ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-03-11 / 28. szám

XXXVI. évfolyam, 28. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Szerda, 1931. március 11 ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. Amit egy esztergomi iparos mondott, Legutóbb miniszteri szóról írtunk e helyen, azonban arról is érdemes vezércikkezni, amit egy esztergomi egyszerű iparos ember mondott közbeszólás formájában a vasárnapi iparosgyűlésen. Amikor Mátéffy Viktor országgyűlési képviselő az ország nehéz gazdasági helyzetéről szólva azt mondotta, hogy a kormánynak sem rózsás ma a helyzete és hogy bizony miniszternek sem érdemes a mai viszonyok között lenni, valaki hátulról csendesen közbeszólt, hogy: „Szegény miniszterek!" „Szegény miniszterek!" sóhajt közbe egy esztergomi kisiparos, aki talán abbahagyni készül iparát, mert családjának nem tud belőle kenyeret adni, és akit talán otthon várnak kenyérért síró kicsiny gyermekei, akiknek hiába magyarázná el az általános nehéz gazdasági válságot és a közgazdasági pangás okait. Nincs talán nehezebb és küzdelmesebb sors ebben az országban, mint a családos esztergomi kisiparosé. Ezek közül valaki így szólt vasárnap : „Szegény miniszterek!" Ha letagadhatatlanul van is valami malícia ebben az egyszerű megjegyzésben, mégsem bírálhatjuk el pusztán ezen az alapon, és meg kell értenünk és látnunk azt a lelki állapotot, amelyből ez a két csendes szó felszínre vetődött. Ezzel a lelkiállapottal pedig számolnunk kell. A kormány gazdasági munkáját ismertető és védő szónoknak kétségtelenül nem az volt a célja, hogy a minisztereket megsajnáltassa, a hallgatóságban azonban bizonyára sokan voltak, akik azt hitték, — mint a közbeszólás bizonyítja. Ebből az következik, hogy a mai viszonyok között nincs népszerűtlenebb és hálátlanabb dolog, mint a kormány gazdasági politikáját védeni és a kormányférfiak felelősségét az országos gazdasági bajokért az általános rossz világgazdasági helyzettel megosztatni. Az iparosember látja azt, hogy munkájából megélni nem tud, vagy nem kap munkát, nincs keresete, miből családját eltarthassa. Ezt látja, a kenyértelenséget, az éhező gyermekeket, — és ő nem mérlegeli a világgazdasági bajokat. Igaza is van: a mérlegelést végezzék el a kormányférfiak, akikben megbízik akkor, ha eredményt tudnak elérni. Az iparosember helyesen azt gondolja, hogy boldog az, aki dolgozhatik, törheti magát és munkájáért fizetést, megélhetést kap. Mert ez előtte a nagy probléma, melynél nagyobbat nem ismer : a megélhetés. Akinél ez nem okoz gondot, azt szerencsés embernek tartja, legyen bár az maga a miniszter. Nem tudjuk, nincs-e ebben is igaza nemcsak az ő, hanem az ország szempontjából is. Más az ő gondja és más a miniszteré. A miniszter országos gondjait ki lehet birni, de az ő egzisztenciális gondjait nem sokáig. Az iparosok ügye mint országos gond: lehet a jó politikának és a gazdaságpolitikusok érdemeket szerző ambíciójának tárgya, amelyért szép küzdelmeket lehet vívni és éjszakákat lehet áttanácskozni, — áz iparosügy azonban mint magának az iparosembernek gondja: életkérdés, az, hogy megélhet-e valamiképen, vagy családjával együtt el kell pusztulnia ! ? így talán kiérezzük a különbséget! A két csendes szó értelmével és lelki hátterével tehát így nézünk szembe. Az iparosember más szemmel nézi a politikát, mint valaha a régi jó világban. Jót akar az, aki a gazdasági helyzet okainak megértetésével megnyugvást akar teremteni, — de az az egyszerű iparosember sem akart rosszat azzal, amit mondott. Az érem mindkét oldalát kell nézni, így a helyzetkép reális lesz. Az új ipartörvény revízióját és az egyfázisú forgalmi adót követeitek a vasárnapi ipartestületi közgyűlésen. A távozó Dóczy Ferenc helyébe Hermann Lajost választották meg elnökké. Az esztergomi iparosok kálváriája. Esztergom szab. kir. megyei város Ipartestülete vasárnap délelőtt tartotta meg ezévi rendes közgyűlését, amelyen nagy számban jelentek meg az esztergomi iparosok, egészen megtöltve a Kath. Legényegylet nagytermét. A Magyar Hiszekegy elmondásával kezdődött a gyűlés, amely mindvégig megtartotta komoly szinvonalat és inkább szomorú, mint élénk hangulatát. Az a nehéz sors, amelyben a mai esztergomi iparosnak része van, mintha a közös tanácskozásokra is rányomná bélyegét. Vége a régi lelkesedésnek, és ha elhangzanak is kérdések, felszólalások, mintha a bizakodások hiányzanának mögöttük. A közgyűlést Dóczy Ferenc elnök nyitotta meg, aki üdvözölte a gyűlésen megjelent Mátéffy Viktor prépost-plébános, országgyűlési képviselőt, Glatz Gyula polgármesterhelyettest, dr. Brenner Antal városi főjegyzőt és dr. Etter Jenő városi főügyészt, iparhatósági biztost. Hajnali Kálmán ipartestületi titkár gondos titkári jelentését hallgatta ezután nagy figyelemmel a közgyűlés. A titkári jelentés részletesen foglalkozott nemcsak az~ elmúlt év eseményeivel, az általános iparkérdésekkel, hanem az esztergomi iparos speciális helyzetével, bajaival is. Rávilágitott a dorogi vásár ügyére is, amelynek engedélyezése és fenntartása nagy sérelme az esztergomi iparosságnak, amely Trianon folytán tulsóféli piacát elvesztette és rá van utalva az esztergomkörnyéki falvak vásárló közönségére. Az esztergomi Ipartestület vezetősége mindent elkövetett, hogy a dorogi vásárt beszüntessék, és az esztergomi iparosság nagy megütközéssel vette annak idején tudomásul, hogy a vármegyei kisgyűlés a dorogi vásár fenntartása mellett foglalt állást. Mátéffy Viktor országgyűlési képviselő vezetésével nagy iparosküldöttség is járt Esztergomból a kereskedelmi miniszternél, aki belátta ugyan az esztergomiak igazát, azonban a dorogiak szerzett jogára hivatkozva csak annyit Hgért, hogy igyekezni fog valami megoldást keresni az esztergomi iparosok és Esztergom sérelmének enyhítésére. Ezt a sovány vigaszt most tudomásul vették iparosaink a titkári jelentésből. Az ipolyvölgyi falvak vásáraira kényszerült esztergomi iparosok kálváriáját is tárgyalta a titkári jelentés. A szobi dunai átkelés viszontagságai és veszélyessége és a hosszú, nehéz utakon elviselt szenvedések szinte tűrhetetlenné teszik ezeknek a szegény iparosoknak sorsát. Most egy vállalkozó motoros átkelő beállítását tervezi, amely megvalósulás esetén könnyítene valamit a helyzeten. A számvizsgáló bizottság jelentése és a jövő évi költségvetés elfogadása után a közgyűlés a távozó Dóczy Ferenc helyébe Hermann Lajos ácsmestert, az eddigi agilis alelnököt választotta meg elnökké. Dóczy Ferenc elnök megköszönte iparostársai bizalmát és beszédében Tavaszi kabátok legolcsóbb forrása Balog László divatáruháza