ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-03-01 / 24. szám

XXXVI. évfolyam, 24. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Vasárnap, 1931. március 1 ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. Az Esztergomi ügye tárgyilagos megvilágít Közüzemi Rt. asbati. ii. A villamos üzem bérletének második esztendejében, 1926-ban, a város képviselőtestületének engedélyével kötötte meg a rt. Visegrád községgel az áramszolgáltatási szerződést és építtette ki a távvezetéket 15.000 volt feszültséggel Visegrád községig. A következő évben Dömös és Pilismarót községek is az áramvásárlók közé léptek. Még ebben az évben sikerült szerződést kötni a Nagymaroson székelő királyréti uradalommal Nagymaros, Kismaros, Verőcze és Szokolya községek áramellátására és a Máv-val Szob vasúti állomás világítására. Megépíttette a Dunán át a 15000 volt feszültségű vonalat, amely a maga nemében az első ilyen távvezeték az egész országban, s amely szakkörökben is mint esemény tárgyaltatoít. 1928-ban Dunabogdány községgel, 1929-ben Szob és Zebegény községekkel kötött áramszolgáltatási szerződést. Ezen szerződésekben vállalt kötelezettségeinek teljesítése végett 47271 méter magasfeszültségű vonalat és 25299 méter alacsonyfeszültségű vonalat épített a rt. Természetesen a vonalakon kivül mindazon berendezési tárgyakat is megépítette, amelyek az áramszolgáltatáshoz szükségesek voltak. Ha a várostól 664000 pengő leltári értéket vett át kezelésre a szerződés megkötésekor — úgy 1930 végéig ez a vagyon az új beépítmenyekkel együtt 1,375.000 pengő értéket képvisel. — Ezt a vagyontöbbletet talán még sem lehet lekicsinyelni, ahogy nem lehet elvitatni ennek a terjeszkedésnek szükségességét és jövedelmezőségét sem. Szolgáljon ennek bizonyságául a következő két táblázat: A rt. vásárolt eladott 1925- ben 1.297.667 Kw 896.200 Kw 1926- ban 1,353.178 Kw 952.278 Kw 1927- ben 1,614.415 Kw 1,211.238 Kw 1928- ban 2,126.450 Kw 1.592.115 Kw 1929- ben 2,186.882 Kw 1,676.698 Kw 1930- ban 2,056.887 Kw 1,571.375 Kw áramot. 1929 október 2-án Párkány község kilépett a fogyasztók sorából, amióta áramszükségletét a üélszlovenszkói Villamossági Rt. Komáromból látja el; ez az oka, hogy 1930-ban az áramfogyasztásban visszaesés van, amelyet a visegrádi vonal emelkedett áramfogyasztása nem tudott kiegyenlíteni. A rt. az áramért kapott fizetett 1925--ben 1926--ban 1927--ben 1928- ban 1929--ben Eszt.--ban 343052*54 P Eszt.--ban 330604T2 P Visegrád 8492'32_P 339097*04 P~ Eszl.--ban 376301*78 P Visegrád 19312-66 P 188820-25 P 174215*76 P 191T59 P 176133-35 P 193315.49 P 5371-40 P 395614-44 P 198687-30 P Eszt.-ban 4)7460-13 P Visegrád 95318-87 P 502779-00 P 195879-18 P 48202*74_P 244081*92 P Eszt.--ban 373017*36 P 167911*21 P Visegrád 131489-24 P 64067*67 P 504506-60 P 231978-88 P 1QVt . Esztergom 318103-79 P 157573*41 P iSMU-ban Visegrád 147518^5 IP _ 675

85*88 P 465622-30 P 225154*29 P Ügy gondoljuk, hogy ezek a számok elég világosan és meggyőzően beszélnek. Ha a rt. csak a városban megmarad, akkor 1930-ban, amikor Párkány már nem vásárolt áramot, az összes áramfogyasztás 1,002.883 Kw lett volna, ami messze alatta marad az 1925-ben értékesített áram mennyiségnek. Hasonló az eset az eladott áramért kapott összegeknél is. De a számok azt is igazolják, hogy a visegrádi vonal áramfogyasztása miként szökött fel az első évi 12333 Kw-ról 568.462 Kw-ra, s hogy az 1926. évi 8492*32 P bevétellel szemben 1930-ban 147,518*51 P volt a visegrádi hozama. Ugyancsak helyén való lesz felfigyelni a táblázatok láttára arra a tényre is, hogy az árambevételek 50%>-át Dorog kapja az áramért. De nem szabad figyelmen kivül hagyni azt sem, hogy a vásárolt és eladott árammennyiség között 30*5%—23*5% különbség mutatkozik —, ami egyrészt azt igazolja, hogy a rt. karbantartja a vonalat és összes berendezéseket, mert különben a veszteség %-a nem mutatna csökkenést, másrészt arra is int, hogy a kalkulációnál számolni kell ezen veszteséggel. A