ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-02-27 / 23. szám

XXXVI. évfolyam, 23. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fül. Péntek, 1931. február 27 RGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. i MI ••limaion »i v*mj000m •IMM*******^ Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. Az eszter­gomi adó­alapok. Az esztergomi adófizetők ajakán régi panasz az, hogy az adófizetések el osztásánál igazságtalanságok, méltány­talanságok vannak. Adót fi­zetni senkisem szeret és ezt a honpolgári kötelességét bi­zony a mai nehéz körülmé­nyek között különösen a sze­gény ember teljesíti keserve­sen, — pusztán ezzel azon­ban az állandó panaszt nem lehet indokolni. A most pénzügyi előkészí­tés alatt lévő csatornaépítés költségkivetésénél igen nagy panaszok vannak a kivetések aránytalansága és igazságta­lansága miatt A panaszok különféle irányúak és indoko­lásnak, minden egyes ház­tulajdonos panaszkodik, aki­nek fizetnie kell, — az egyik házérték, a másik telekhossz után szeretne fizetni, ha már fizetni kell, — erről azonban más alkalommal írunk. Most csak azt állapítjuk meg, hogy a kivetés adóala­pon történt, és kitűnt az, hogy az adóalapok sok esetben nem fedik az igazságosságot és méltányosságot (talán el­avultságuk miatt) — és ha most eszünkbe jut az esztendők óta folyó sok adófizetési pa­naszkodás, azt nem egy eset­ben indokolva látjuk az adó­alap helytelen és igazságta­lan és egymáshoz viszonyítva aránytalan voltában. Sok vis­kónak — tabáni házakról van szó — az adóalapja különös­képen különbözik a másik viskó adóalapjától, és sok igazán értéktelen ház és te­lek adóalapja sehogyan sincs arányítva a jóval értékesebb házakéhoz. Valóban fennálla­nak az indokolatlan különb­ségek, amelynek a mai nyomo­rúságos pénztelen világban bizony szemet szúrnak a szomszédoknak. Felvetődik tehát annak szük­ségessége, hogy az adóala­pokat revizionálni kell, a va­lódi értéknek számbavételé­vel új adóalapokat kell meg­állapítani, — és ehhez a mun­kához hozzáértő, lelkiismere­tes tisztviselőket kell a város vezetőségének alkalmaznia. Nyugtalanság a Szenttamáson nagy menyiségben előtörő talajvizek miatt. A víz nem a vízvezetéktől ered. A szegény Szenttamás városrész­nek a nyomorúságon kivül újabban egyéb aggasztó gondjai is vannak, amelyek természetesen a város ve­zetőségének, nevezetesen a városi mérnöki hivatalnak is súlyos gondjai. Szenttamáson ugyanis, ahol az­előtt 60—70 méter mélyen találtak csak talajvizet és ahová éppen ezért kutak hiján emberemlékezet óta vállon hordták fel kannákban a vizet a vízvezeték létesítésének idejéig, — újabban mindenfelé talajvizek törnek elő nagy meny­nyiségben. A város mérnöki hivatala a nap­nap után befutó panaszok és jelen­tések alapján végigvizsgálta ebből a szempontból egész Szenttamást és a szinte hihetetlennek tetsző jelen­ség valódiságát megerősítette. Tény, hogy a Szenttamás hegy talajvize az- idei nedves tél vagy pedig valamely geológiai elváltozás következtében olyan magasan áll, hogy az összes szenttamási pin­cékben viz van és néhol egy méter magas viz tölti be a pincét. Helyen­kint, mint az Akácfa- és Kálvária­utcákban a felszínen forrásszerűen csörgedezik a víz. Szenttamáson ma vízmérőket sem lehet elhelyezni, mert olyan mélységben, milyenen egy vízmérő akna van, már feltét­lenül fakad a víz. A magas talajvíz káros hatása nemcsak abban nyilvánul, hogy a pincék hasznavehetetlenné váltak, hanem földcsuszamlásokat okoz s az amúgy is gyengén épitett há­zakat beomlással fenyegeti. Kerítés és falbeomlás már eddig is történt. Abból a szerencsétlen véletlen körűiméinybői, hogy a talajvizek