ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-03-15 / 30. szám

szerzésnek, hanem csak az elvesztett fonál felvételének. Ha azonban már felvették az elejtett fonalat és tárgyalások folynak az érdekeltek megkérdezése nélkül, akkor a város minden polgárának kötelessége utódjai érdekében ceruzát venni kezébe és számítani, nehogy az éhes Ézsau módjára egy tál lencséért eladjuk utódaink örökségét. A megszorult ember könnyen belemegy a segiteni látszó üzletbe. A város jelenleg ugyan nagyon meg van szorulva, de talán még sem annyira, hogy alapos számitások nélkül menjen bele egy 30 éves lekötöttségbe. Azt hisszük, nem lesz felesleges a váios polgárságának figyelmét már most, a tényleges és illetékes tárgyalások előtt felhívni a Közüzemivel kapcsolatos tényekre. A Közüzemi az első öt, beruházási és kezdő évben 367,364 pengő 41 fillér részesedést adott a városnak és közvilágításban pedig 83,475 pengő 40 fillért, összesen tehát 450,839 P és 81 fillért. Úgy halljuk, hogy a mult 1930. évben 85 ezer pengő a város osztaléka, illetve részesedése a közvilágításon kivül. Jóslatokba természetesen nem bocsájtkozunk, csak logikusan gondolkozunk akkor, amikor azt mondjuk, hogy a beruházási költségek szüntével a részesedésnek is emelkednie kell. Ezért kell nagyon élesen szembeállítani az ajánlatot, a felajánlott pénzt azzal az összeggel szemben, amelyről lemondunk. A bérbeadás pénzügyi része, az utódainkról való gondoskodás mellett a Közüzemi tisztviselőivel szemben is van némi erkölcsi kötelességünk. Amikor kötelességünk a bérbeadással kapcsolatban am agi érdekeinket megvédeni kötelességünk a közüzemi tisztviselők érdekeit is védenünk. Nem szabad őket az új bérlő kényekedvére kiszolgáltatnunk. Ezek a tisztviselők dolgoztak és az ő munkásságuknak köszönhető, hogy a város az első öt év alatt csaknem félmillió pengő részesedést kapott. Munkásságuknak ezen eredményén kivül az is fényes bizonyítványa, hogy a vizsgálat alkalmával úgy a könyv-, mint a műszaki miniszteri kiküldött a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a tapasztaltak felől, aminek a felvett jegyzőkönyvben is nyoma van. Amikor nyíltan me mondjuk, hogy egészen másfajta szanálásban bizakodtunk az elhangzottak után, meg kell azt is mondanunk, hogy a Közüzeminek bérbeadásától elragadtatva egyáltalán nem vagyunk. Annyira nem vagyunk elragadtatva, hogy félünk tőle, mert könnyen csöbörből — nemcsak vödörbe, hanem melléje eshetünk. Erre pedig feljogosítva érezzük magunkat az eddigi eredmények által, melyek eddig csalódást és több kiadást hozlak csak a városnak. Csalódásunk az volt, hogy a csatornázásra kiutalt harminc ezer pengőt a miniszter ideiglenesen átengedte a laktanya tatarozási költségeinek részbeni fedezésére — de ezen szívességet újabban vissza is vonta. Ennek a 30 ezer pengőnek a felhasználása pedig sok éhes munkanélküli iparosnak, munkásnak adott volna a legrosszabb időben kenyeret. Ezenkívül, ha a város a laktanya vízmüveire fordítja eme összeget, számottevően emelkedett volna a város vizdijjövedelme is. Több kiadást jelentenek a városra nézve a helyettes polgármester fizetése és a miniszteri kiküldött vizsgáló napidijai is. Ezen utóbbi kiadással szemben