a Vaskapuról és sürgeti annak hozzáférhetővé tételét. Igaza van. Én a Vaskapu forgalmát, eddigi tapasztalataim alapján, kétfelé tudom választani. Van helyi és van idegeníorgalinunk ott fenn. A mai vaskapui idegenforgalom zömét egyáltalán nem befolyásolják a vaskapui utak. Azok legnagyobb része nem Esztergomon keresztül jön oda, hanem hegyi ösvényeken. Legfeljebb a városon keresztül távozik. Ezek leginkább budapesti gyalogtúrások. Vannak azonban esztergomi kirándulók, illetve volnának, ha volna megfelelő útja a Vaskapunak és az esztergominak, az itt nyaralóknak és fürdőzőknek kellene az ottani forgalom zömét képez iiök. Városi tisztviselőinknek, kereskedőinknek, iparosainknak nem igen áll módjukban messze menni egy két napos üdülésre. Az üdülőtelepen időzök és az itt nyaralók meg éppen rá volnának utalva a Vaskapura. Ezeknek azonban út kell, melyen keresztül kielégíthetik és kiegészíthetik egészségi szüksé .léteiket. Katona Sándor dr. két év előtt egy nagyon szép tervvel állott elő. Sajnos, a pénzügyi helyzet lehetetlenné tette annak kivitelét. Erről a tervről le kellett mondani, de nem szabad lemondani a városnak a vaskapui útról és fel kellene használnia Darvas Géza dr. érveit állami támogatás elnyerésére. Talán jutna néhány ezer pengő nekünk is a lillafüredi milliók mellett. Fontos és sürgős még a vizkérdés megoldása is a Vaskapun. Ebben már nem értek egyet Darvas dr. 15.000 pengős tervével, legalább is addig, amig kutakkal nem tettünk alapos kísérletet. Az Osztály már próbálkozott viz kereséssel, de csak jóakaratú dilet táns munkásokkal. Jó magam is tettem indítványt a vaskapui vizre nézve, de eredmény nélkül. Úgy vagyok meggyőződve, hogy 2—3 száz pengővel sikerre vezető kísérletet a magunk erejéből is keresztül bírnánk hajtani és akkor az útat kivéve nagyban előmozdítanánk városunk idegenforgalmát. A Petz-féle terv bármily szép is, ma lehetetlen annak finanszírozása, és el kell raktároznunk akkorra, amikor végleg bebizonyosodott a kutak létesítésének lehetetlensége, vagy jobb idők következnek be. Amikor elismerem Darvas dr. érveinek helyénvalóságát a Vaskaput illetőleg, azt az eszmét vetem fel, hogy nem lehetne-e Esztergom leendő fürdőváros kiegészítéseként a Vaskaput bekapcsolni részvénytársasági alapon idegenforgalmunkba Minen műkincset, miden természeti adományt, minden zugot, minden alkalmat fel kell használnunk városunk s magunk boldogulására. V. I. 9% Nagy érdeklődés mellett alakult meg as Esztergomi Credo Egyesülét vasárnap. Az 1500 meghívó következtében, amellyel Mátéffy Viktor prépostplébános hivta meg a Credo egyesületbe Esztergom város katholikus férfiait, zsúfolásig telt meg a Belvárosi Kath. Olvasókör Simor János utcai székházának nagyterme vasárnap délután. Javarészt földmives gazdáink gyűltek egybe, de képviselve volt ott szép számmal a város minden társadalmi osztálya. Nagy érdeklődés közepette nyitotta meg 4 óra után a gyűlést Mátéffy Viktor. Megnyitó beszédében a Credo egyesület genezisét és rövid történetét ismertette, amely nem egyéb, mint a domonkos atyák régi Jézus Szive Egyesületének felújítása Credo név alatt. A háború és a forradalmak után a lelki életben szükségesnek látszott, hogy 1920-ban felújittassék ez a régi katholikus férfiegyesület, és ez a domonkos atyák kezdeményezésére meg is történt. Tiz év alatt sok Credo egyesület éledt és virágzik Magyarországon. Nem új egyesület alakításáról van tehát szó, hanem inkább a katholikus férfiak hitéleti és erkölcsi erejének összegyűjtéséről, társadalmi érvényesítéséről. Beszéde végén hangsúlyozta, hogy a régi szervezetek erős hazafias működést fejtettek ki, az új Credo egyesületek sem lehetnek hűtlenek ehhez a hagyományhoz. A megnyitó beszéd után Sinka Ferenc Pál hosszú beszédében ismertette az egyesület szervezkedési rendjét és módját, majd miután az esztergomi hivatalok, egyesületek nagy része bejelentette testületi belépését, megalakult az Esztergomi Credo Egyesület és megválasztotta tisztikarát. Egyházi elnökké Mátéffy Viktor prépost-plébánost, világi elnökké dr. Sántha József városi tanácsnokot, helyettes elnökké pedig Kondits Kálmán belvárosi segédlelkészt választották meg. A vármegye tanítósága szemináriumot tartott hétfőn Esztergomban. Folyó hó 23-án, hétfőn délelőtt féltiz órára pedagógiai szemináriumra hivta egybe Esztergomba dr. Sághy Imre kir. tanfelügyelő a vármegye tanítóságát, amely az esős, kedvezőtlen idő ellenére csaknem teljes számmal meg is jelent. A Kath. Legényegylet nagytermében lelkes szavakkal nyitotta meg a foglalkozást dr. Sághy Imre kir. tanfelügyelő. Több miniszteri rendelkezés ismertetése után felolvasták a kultuszminiszternek az esztergomi kir. tanfelügyelőségnek szóló elismerő leiratát a pedagógiai szemináriumok sikeres vezetéséért és propagálásáért, majd a kir. tanfelügyelő átadta Kerényi Rezső esztergomi tanítónak, mint a szemináriumok egyik kitűnő előadójának a miniszteri elismerést, amelyet a kitüntetett később szép beszédben köszönt meg. A kir. tanfelügyelő többek között ajánlotta a tanítóságnak az idegenTavaszi kabátok legolcsóbb forrása Balog László divatáruháza