rt. ezen terjeszkedéséhez, amelyhez, ismételten hangsúlyozzuk — a város képviselőtestülete előzetesen hozzájárult — a várostól pénzt csak egyetlen egy esetben kapott, és pedig a második Speyer kölcsönből 100.000 pengőt. — Igy nem lehet azt mondani össze-vissza, hogy a rt. a város eladósodását elősegítette, vagy hogy oka a város eladósodásának. A rt adóssága nem a város, hanem a rt. adóssága — és abból a várost egy fillér sem terheli. A rt. csak adott a városnak, és pedig olyan összegeket, a mekkorákat a város a Ganz-féle 20 éves bérlet alatt soha sem kapott. Ennek bizonyságául szolgáljanak az alábbi számok. A város kapott a Ganz-cégtől részesedés címén: 1921- ben ... 1.084*37 ar. koronát 1922- ben „: 3.890*83 ar. koronát 1923- ban ... 9.618*03 ar. koronát 1924- ben ... 27.831*73 ar. koronát Gondolható, hogy az 1921. évet megelőző években sem volt a város részesedése nagyobb. A Rt.-tól pedig kapott a város részesedés címén: 1925- ben 1926- ban 1927- ben 1928- ban 1929- ben 76.321*90 P-t 57.476*84 P-t 77.092*87 P-t 72.033*25 P-t 84.439*55 P-t Ezenkívül kapott a város: 1925- ben ... ... ... 14.269*40 P 1926- ban ... ... ___ 14.003.40 P 1927- ben ... ... ... 15.636*40 P 1928- ban ... ... ... 18.448*20 P 1929- ben ... ... 21.118*— P értékű kivilágítást. Minden szerénytelenség nélkül kérdezhetjük ezek után, vájjon a Rt. a maga, vagy pedig a város javára kezeli-e a villamos üzemet ? Itt szögezzük le azt a tényt is, hogy a Rt. a legmesszebbmenő kedvezményeket nyújtotta az ipari fogyasztóknak. Az ipari áram ára a szerződésben 40 fillérben állapíttató! t meg kw.-ként a város által — s a kedvezmények figyelembevételével ez az ár 20 fillérre csökken kw.-ként, — de vannak 16*2, 12, 11*5 filléres egységárak is a különböző fogyasztási kategóriákban. A A világítási áramárakból is 5%— 25"/o-ig terjedő kedvezményt nyújt a Rt. a fogyasztás arányában. Az ipar pangását tehát csak úgy nem lehet összefüggésbe hozni az áramárakkal, amint nem lehet a Közüzemi Rt. adósságát összezavarni a város adósságával. De nézzünk szembe ezzel a sokat hánytorgatott adóssággal és a Rt. válságával. A Rt. nyilvános számadásra kötelezett vállalat s így számadása is minden évben a Rt. közgyűlése elé kerül, — de a szerződés értelmében a város a közgyűlése is minden évben letárgyalta és a felsőbb hatóságok elé terjesztette azokat, s így mód adatott meggyőződóst szerezni a Rt. vagyonáról és tértiéiről is. Aki tárgyilagosan bírál, annak a mérleg mindkét oldalát kell vizsgálnia s az adóssággal szembe kell állítani a vagyont, a követeléseket — s meg kell győződnie arról is, hogy a Rt. pontosan tesz-e eleget fizetési kötelezettségeinek.— Van a Rt.-nak adóssága a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál, a városnál — és a Salgótarjáni Kő! szénbánya Rt.-nál, — de ezt az adósságot hasznos beruházásokra j csinálta és ezen adósságát becsületesen fizeti, törleszti. Nem volt még egyetlen eset sem, hogy akár a kamat, akár a tőketörlesztéssel elmaradt volna. — Üzleti váltóit a legpontosabban kiváltja — s egyáltalában minden fizetési kötelezettségének eleget tesz. — A beruházási kölcsönt 20 év alatt törleszti a Rt. Nagy lelkiismeretlenség kell ahhoz, hogy egy vállalatot, amely 70%-ban a város tulajdona, amely nagy és jövedelmező vagyont létesített a városnak és annak jövedelmezőségét 35—50 évre a megkötött szerződésekkel biztosította, amely azt szakemberekkel lelkiismeretesen kezelteti — személyi ellentétek kiélezése, emberek meghurcolása miatt így állítsanak a közvélemény elé, mint azt a Közüzemi Rt.-al tették. Lelkük rajta! Egyik nagy bűne még a Rt-nak, hogy megvette a Bicskei villamossági Rt.-nak vészvénypakettjét. Hát ezzel a cselekedetével is a város érdekeit szolgálta a Rt. és a mint a következmények igazolják, okosan cselekedett. 650 millió papírkoronába kerültek a Bicskei villamossági Rt. részvényei és ennek fele része terhelte a Közüzemi Rt.-t. Tavaszi kabátok legolcsóbb forrása Balog László divatáruháza.