nem tudjuk megérteni, hogy miért ne vizsgálhatta volna ki az egész városi ügyet a Folyó hó 8-án tartotta meg az esztergomi Move Sport Egylet a XI. évi rendes közgyűlését. A Magyar Hiszekegy elmondása után dr. Darvas Géza ügyvezető elnök megnyitja a közgyűlést. Üdvözli az egybegyűlt szépszámú közönséget. Ismertette az elmúlt év működésének eredményét s egyben köszönetet mond mind a vezetőknek, mind a Move lelkes gárdájának. Különösen kiemelte a lövészszakosztály kiváló teljesitményeit. A közgyűlés kiemelkedő eseménye volt a Move országos elnökség részéről megjelent Jeny Imre országos alelnök hazafias, magasszinvonalú beszéde, melyben további lankadatlan szorgalomra és kitartásra hivta fel e magyar ifjúságot az eljövendő szebb s boldogabb A mezőgazdasági irányváltoztatásokról— különös tekintettel az esztergomi viszonyokra. - Bevezető közlemény. — A bekövetkezett kedvezőtlen gazgasági viszonyok parancsolják eddigi berendezkedésünk arányának legalább részben való változtatását. Ezt lehetőleg a meglevő állapotokból, az adott talaj- és éghajlati viszonyok számbavételével, a fogyasztó közönség igényéhez és mérvéhez, a szállíthatósághoz, a tömegtermeéshez, a szűkös pénzhez, a munkáltató bírásához, a munkásviszonyok teljesítőképességéhez stb.-hez kell úgy illeszteni, hogy a befektetett tőkék lehetőleg rövid időn belül jövedelmet nyújtsanak és a későbbi irányalakuláshoz simulva gazdasági megélhetésünket biztosítsák. A cél elérése végett nemcsak megfontoltan gondolkodni, hanem mielőbb tenni is keli. Jó példa van elég ! Ha késedelmeskedünk, mások megelőznek és a tülekedő versenyvármegyei számvevőség, ami nem került volna a városnak semmibe és a megbízhatóság szempontjából nemcsak hogy megvan, hanem meg is kell lenni a garanciának. Talán nem is egész helytelen lesz a képviselőtestület álláspontja, ha eme napidijak kifizetését megtagadja. Az egész szanálási ügyet a legszélesebb mederben kell bírálni. Minden polgárnak éreznie kell ez ügyben a felelősséget, mert különben úgy járunk, mint jártunk a múltban, amikor mindenki követelt, de most, amikor baj van, a felelősségben osztozni eszeágában sincs. V. I. Magyarország reményében. Azután program szerint megtörtént az egyes szakosztályok évi beszámolója. Azonban az elhangzott igen szép és megbecsülendő eredmények leszögezése után, minden esetben a nehéz anyagi helyzetiét való küzdelem volt a beszámolók utolsó szava. A fent elmondottak után dr. Darvas ügyvezető elnök mind a maga, mind az egész tisztikar nevében lemondott az eddigi tisztségekről s egyben felkérte SZÍVÓSWaldvogel József örökös elnököt a további elnökségre, ki az egybegyűltek közös óhajához hiven ismét ügyvezető elnökké nyilvánította dr. Darvas Gézát. Ezzel egyidejűleg a régi tisztikar újból megválasztván, a Himnusz eléneklésével ért véget a közgyűlés. ben lemaradunk. Törődni kell nemcsak a munkással, hanem a gazdával is, dehogy a lelketlen befolyásolók körmei közé kerüljenek és még nagyobb nyomorba sülyesszük azokat, akik jobb sorsra igazán méltók. Az értelmi vezetésre mindenki, tehát a kisgazdák és napszámosok egyaránt rászorulnak. Minden változtatás új munkákat követel. Minden növény sajátos termelési viszonyokat igényel, me'yhez