feltörésének kezdete egybeesik a vízvezeték léiesitésének idejével, sokan arra következtetnek, hogy a viz a vízvezetékből ered és hogy a vizvizeték hozta Szenttamásra a bajt. Ez nyilvánvaló tévedés és a mér­nöki hivatal határozott állítása sze­rint a vízvezetéknek a szent­tamási talajviz-feltörésekhez semmi köze. A vízvezetéki csőhálózat a leg­intenzívebb ellenőrzés alatt áll, úgy hogy a legkisebb szivárgást is azon­nal javítják. A talaj nedvessége a vízvezetéki csőrepedéstől sem lehet. Ezt igazolja az a körülmény is, ho^y a feltörő viz oly nagy mennyiségű (15— 16000 m 3 ), amelynek hiánya okvet­lenül feltűnő hatással lenne a víz­termelésre. A vízvezetéknek — mondják a mérnöki hivatalban — mindössze az a köze tételezhető fel az eset­hez, hogy a vízvezetéki vizet ma nagy mennyiségben használják Szenttamáson, mely elhasznált víz­ből sok kerül a földbe s itt a ned­vességet fokozza. A vizveték létesí­tése előtt a vizfogyasziás Szent­tamáson számba sem vehető cse­kély volt. Geológus fogja kivizsgálni a szenttamási vizelőtörés okát, addig is feltehető az, hogy geológiai vál­tozás idézte elő a bajt. A hegy belsejében üregek szakadtak be, minek folytán a mélyen folyó vizek útja elzárult, úgy hogy a viztömeg most új utakat keres. Számolni le­het a földalatti vizek szokatlan megduzzadásával is. 25 éve nem volt, oly an nagy mennyiségű csa­padék, mint az idén. Egy egész városrész érdekeiről van szó. A bajon segíteni kell. A városi mérnöki hivatal mindennapi gondja a baj csökkenésének kér­dése. Preventív intézkedést tenni, sajnos, nem lehet, egyelőre csupán a hatások korlátozásáról lehet sző. Pilótázással, rőzsézéssel fogja a mérnöki hivatal a veszélyeztetet partok biztosítását eszközölni. Addig is, amíg a generális segítés módját megtalálják — ha ugyan ilyen lehetséges, féltő gonddal kell figyelnünk és vizsgálódnunk az amúgy is ezer gonddal-bajjal küz­dő Szenttamáson. A kisgazdák szervez kedése. Mozgolódik a magyar földnek magyar népe. A magyar gazdák és földmunkások mozdultak meg, akik nem akarnak mást, mint élni és élni hagyni másokat s mindenek felett magyarnak maradni, hogy le birják dönteni a Trianonszabta fojto­gató, igazságot-tipró határokat. Igen, magyarnak maradni, védeni a ma­gyar népet attól a veszedelemtől, mely elnyelte a sokmillió orosz parasztot. Védeni, mert a veszede­lem előfutárjai, előkészítői itt vannak közöttünk és hintik a világszabadság magjait, hogy akasztófát és bilin­cseket neveljenek belőlük. Nem szándékozom a kisgazdák programmjával foglalkozni. Lehet, hogy még nincs is egészen kiforrva. Az is lehet, hogy nem is önálló, eredeti, hanem a mai helyzet, a visszaélések adták meg a programm alapeszméjét. Akármiként is áll a dolog, el kell mindenkinek ismer­nie, hogy komoly és nagy pártala­kulásról van szó, mely nemcsak nagy számával esik súlyosan a mérlegbe, hanem a széles rétegek felölelésével is. A régi parlamentben két politikai elv állott egymással szemben. A hatvanhetes alapon állók küzdöttek a negyvennyolcasokkal. Mind a két pártnak voltak időközönként kisebb frakciói. A mai parlamentben tulaj­donképen két világnézet áll egy­mással szemben. Amig a polgári, a tőkésrendszer mellett sorakozot­tak több frakcióra oszlanak, addig a nem polgári párt egységes. A polgáii párt tulajdonképen két tagozatban él. Van kormányt támo­gató és ellenzéki csoport, mely utóbbi azonban nem azonosíthatja magát a nem polgári párt ellenzé­kével. Magában a kormánypártban a kereszténypárt már nem egyszer adott kifejezést elégedetlenségének. Elitélte mindazokat a gazdasági Kézimunkacikkek, harisnyák legolcsóbbak BflbOG-nál

Next

/
Thumbnails
Contents