a termelőnek igazodnia, simulnia kell, vagyis tervszerűen, kellő tudással és jóakarattal kell a termeléshez fogni, különben a csalódás nemcsak a tőkét, a munkát, hanem az időt és a reményt is megcsúfolja. Igaz, hogy az újabb kutatások eredményeit, a szerzett tapasztalatokat, ismereteket a szaklapok a közlik, de közönségünk szaklapokért, könyvekért áldozni nem hajlamon. Ez nem divat! Ebben verseny még nincs! Az egyesületekben van könyvtár, de csak a szórakoztató és nem a komoly tartalmúak vannak használatban. A szépirodalom is érték, kultúrszükséglet, de a szakkönyvek tanulmányozása életkérdés. Elsősorban a családfő nyúljon ehhez és szoktassa erre övéit is, mert az iskolai tanulás bő kiegészítést kíván. Panaszt panaszra ne halmozzunk, hanem a létező viszonyokban megfeszített tevékenységgel alapozzuk meg a szükségtől hajtott újabb irányzat felé jövőnket. Meglevő gazdasági adottságunkat, mint alapot, lekicsinyelni vagy elvetni nem lehet és nem is szabad, hanem ezt kell fokozatos fejlesztéssel helyesebb, célravezetőbb, jövedelmezőbb irányba terelni. Gabona termelésünkben jelentékeny irányváltoztatást eszközölni á kevés esztergomi sikterületen nem számottevő. Az itteni földművelő nép számára sem terem elegendő kenyérnek való. Háború előtt még törpebirtokosaink is a Duna túlsó oldaláról mint aratómunkások hozták a kenyérgabonát. Innen hozták a szalmát, a kukoricaszárat, a szénát. Kukoricatermelésünkkel sem vagyunk jobban. Hti vidékiektől nem vehetnénk az esztergomi piacon, sertéseink hizlalásáról le kellene mondanunk. Burgonyatermelésünket vaggontételekben elégítik ki kereskedőink. Vannak még más egyszerű élelmiszereink is : bab, borsó, zöldség stb. stb., melyeket vidékről szállítják városunkba. Ha már mindezeket elegendő mennyiségben nem is lehet termelnünk, de legalább a behozatalt kellene csökkentenünk, hogy pénzünk ne szivárogjon idegenbe. (Folyt, köv.) Szölgyémy Gyula A március 15.-1 ünnep sorrendje. A nemzeti ünnep évfordulóján, március 15-én délelőtt 9 órakor a városi kegyúri plébánia-templomban ünnepi istentisztelet lesz, melyre, valamint a délután 3 órakora Honvédtemetőben tartandó hazafias ünnepségre a szab. kir. megyei város képviselőtestületét, egyesületeit, intézeteit és hazafias közönségét meghívták. A délután 3 órakor tartandó ünnepély sorrendje a következő: 1. Himnus. Énekli a közönség a levente zenekar kíséretével. 2. Alkalmi beszéd. Mondja Lakner Ferenc főgimn. VIII. o. t. 3. Petőfi: Nemzeti dal. Szavalja Flegner Ferenc főreálisk. VIII. o. t. 4. Kárász. Nemzeti szinek. Énekli a tanítóképző é lekkara. Vezényel Nemesszeghy István énektanár. 5. Krüger A.: A mozdonyok beszélnek. Szavalja Németh Ferenc IV. é. tanítóképzői növendék. 6. Lendvay I.: Irredenta. Szavalja Cseh Sándor levente. 7. Radnay : Hősök emléke. Énekli a tanítóképző intézet énekkara. 8. Ünnepi beszéd. Mondja Gróf Károly belvárosi káplán. 9. Szózat. Énekli a nagyközönség a levente zenekar kíséretével, As esztergomi Move Sport Egylet közgyűlése. UMMMASAHAL gramophonok, legjobb gyártmányú gramophon-lemez GIEGLER FERENC-rPPP'l nangszereK« w*™***»™n*™*<>™\™« ..."

m « 1 iskolái, valamint az összes jatékáruk a legolcsóbban KOSSUTH LAJOS-UTCA 14. sz.